Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-11 / 57. szám

Ara 10 fillér 1934 március 11 Vasárnap 61. évfolyam 56. szám MEGYEI KO POLITIKAI HAPiLAP Előfizetési dijaki | , „ I Szerkesztőség és kiadóhivatal 3 u r oszerkeszto * 8 Helyben és vidéken postán küldve ne- | ^ l i' M $ Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 176. gyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. Példenyonkint- 10 fillér 8 I Hirdetések díjszabás szerint. UUIXLHjt ri rurji ri i-i - jt-irrm~r)r»~vr>-i ~i- n ,y ri ri n-iwm'-nii'i-nri'* rr —* """" Félnek Az angol sajtó egyik legszá­mottevőbbje, a Morning Post nagy cikket közöl Csehországról. Tárgyilagossággal, érzelem­mentesen, higgadtan állapítja meg, hogy Európa egyetlen vá­rosában sem foglalkoznak az emberek annyira és annyit a politikával, mint a Moldva menti cseh fővárosban, Prá­gában. A hivatalos diplomatáktól kezdve egészen a kávéházi po­litikusokig Prágában ma min­denki a politikai eseményekről tárgya), latolgatja az eshetősé­geket s találgatja, hogyan fog kialakulni a helyzet. Csehország fél a jövőtől — állapítja meg a Morning Post. Fél és ez a félelem meg is érthető, ha figyelembe vesszük, hogy Csehszlovákia határai öt országot érintenek és lakos­sága olyan vegyes hogy a tör­vényeket öt nyelven kel! közzé­tenni. A csehek nagyon idegesek és érzékenyek. Kettőzött figye­lemmel, a vadászkutya ébersé­gévei figyelik a politikai ese­ményeket, szaglásznak, mert ebben a pillanatban még ma­guk sem tudják, kihez kell pár­tolniok, hogyan, kire, mire és mikor kell csaholniok. Prága tizenöt esztendeig él­vezte a nemzeli függetlenséget, tizenöt hosszú esztendeig kor­mányzott, dirigált, vezényelt, parancsolgatott Középeurópá­oan, de most hirtelen lelökték a dirigáló emelvényről, most más vette át a karmesteri pál­cát s kérdés, hogy az uj kar­mester nagy zenekarában vi­heti-e a primhegedüt, Olaszország cézári erélyű és erényü miniszterelnöke, Musso­lini, megsokalta Benes tehet­ségtelen vezénylését, kinek di­rigálása mellett nagyon disszo­nánsán játszott a középeurópai politikai zenekar. Prága eleinte kézzel-lábbal tiltakozott Mussolini vezérsze­repe ellen, de amikor Páris ki­mondotta a végszót, hogy sza­badkezet enged Rómának Kö­zépeurópában, a Moldva parti urak meghunyászkodtak s siet­tek hajbókolni az uj dirigens­nek. A csehszlovák köztársaság biztonsága egyszeriben nagyon megrendü't s a szuronyokra és barátsági szerződésekre épitett váruk kárlyavárrá lett, mely az első szélrohamra, az első táma­dásra össze fog dűlni, omolni. A német—lengyel megnem­támadási szerződés és az oszt­rák szociáldemokraták teljes le­verése még a szívverését is Kedden kezdődnek a római tárgyalások Budapestről jelentik, hogy Göm­bös Gyula miniszterelnök holnap utazik Rómába. Bécsi jelentés szerint Dollfuss szövetségi kancellár repülőgépen megy az olasz fővárosba. Az Európaszerte nagy érdek­lődéssel várt olesz—osztrák —ma­gyar tárgyalások mér kedden meg­kezdődnek. A Romániában élő négy és fél miiiió kisebbséget nem lehet eltüntetni — mondotta Jorga professzor a szenátus ülésén Bukarestből jelentik, hogy a sze­nátus tegnepi ülésén Jcrga volt miniszterelnök foglalkozott a ki­sebbségi kérdéssel. Kijelentette, hogy sem a vak antiszemitizmus, sem a vak elfogultság a kisebb­séggel szemben nem vezeti a kor­mányt. A zsidóságban vannak olyan elemek, akiknek terhére le­het irni a parasztság pusztulását, de ez csak a moldvai és móra­marosi uzsorásokra vonatkozik. Nagy érdeklődés közepette tért ót ezután Jorga a magyar kisebb­ség problémáira. Tiltakozott az el­len az állitós ellen, hogy ő a szé­kelyeket magyarositolt romónoknak minősítette volna. Ezt csak a szé­kelyek egy részére lehet mondani és ki lehet azt is jelenteni, hogy ezeknek a Romániában levő szé­kelyeknek visszaromónositása he­lyén való. Mindent összevéve meg kell állapítani, hogy a Ro­mániában élő négy és fél millió kisebbséget nem lehet eltüntetni és nem lehet ellene gyarmati po­litika módszerével eljárni. A ro­mánoknak a kisebbséggel,?a szel­lemi fejlődés eszközeivel és a kul­turális fölénnyel kell felvenni a küzdelmet. A Ház nagy általánosságban elfo> gadta a föwárosi Budapest: A képviselőház teg­repi ülésében befejezték a fővá­rosi törvényjevas'at általános vitá­ját és javaslatot általánosságban elfcgadtáK. A javaslat mellett vagy ellen elhangzott felszólalások u'én Keresztes Fischer Ferenc belügy miniszter válaszolt az általános vita során elhangzott felszólalások­ra és egy órás beszédben fejtette ki azokat az elvi szempontokat, melyek őt és a kormányt a törvény­javaslat benyújtásánál vezették. Hangoztatta, hogy e kormányt alkotmányellenes szándék, vagy rejtett cél nem vezette. A magyar alkotmány oly szentség, hogy a kormány sohasem vállalkoznék arra, hogy megsértse. Jövő héten szombaton lesz az Izr. Nőegylet kulturestje A békéscsabai Izr. Nőegylet a 17-ére jelzett kulturestélyét meg­valósítja és az egész estére terjedő előadóul dr. Dési Géza budapesti ügyvédet, országgyűlési képviselőt sikerült megnyernie. Az estély iránt az egyesület tag­jain kivül városunk közönsége is érdeklődéssel viseltetik. Igy meg van a remény, hogy a keret méltó lesz az eiőadó nevéhez és az elő­adást nagy közönség fogja végig hallgatni, miután Dési Gézáról eddig csak mint politikai egyéni­ségről hallottunk. Dr. Dési Géza gróf Tisza Ist­ván hívására ment fel a parla­mentbe Nagyváradról és azóta mindig az igazi szabadelvüség hí­ve volt és most a nemzeti egység pártjában is döntő szava van és ott igyekszik egyengetni és elsimí­tani a magyar zsidóságnak sokszor göröngyös útjait. Mint ügyvéd is kiváló helyet foglai el az ügyvédi társadalomban, mert mióta Budapeslre került, a budapesti ügyvédi kör elnöke, ahol igen kiváló szolgálatokat tett az Idöjárás|eíentés Várható időjárás a következő 24 órára : Változó felhőzet, esetleg néhány helyen, főleg nyugaton kisebb futóesők, délnyu­gati szél, a hőmérséklet nem változik lényegesen. elállította Beneséknek. Hiszen a német—lengyel ba­rátsági szerződés megfosztotta Csehországot a lengyel támo­gatás reményétől, mert a néme­tek és lengyelek megállapod­tak abban, hogy ha Németor­szág összetűzne Csehországgal, Lengyelország semleges marad. Az osztrák belpolitika válto­zása még inkább kihatással van Csehszlovákiára. Most, hogy az ausztro-marxismust leverték, Ausztria—Magyarország szoros gazdasági és politikai együtt­működése várható, sőt tartani lehet attól, hogy a monarchis­ták kerülnek hatalomra. Mind a kettő odavezet, hogy Cseh­szlovákia minden befolyását el­veszti Ausztriában. Ezen körülmények következ­tében Csehország a szomszé­dos öt ország közül csak egye­dül Romániára számithat egy esetleges háború esetén, ami bizony nem valami kecsegtető­A csehek különben is meg vannak győződve arról, hogy az osztrákok és a magyarok vissza akarják szerezni elvesz­tett területeiket. Jól tudják, hogy a Felvidék magyarsága soha­sem fogja elfelejteni, hogy a mostani Bratislava egykor Po­zsony volt és koronázó fővá­rosa volt a magyar királyság­nak. Hiába irtják tüzzel-vassal és ezernyi fondorlattal a ma­gyar kisebbséget, tisztában van­nak azzal, — ha kifelé mást is hirdetnek — hogy Tótország­ban a magyarság még ma is számottevő erő s hogy a tótság legnagyobb hányada visszakí­vánja a magyar uralmat. Már­pedig abban az esetben, ha Tótország elszakadna tőlük, a mesterségesen összetákolt cseh­szlovák köztársaság összeom­lana. És ettől, ezért félnek annyira Prága urai, akik most azt sem tudják, mit kell tenniök, hogy elejét vegyék, vagy legalább is késleltessék ezt a bizonyosra vehető veszélyt. Kapkodnak, futkosnak, izzad­nak, szeretnének eligazodni, szeretnék megtalálni a kivezető utat, de bármerre is néznek, mindenütt zsákutcát látnak. Kutyaszorítóba kerültek Be­nes urék s kapálóznak olyan kétségbeesetten, hogy szánalom rájuk nézni.

Next

/
Thumbnails
Contents