Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-04 / 51. szám

1934 március 4 BEKESMEGYEI K0ZL0NV 5 OLCSÓ FÉRFISZÖVETÁRJUÁNLAT 3 méter szép Kammgarn férfiszövet jR^EL ' teljes hozzávalóval, béléssel együtt TriJ r r BT gr ^^^MARUH

AZ BÉKÉSCSABA mm m mm mmm jnJ aHDHj » i I i fl uén betyár haldia A váci fegyháznak évtizeden át nevezetes rabja volt Varró András, egykori borsodmegyei belyár. Tengersok betörést, lókötést. útonállási követett ei az 1900-as évek elején még fiatal legény. Feltűnő sárga paripával rótta az orországutakot, ha nagyon megszorították, megbújt az alaóborsodi erdőben. 1915 ben egy kegyetlen gyilkosságra is rávetemedatt. Amikor -kézre került, egy öreg házaspár meggyilkolása miatt örök rabságra Ítélték a betyárt, ki épen ifjú kora miatt kerülte el az akasztófát. Azonban a váci fegyházban -sem tört meg és egy összeszólalkozós következtében a második emeletről ledobta a fegyőrét. Ezzel eljátszotta, hogy 15 év után kegyelemre ajánlják. Huszonnyolc évi raboskodás utón most végre karácsenykor kiszabadult s hazajnent szülőfa'ujába, Ssjómercsére. Csodálatosképpen onnét vissza-vágyott a fegyházba s hogv ide visszakerüljön a régi hires séráalovas betyár, tyuktolvejlásra adta magát, de elfogták, nyomban elitéi lék és visszavitték a váci fegyházba. Ám nem soká örvendhetett a fegyházi biztos kenyérnek, mert pár nap multán elhunyt. A fegyház temetőjében hantolták el a vén betyárt. 4 szobás modern villalakás máiM

