Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-10 / 56. szám

1934 március 10 Ára 10 fillér Szombat 61. évfolyam 55. szám BEKESMEGTEI KÖZLÖNY El fifizstési dijak i POLITIKAI NAPILAP MMMWMWWMMMMMIMMMfMMlíWMIM Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal i Békéscsaba : Ferenc József-tér 20. Telefon 17S. Helyben vidéken postán küldve ne- 9 gyedévre pengő, egy hónapra 2 pengő. S éldényonkint- 10 fillér 9 I Hirdetések díjszabás szerint. Betiltották a román hatóságok a Nagy­váradon megjelent Erdélyi La­pokat. Az erdélyi magyar sajtó e legnagyobbikának betiltása nagy elkeseredést keltett tul a Ki­rályhágón, de felhorkantunk rá mi is, Csonkamagyarország megkisebbedett kenyerét fanya­rul rágó magyarok is és fel­horkant erre a hirre minden magyar. Rab-sorsunkban már nagyon, de nagyon hozzászok­tnnk ahhoz, hogy minduntalan arculütnek és megrugdosnak, már megszoktuk az ütéseket, megszoktuk a kálvária öröm­telen, véres, kinos, szenvedés­sekkel teli útját, ez az ujabb arcu'csapás mégis belevág a lelkünkbe, feltépi a már-már beheggedt sebeket s felbuzog­tatja belőlük a vért. Mi a máriirokat annyira je­lemző megadással és béketű­réssel, jóbi béketűréssel visel­tük és viseljük sorsunkat, nem jajgatunk és nem átkozódunk, mert úgyis tudjuk, hiába is tennénk azt, de most minden önfegyelmezettségünk dacára is görcsösen szorul ökölbe a ke­zünk és szeretnénk a latrok fejére csapni. Az idegen járom alatt nyögő testvéreink egyik legnagyobb ereje éppen a magyar sajtó, mely sose szűnik meg bátran hirdetni magyarságát, mely vi­lágító fáklya a rab magyarok sötét éjszakájában. A románok most Erdély legmesszebb, leg­erősebben világító magyar fák­lyáját oltották el, mert féltek ettől, ennek csodafényétől, ere­jétől. Elnémították, el akarják né­mítani a magyar szót, hívén azt, hogy a magyar szó el­némitásával megölik a lelkek magyarságát is. Oh nevetséges együgyüség! Mit godolnak a megrészegült bocskorosok? Azt hiszik, hogy a magyar szó megfojtásával megfojthat­ják a magyar érzést is? Ész­nélküli kapkodásukban, elva­kultságukban, buta gőgükben, ostoba önteltségükben nem gondolnak arra, hogy vissza­felé sülhet el a fegyver? Mert jegyezzék meg maguk­nak, de jól jegyezzék meg, hogy mi nem felejtünk. A Cine mintye lett a mi jelszavunk s ha fájón és ke­seredetten is, de mindent, min­dent feljegyeünk. Sok van már , a rovásukon. De csak dühöngjék ki ma­gukat, Összeszorított ajkkal tíirjük az igazságtalanságokat, a barbárságokat, mert mást úgyse tehetünk, de bízva bí­zunk abban, hogy eljön még az idő, mikor számon kérünk tőlük mindent, amikor felei­nlök kell tengernyi bünükért s akkor kérhetik majd az Istent, hogy irgalmazzon nekik. Éber Antal élesen birálta a főváros pénzügyi és adópolitikáját a Házban pénzügyi és adópolitikáját és arra a következtetésre jutott, hogy esek erőteljes beavatkozással lehet a költségvetési hiányt kiküszöbölni. Az ülés háromnegyed 1 órakor ért véget. A vitát ma délután 4 órakor folytatják. Budapest : A képviselőház teg­nap folytatta a fővárosi törvényja­vaslat általános vitáját. A tegnapi 8 őrÓ3 ülésen, amely végeredmény­ben 9 óráig tartott, négyen a ja­vaslat mellett . és négyen ellene szólaltak fel. Éber Antal egy órás beszédben elesén birálta a főváros Törökország és Bulgária között megromlott a viszony Szófia : Az ugynezett balkáni egyezmény megkötése óta, amely­hez tudvalevően Bulgária nem c-atlakozott, a bolgár—török kap­csolatok sokét vesv teltek eddigi szivélyességükből. A bolgár sajtó szembeszáll a török sajtó azon állításaival, amelyek szerint Bul­gáriában üldöznék a mohamedán lakosságot. Utalnak arra, hogy Bulgáriában a mohamedánok val­lási és politikai tekintetben csor bilatlan jogokat élveznek és a cse­kélyszámu mohamedán bolgár lakosságnak 7 lepja ven, ami min­dennél jobban bizonyítja a moha­medán kisebbség kedvező hely­zetét. Ezzel szemben a Törökor­szágban élő bolgár nemzeliséfiüeket kiutasították, javaikat elkobozták és még ma sem kártalanították őket. A bolgár sejtó megállapítja, hogy a török parlament minden nemzetközi diplomáciai megálla podást megerősített, csak a török­bolgár barátság és meg nem tá­madási szerződést nem hosszab­bította meg azzal BZ ürüggyel, hogy ez összeférhetetlen a bal­káni paktum szellemével. A kisantant államok el vannak tökélve arra, hogy minden eszközzel megakadályozzák a Habsburgok visszatérését — jelentette ki Benes külügyminiszter a Petit Parisienne munkatársának tett nyilatkozatában Páris : A Petit Parisienne prágai munkatársa hosszú beszélgetést folytatott Benes külügyminiszterrel. A külügyminiszter először a Habs­burg kérdésről nyilatkozott. — Teljesen egyetértek — mon­dotta — Dolifuss és Fey nyilatko­zataival, amelyek szerint a Habs­burg restauráció kérdése elsősor­ban nemzetközi, másodsorben egy­általán nem időszerű kérdés. Ép­pen ezért ez a kérdés riem is fog­lalkoztat. Minthogy azonben fel­vetették a kérdést, határozott és végérvényes választ adok rá: Te­gyük fel, hogy holnap reggel be­következik a lehetetlenség és a Habsburgok puccsal, végy más uton-módon visszatérnek Bécsbe, ez esetben holnap este Csehor­szág már vissza is hivná bécsi követét és ugyanez förténne a ro­mán és jugoszláv követtel is. A kisantant államok el vannak tö­kélve arra, hogy minden eszköz­zel megakadályozzák a Habsbur­gok visszatérését. Bármely más eshetőséget szivesebben látunk, mint ezt. Semmiféle ellenséges ér­zelem nem vezet a Habsburgok­kal szemben, állásfoglalásunkat nem érzelmek, hanem tények irá­nyítják. A Habsburgoknak akár akarják, akár nem, határozott je­lentőségük ven. Egyetlen Habs­burg sem változtathatja meg ezt a jelentőséget és nem vonhatja ki magét a Habsburg-ház tagjai sor­séból. Semmiféle ünnepélyes fo­gadalom, vagy lemondás nem vál­toztathatja meg a Habsburg-ház jelentőségét. Ha egy Habsburg kerülne Bécsben vagy Budapesten trónra, cselszövények és titkos al­kudozások kezdődnének, az irre­dentizmus és a revíziós mozgal­mak újraélednének, az arisztokrá­cia újjászületne. Horváthországban a jugoszláv, Tirolban az olasz egység forogna veszélyben. Benes kitért az osztrák—olasz — magyar tárgyalásokra is és han­goztatta, hogy a gazdasági kap­csolatok ujsbb megjavítását akar­ják az érdekelt államok között. Kívánatos mindaz, ami Közép­európában a termelés, árucsere és munkalehetőségek megjavítását cé­lozza, éppen azért, mert a gazda­sági együttműködés igazságos és helyes volna, megvalósítását csak megkönnyítené, ha minden politi­kai akadályt elhárítanának és szé­leskörű együttműködést létesítené­nek. Egyetlen hatalomnak sincs joga ahhoz, hogy saját érdekeit kényszerítse rá a többi hatalomra. Elképzelhetetlen, hogy két egy­mással szemben álló nagyhatalom egy kishalaimat arra használjon fel hogy annak révén az egyen­súlyt erre vagy arra billentse. Ez­eseíben a kisantant azonnal mű­ködésbe lépne. A középeurópai államokat közös gazdasági érde­kek fűzik össze. A dunai államok csak nyerhetnek, ha közvetlen tár­gyalásokba lépnek egymással. Szüllő Géza Benes poli­tikáját támadta a cseh külügyi bizottságban Prága: A képviselőház külügyi bizottsága a lengyel kereskedelmi egyezmény hatályának meghosz­szabbitásárói szóló törvényjavas­latot tárgyalta. A vitában felszólalt Szüllő Géza, a magyar ellenzéki pártok képviselőházi klubjának el­nöke is, aki a következőket mon­dotté. — Éveken ét harcoltam a Benes által vezetett külkereskedelmi po­litika ellen. A külügyminiszter mindig C3ak politikai érdekeket tartóit szem előtt és elvesztette azt a tárgyilagosságot, amely min­denütt nélkülözhetetlen. A Benes féie politika bukás előtt áll. Az elnök figyelmeztette a szó­nokot, hogy ne térjen el a tárgytól. — Magyarországgal vámháboru­ban vagyunk — folytatta — mert a külügyi politikánk azt a nézetet vallotta, hogy Magyarország kény­telen teljesíteni Csehországnak minden kívánságát és itt van az egyezmény Magyarország—Auszt­ria és Olaszország közölt, amely Csehországra nagy veszélyt jelent. - Itt van továbbá a német-lengyel pekíum is. Figyelmeztetem Önö­ké!, hogy a lengyelek legnagyobb

Next

/
Thumbnails
Contents