Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-03-01 / 48. szám

Ara I® fillér 1934 március 1 Csütörtök 61. évfolyam 47. s&ám ESESMEGYEIEOZLO POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal a Békéscseba : Ferenc József-fér 20. Telefan 176. Hirdetések díjszabás szerint. Előfizetési dijak• Helyben és vidéke* postán küldve negyedévre 6 penrő. egy hónapra 2 pengő. Példányenkint- 10 fillér Főszerkesztő: •P. Reisz József Mit akarnak a franciák ? Nem értjük, sehogyan sem tudjuk megerteni André Pironneau tervét, aki az Echo de Paris hasábjain keresztül azzal döbbenti meg Európát, hogy Franciaország állítson össze hivatásos katonákbél álló különcsapatokat s ezeket — még leirni is szörnyűség — küldje el azokba az országokba, ahol a francia politikának katonai hatalommal kell érvényt szerezni. Hát ez rémes. Ez a kijelentés nem is gőgös, nem is merész, tz a kijelentés több a szemtelenségnél is. Hogyan gondolja ezt André Pironneau ? Katonákat, francia katonákat akar beszállásolni más országokba? Kolosszális idei. Ugylátszik, a francia vezérkar, mert André Pironneau a francia vezérkar bizalmi embere, már mit sem törődik azzal, hogy hogyan, miképpen fogadnák ezt a tervet az erdekeit országok, a francia vezérkart egyáltalán nem érdekli az érdekeit országok esetleges tiltakozása. André Pironneau mégis okolja, hogy miért lenne erre szükség. Ausztriát emlegeti s azt mondja, hogy az ausztriai események mindenben indokolják követeléseinek szükségességét. Az embereknek megáll az esze ennyi impertinencia láttára és hallatára. A franciák vagy teljesen elvesztették józan gondolkozásukat, vagy _ ami talán roszszabb -i nem férnek a bőrükbe s hatalmukat egész Európára ki akarják terjeszteni. Vagy hogyan gondolják az egészet? Elképzelik, hogy akad Európában egyetlenegy olyan ország is, melynek népe minden további nélkül eltűri, hogy az állam szuverén itását ily nemtelen módon arculüssék, hogy idegen katonák éljenek a nyakán? És egyáltalán gondolkozott-e André Pironneau, amikor ilyen ntasztikus tervvel állt elő? A franciák az utóbbi időkben, mintha megbokrosodtak volna, mintha éreznék, hogy elveszett lábuk alól az a biztos talaj, melyről olyan fennhéjázón osztogatták parancsaikat Európa országainak. Suvich Fluvió bécsi és budapesti utja, az olasz—magyar — osztrák együttműködés hire megingatta az ő annyira biztosnak hitt hatalmi pozíciójukat. Megértjük, hogy Mussolini középeurópai terve fáj nekik, de André Pironneau vakmerő tervét igy sem értjük egészen. Megelőző és megtorló" feladat lenne ennek az André Pironneau agyában megfogamzott katonaságnak a feladata, de mi hisszük, hogy a népeknek minden ilyen esztelen francia terv keresztülvitelét sikerül megelőzni s ha netalán ők tovább akaratoskodnának, akkor meg is torolni. Nagy a vármegye Békés vármegye törvényhalósági bizottsága ma délelőtt 9 érakor tartotta első ezévi rendes közgyü lését, amelyen Korossy György főispán elnökölt. Ay alisDéni jelentéshez elsőnek dr. Biró Emil szólt hozzá és Gerendás község közpénztári ellenőrének helyzatérol beszélt s kérte az alispánt, hogy hivatalos helyről beszerzendő információja alapján revidiálja álláspontját. Tildy Zoltán a vármegye mező gazdaságának sulvos helyzetéről beszélt. Szerinte 105,222.000 pengő összadóssága van a vármegye mezőgazdaságának. Békés vármegye az országban az eladósodott vérmegyék között összegszerűség tekintetében harmadik, arényosság szerint az első helyen éli. Majd dr. Forray Lajos szólalt fel éa a földmivelésügyi miniszternek a békéscsabai buzakiéllitáson elmondott beszédét bírálta igen éles szavakkal, ugy, hogy Korossy György főispán megszakította a beszédet és felszólította Forrayt, hogy inkább az alispán jelentéséhez szóljon hozzá és azzal foglalkozzék. Forray ezután a gazdák nehéz helyzetével foglalkozott. Gulyás Mihály a vasúti szerencsétlenségek okát abban látja, hogy a MÁV több sorompót leszereltetett. Ennek visszeállitésát mellett folyt le indítványozta. Tót István a békéssémsoni egészségvédő ház ügyében szólalt fel. Szemenyei Pál és Metz József felszólalásai utén az alispán válaszolt a felszólalásokra. Dr. Biró Emilnek válaszolva kijelentette, hogy a státusrendelet következtében úgyis csökkentik a községi tisztviselők számát és az illetőt, akire Biró felszólalása vonatkozott, egyébb bün is terheli, amelyek miatt elbocsájlják. Tildynek az alispán azt válaszolta, hogy állandóan foglalkozik a mezőgazdaság súlyos anyagi helyzetével. A munkások anyayi helyzetének megoldása állandó gondja és nem tartja szükségesnek annak minduntalan való ismétlését. A tények a lényegesek és a segítség, nem a beszéd. Az alispáni jelentést ezulán teljes egészében elfogadták. A főispán indítványéra a tárgysorozat előtt az indítványok tárgyalására kerüli sor. Kovács Mihály indítványát hosszú és tartalmas, meggyőző beszédben terjesztette elő és a közgyűlés nagy érdeklődéssel és tetszéssel fogadta azt, teljes egészében meg is szavazta. Az indítványok letárgyalása után áttértek a tárgysorozatra. Az ülés tart. Nagy nyomora miatt felakasztotta magát egy békéscsabai napszámos (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai idők példátlanul szomorú állapota egyre szedi áldozatait. A hírlapok hasábjain napról-napra olvasunk olyan cikkeket, melyek arról számolnak be, hogy ez vagy az nagy nyomora miatt eldobta magától az életet. Tegnap délelőtt, a Darányi-sor 17. szám alatti házban játszódott le egy tragédia. Ebben a házban, melynek Szarvas János a tulajdonosa, lakott Miklós Aladár 33 éves napszámos, vadházastérsával, Jantyik Ilonával és három gyermekével. Miklós Aladár és Jantyik Hona mér másfél esztendő óta laknak Szarvaséknál. A házigazdának sose volt kifogása Miklósék ellen, akik annak ellenére, hogy igenigen szűkösen voltak, a legnagyobb békességben és megértésben éltek. Az ember napszámba járt, az asszony pedig bejárónő. Az utóbbi időben azonban még rosszabbra fordult a helyzetük, mert az ember mér hónapok óta nem kapott rendes munkát s csak igen ritkán dolgozott, ugy hogy az öttagú családot voltaképpen az asszony tartotta fenn. A munkanélküliség, a tétlenség érlelhették meg Miklósban azt a gondolatot, hogy eldobja magától az életet. Az utóbbi időben levertnek, buskorr ornak látszott, ám ez nem i&jn tűnt fel övéinek, mert Miklós egyébként sam tartozott a vid*m emberek közé. Vadhézastársa tudta, hogy mi bántja, da távolról sem gondolta, hegy Miklós milyen végzetes tervvel foglalkozik. Hétfőn reggel az asszony, mint mindennap, elment munkahelyére. A két kisebbik gyermek elment a napközi otthonba, úgyhogy csak az apa és a legnagyobb fiu, aki már iskolába jár, maradtak otthon. Tíz óra fele az ember kifordult a szobából s kisvártatva egy hatalmas szeggel tért vissza, melyet bevert a falba. Fia csodálkozva nézte, hogy apja mit csinál s meg is kérdezte tőle, hogy miért veri a szeget a falba. — Kall az nekem fiam — felelte Miklós kurtán. Kevéssel később Miklós Aladár elküldte & gyereket hazulról. Átadta neki a szoba kulcsát s ráparancsolt, hogy kivülrél zárja rá az ajtót. A gyerek furcsának találta apja kívánságát s meg is jegyezte: — Hát apa hol fog kimenni az udvarra? — Mejd az ablakon keresztül. A gyerek minden ellenvetés nélkül eltávozott hazulról s rázárta apjára az ajtót. ÍHiklós Aladár pedig végrehajtotta végzetes tettét, zsineget vett elő és a falbavert szegre felakasztotta magát. Az asszony félhárom fele jött haza. Természetesen, miután a szobaajíót zárva találta, azt hitte, hegy férje nincs odahaza. Annál nagyobb volt meglepetése, amikor belépve az ajtón, az urát ott találta az ajtó mellett. Ekkor még nem tudott semmiről semmit s megbökve az urát, csodálkozva kérdezte tőle: — Hát te mit csinálsz itt ? A következő pillanatban Jantyik Ilona felsikoltott, mire Szarvasné befutott hozzá és ő is megdöbbent az elébe táruló látványtól. n szegre akasztva lógott miklós Aladár kihűlt teste. Négy óra fele kiszállt az orvosrendőri bizottság is, mely minden kétséget kizáróan megállapította, hogy öngyilkosság tortént. Búcsúlevelet nem találtak Miklósnál, de mivel az egyébként is egészséges embernsk más oka nem lehetett az öngyilkosságra, kétségtelen, hogy nyomora elől menekült a halálba. A hatóságok a temetési engedélyt megadták. Sfüőjárásfelentés Délnyugati, nyugati'légáramlás, változó felhőzet, sok'.helyen, főleg nyugaton esők, a hőmérséklet némileg csökken.