S l-re teljes komforttal, gyümölcsös és virágkerttel a város legszebb helyén kiadó Érdeklődni Vámos Jánosnál Takarék-Egyesület fftádió miisoB* Március 4, vasárnap 9.15 Hirek. 10—11.10 Egyházi ének és szentbeszéd az Egyetemi templomból. 11.15—12.15 Unitárius istentiszteieta Koháry-utcai templomból. 12.20 Pontos időjelzés. 12 30 Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 2 Hanglemezek. 3 A földmivelésügvi minisztérium rádióelőadássorozata. 3.45 A Magyarországi Munkásdalegyletek Szövetsége képviseletében a Diósgyőr—Vasgyári Vasmunkások Dalárdáid. 4.30 A solymászat. Hankó Béli dr. előadása. 5 Budapesti Hangverseny Zenekar. 6 20 Mexikói utiképek. Kovács Alajos dr. előadása. 6 50 Roósz Emil zenekarának műsora. 7.40 Sport- és ügeíőversenyeredmények. 8 Zágon István csevegése : Kisért a mult. 8.30 Magyar nóták. 9.50 Hirek. 10.00 Melles vonósnégyes. 10.35 Heinemann Ede jazz-zenekara. 11.30 Kurina Simi és cigányzenekara muzsikál. Március 5, hétfő 6.45 Torna. Utána hanglemezek. 9.45 Hirek. 10 Háztartási tanácsok. (Felolvasás). 11.10 Nemzetközi vizj.-lzőszolgálat. 12.00 Déli harang-zó. 12 05 Csóka Jancsi és cigányzenekara muzsikál. 1.15 Pontos időjelzés. 1.30 Hanglemezek. 2.40 Hirek, élelmiszerárak, árfolyamhirek. 3.30 A rádió külügyi negyedórája. 4 Asszonyok tanácsadója. 4 45 Pontos időjelzés. 5 Mándits szalonzenekara. 6.00 Német nyelvoktatás. 6.30 Pusztay Sándor Grieg-dalokat énekel, zongorán kiséri Polgár Tibor. 7 A magyar nép bölcsessége Tolnai Vilmos néprajzi előadása. 7 30 Észt hangverseny. Közreműködik a Budapesti Hangverseny Zenekar, vezényel Kuli Rajmund, a tailini észt nemzeti Operaház első karnagya. 8 50 Huszár Károly vidám csevegése. A hiúságról és a divatról. 9.20 Kelety Lily zongorázik- 10 Hirek, időjárásjelentés. 10.15 Rigó Jancsi és cigányzenekara muzsikéi. 11.20 Heinemann Sándor jazz-zenekarának műsora. Szisiház A színházi iroda jelentése Zenebohócok. Ssombaton este mutatja be az 0;sz. Kamaraszínház Zilahy Lajos érdekes, különös, értékes müvét. Főszerepeit Kemény Erzsi, D. Polgár Margit, Matolcsiné, Nádor, Miskey, Déri és az újonnan viszaszerződött Füredi József játsza, kinek ez lesz a szezonban első fellépte. Vasárnap délután a nagysikerű Marusja van műsoron, este padig a legmulatságosabb bohózat, Vaszary János Angyalt vettem feleségül-je kerül szinre. Minden este katonazene játszik a színházban. A parancsnoksággal történt megállapodás következtében az előadások szüneteiben a katonazenekar szórakoztat. Heti műsor: Szombat: Zenebohócok. Co.tiedia deli' arta. Szombat d. u.: Valaki. Félhelyáras előadás. Vasárnap: Angyalt vettem felesésül. Bohózat. Vasárnap d. u.: Marusja. Félhelyáras előadás. Hétfőn: J©hn Gábriel Bockmann. Ibsen dráma. Kedden: Sárga liliom. Biró Lajos színjátéka. Könyvek, folyóiratok, kereskedelmi nyomtatványok rendelésénél forduljon bizalommal a Corvina nyomdához Békéscsaba, Ferencz József-tér 20j Telefonszám: 176. H gyáva katona Irta: Pleitró György. Bodor nem volt daliás termetű ^mber. Hogy mégis katona lett, az annak tulajdoniiható, hogy dult a Jháboru és nem nagyon válogattak az emberek között. A behivó parancs a kettős könyvvitel bonyolult azámeszlepai mellől szólította el. Fújta ő is az első napekban, hegy szép élet a katona élet, de ő bizony semmi szépet nem taáált benne. Vézna testén lötyögött .a katonaruha és egyesek szerint a bakkancsait soha nem fűzte ki, csak ugy húzgálta ki apró lábait belőlük. Az első héten észrevette, hegy a gyomra nem birja a komiszkenycet. Savtultengése, túlontúl tengett. Néha torkában dobogott a •szive, mellyel civilkarában semmi baja nem volt és létezését csak anatómiai ismeretei révén tudta. Az ilyen embernek a katonaságnál hamar kitellett a becsülete. Az őrmester egy napon az egész .szakasz szine előtt kimondta ró a szégyenteljes szentenciát: — Bodor, maga egy csecsemő. Megértette ? Öblös hangon beszélt és szinte « szájába rágta a szavakat Bodornak. Az kissé megremegett s teleszíva tüdejét levegővel, szinte sikította a szavakat: — Igenis, őrmester ur. Eddig Bodornak szólították, a keresztnevét sohasem hallotta. Ettől kezdve pedig minden katona csecsemőnek hivta. 0 volt minden tréfának az áldozata, legtöbb dorgálást ő kapott. Ezért mindig lázongott, bár soha nem szólt, de érezte, hoay igazságtalanul bánnak vele. Háború volt. Az ember panaszszava beleveszett millió szenvedőnek jajkiáltásába. Igy teltek a napok és amikor megkapta a csukaszürkét, ha testileg nem is, de lelkileg roncs volt a bus katona. Mikor felcsatolta a hátizsákot, kicsi hija, hogy annak súlya alatt össze nem esett. Es a kicsi az őrmester hangja volt, melynek hallatára Bodor nyögött egy keserveset, de kihúzta magát és ment a többiek után az ud/arra. Ott hagyta el az ereje. Halálsápadt arccal vágódott el pont a százados előtt. Igy nem hallhatta azokat a lelkes szavakat, melyekkel ez a hős katonákat magasztalta. Fehér kórházi ógyról nézte bajtársait, amint azok zeneszó mellett meneteltek az állomásra. Lázálmában padig olyan verekedést rend szett, hogy az egész kórház visszhangzott a csatazajtól. Es multak a napok. A gondos ápolásnak, melyben részesítették, meglett a hatása. Meghízott. A főorvos megszerette a gyámoltalan katonát és megígérte neki, hogy maga mellett tartja majd, ha felgyógyul. Igy minden ugy indult, hegy Bodor mint katonai ápoló fogja a háborút végigküzdeni. Azonban máskép történt. Mikor már fent járt, egy napsugaras délutánon, a kórház parkjában azzal az ápolónővel találkozott, ki a lázálmos éjszakákon mellette volt. Ahogy maglátta a fehérruhás, kékszemű leányt, eszébe jutottak azok az órák, melyeket önfeláldozó hűséggel töltött az ágya mellett az ápolónő. — Ilona nővér — szólította meg bátortalan hangon — én mondani szeretnék valamit, de nem tudom, hogy hogyan kezdjem. Félek, hogy tapintatlan leszek és megsértem. — Háború van —mondotta komolyan a nővér — most mellőznek minden tapintatot. Bodor belenézett azokba a tengerkék szemekbe, honnan olyan meleg szeretet és megértés parázslott. — Ugy tudom, a nővér kísérete mellett rövidebb sétákat tehet a beteg a parkon kivül is. Jöjjön velem... Meglepném valamivel. A nővér megráz'a a fejét. Az arca kioirult és pajkos mosoly játszadozott piros ajkán. — Nem akar velem jönni? — kérdezte Bodor. — Nem mehetek . . . Csak a háborúban sebesült lábadozó katonák részére engedélyezte ezt a kedvezményt, az ezredorvos ur. Bodor nagyon elszégyelte magát. Valami bocsánatfélét mondott még és elbúcsúzott a leánytól. Azonnali kihallgatásra jelentkezett i az ezredorvosnál. — Ezredorvos urnák alázattal jelentem, Bodor közlegény alázatosan kéri beosztását a menetszázadba. — Bátran mondta ezt Bodor, de olyan hangon, mint amikor valaki azért könyörög, hogy hagyják meg az életét. Az ezredorvos méltányolta a kis katona kérelmét és megígérte, neki, hogy lehetővé teszi neki azt. hogy a legközelebbi menetszázaddal a frontra menjen, ha ugyan meg nem gondolja magát. Bodor megköszönte az ezredorvosnak ezt a szívességet és szaladt Ilona nővérhez. — A harctérre megyek — újságolta a lánynak. A lány ránézett a kis katonára, ki valósóggal megszépült az izgalmaktól. Halkan kérdezte tőle: — Miért teszi ezt? ... — Ne kérdezze Ilona növér. Igérje meg, ha egyszer visszajövök onnan, bármi is történik addik, a felajánlott sétát, mely már akkor nem lesz szabályellenes, elfogadja. — ígérem... — suttogta Ilona. — Köszönöm. Addig kérem foe tőlem ezt a gyürüt. Ma még ez semmire nem kötelezi. Elfogadja ? — Nem. Ne adja ide most Majd egyszer, ha visszajön — adta vissza a gyürüt a leány. Olyan édes hanglejtéssel beszélt, hogy Bodor megcsókolta a leány hófehér kezét. A kézcsók után még: megkérdezte: