Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-28 / 47. szám

15EKESMEGYEI K0ZL0NV 1934 február 28 Krayer E. és Társa festékgyár fiókja Andrássy-ut 19. sz. alól • • • a volt Fiume-szálloda sarokhelyiségébe költözött, ahol | # • • • • a mai kor igényeinek megfelelően átalakított üzletében az eddig is közismerten olcsó árak mellett áll kibővített raktárával a mélyen tisztelt vevőközönség rendelkezésére A gyulaiak sem tartják közszükségletnek a fürdőbe járást Ugy látszik, egy falu az egész világ. Eddig azt hittük, hogy csak a csabaiak mellőzik a fürdőbejárést és csak a csabaiak olyan szűkmarkúak, hegy mellőzik a test ápolását. Nem vigasztaló momentum, hegy a szomszédos Gyulán ugyanilyen helyzet uralkodik. Ezt igazolja az ott megjelenő „Békésmegyei Hirlap" vasárnapi számában „Kulturbotrány, ha a fürdőnek be kell zárnia" cimü alébbi cikke : Körülbelül tiz esztendeje annak, hogy a gyulai régi Msndorff féle fürdő vezetését Lampel Dezső vette át, aki jobb ügyhöz méltó buzgalommal és abban az időben még könyebben mozdítható tőkével teljesen átrenováltatta a fürdőt, abban a feltevésben, hogy Gyulának, ennek a kulturvárasnak okvetlen szüksége van egy, ha nem is teljesen modern, de a célnek mindenben megfelelő közfürdőre. Számításai mindenben helyesek voltak és az elséidők ugy látszottak, hogy igazolni is fegják azokat, azonban közben megtörtént az, amire senki sem számítolt és a gazdasági nyomorúságnak olyan nagy foka köszöntött az emberiségre, amely minden vállalkozást alapjában megrendített. Ez a válság természetesen erősen éreztette hatását Gyulán is és annak szárnycsapásai alól nem tudett mentesülni a gyulai fürdő sem, melynek először vendégeit, roejd később a tulajdonosát és fenntartóját gyengítette meg a pénztelenség és munkanélküliség. Senki sem kételkedik sbban, hogy ez az utolsó szóig igy történt és hogy a gazdasági vétaág ma már annyira rányomta a nyomorúság bélyegét a gyulai fürdőié is, hogy ott a gazda tulajdonképen már csak alkalmazott, aki rnninden nap azt várja, hogy holnap összecsapjanak felette a nyomorúság hullámai, amelyek ezzel t i1 aj donképen a város egye! len fürdőjét pusztítanák el. Gyula, ez a 26.000 lakosú vá ros természetesen gőzfürdő nélkül nem maradhat és ha Lampel Dezsőt térdre kényszeríti is a gazdasági lehetetlenülés és az indolencia, akkor a városnak kell gondoskodnia arról, hogy ez az elsőrandü közegészségügyi intézmény minden körülmények között tovább is a közönség rendelkezésére álljon. De vájjon nem volna jobb esetleg Lampel Dezső teljes tönkremenését — aki évek óta óriási erőfeszítéssel igyekezett ezt a fürdőt fenntartani, — ha kell, városi segítséggel is megakadályozni, mert szerény véleményünk szerint, ha a Lampel-féle fürdő felett öszszecsapnak a gazdasági nyomo ruság hullámai, a városnak sokkal több pénzébe kerülne annak pótlása, mintha most valamivel segiti és megmenti a megsemmi süléstől a fürdőt. A gyulai fürdő megszűnése kulturbotrány volna, de hisszük, hogy városunk polgármestere, aki mér számtalan esetben mutatta ki, hogy feladata magaslatán áll, itt is talál megoldást. Mert Gyula fürdő nélkül 1934ben nem maradhat. Eddig szól a gyulai lap híradása és mi csak annak a szerény kíváncsiságunknak adunk kifejezést, hogy ha a gyulei fürdő ügye kulturbotrány lenne, minek minősítsük a csabai fürdő bejeit ? Edesi üfisssellininél Róma: Lord Eden főpecsétőr tegnap Mussolinivei összejött megbeszélésre, amelyen Suvich államtitkár is megjelent. A másfélóra ho?"»zat tartó megbeszélésről kiadott közlemény szerint Eden tájékoztatta Mussolinit párisi éa berlini megbeszéléseiről. A megbeszélés lehetővé teszi, hogy ismét megvitassák az angoL~ olasz leszerelési emlékiratot. Edennek azt az elhatározását, hogy egy nappal megrövidíti római tsrtózkodésát, a Reuter iroda római távirata szerint biztató jelnek tekintik, mert ez ast mutatná, hogy a megbeszélések annyira haladtak, hogy nincs szükség több találkozásra Eden és Mussolini között. Edöjárásjelentés Vérható időjárás a következő 24 érára : Változóan felhős idő, sok helyen esők, ma még enyhe, holnap azonban nyugat felől terjedő lehüles. Jt widáki kamarák tagjainak számát 64-ről 80-ra emelik A Kereskedelmi és Iparkamarák reformja {A Közlöny eredeti tudósítása.) A lepok már megemlékeztek róla, hogy a kereskedelemügyi miniszter január folyamén az országgyűlés elé terjesztette a kereskedelmi éa iparkamarák reformjáról szóló törvényjavaslatot. Az indokolás szerint ennek a javaslatnak a beterjesztését az a körülmény tett© szükségessé, hogy a kereskedelmi és iparkamarákról intézkedő 1868, évi VI. tc. megalkotása óta már hatvanöt esztendő telt el s az akkori nagyon egyszerű viszonyokra készült törvény a gazdasági élet mai differenciálódása mellett minden vonatkozásában már fenn nem tartható. Magát a kamarák célját, feladatkörét és az intézmény jellegét, a javaslatot nem érinti és célja az, hogy a« eredeti törvény intenció'nak megfelelően a kamara a kereskedelemnek és iparnak tényleg egyetemes érdekképviselete lehessen. Ennek megfelelően a törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy a karrarákban az ipar és kereskedelem különböző kategóriáinak arányos képviseletét biztosítsa olymódon, hogy a kamarák kötelékébe tartozó iparosokból és kereskedőkből választási csoportok alakittatnak, amelyek azután külön-külön választják meg a maguk képviselőit. A törvényjavaslat ebben a tekintetben csak az általános irányelvet állapítja meg, amidőn azt mondja, hoxy a kamarának ugy ipari, mint kereskedelmi osztályában 5—5 választási csoportot kell alakítani és a választási csoportokat az egyes választók által fizetett és a kamarai illeték kivetésénél számításba vett adó öszssegének, illetőleg egyes csoportoknál az adón kivül esetleg más ismérveknek alapulvételével kell megalakítani. A részletes szabályozóst a törvény rendeleti útra hagyja és igy a törvény életbeléptetése után a kereskedelmi miniszter rendeletileg fogja megállapítani azokat e kritériumokat, amelyek alapján az egyes választási csoportok meg fognak alakitattni. A törvényjavaslat egyébként megszünteti a különbségeket a kamarai tbeltagok é3 kültagok között és a jövőben a kamaráknak c-tak rendes tagjai lesznek, akiknek falét azok közül kell vállasztani, akiknek a kamara székhelyén van a telepük, mésik felét pedig azok közül, akiknek a kamarai kerületben, de a kamara székhelyén kivül van a tetapük. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara tagjainak számét a törvényjavaslat 96 ról 120 ra, a vidéki kamarák tagjainak számát 64 ről 80-ra emeli fel. A kamarák élén, ugy, mint eddig, egy elnök és két alelnök éli, az alelnököket az ipari és a kereskedelmi osztály rendes tagjai külön-külön választják. Mindegyik osztály a maga elnökének helyettesítésére egy-egy osztáiyalelnököt is választ. Az elnököt és alelnököket állásaikban a kereskedelmi miniszter erősiti meg. Azokat az ügyeket, amelyekben a kamara véleményt nyilvánítani hivatott, az osztályok mindegyike megbeszélés tárgyává teheti, azok tekintetében állást foglalhat. Kamarai határozatot csak a két osztály rendes tagjaibót álló közgyűlés hozhat. Amennyiben a kamara közgyűlése valamely osztály álláspontjával meg nem egyező határozatot hozott, a kamara az osztály kívánságára annak álláspontját külön véleményként, indokolásával együtt közölni köteles az illetékes hatóságokkal. Küiön intézkedéseket tartalmaz a javaslat a kisebbségi vélemények felterjesztéséről, amivel egyrészt a számszerű majorizálásl kívánja kizárni, másrészt azt akarja intézményesen biztosítani, hogy a kisebbségi csoportok véleményéről a hatóságok tudomást szerezzenek. Andrássy-ut 7. szám alatt (Kocziszky-palota), az első emeleten két utcai szoba ét egy udvari szobás Bakás, mely rendelőnek, vagy irodának kiválóan alkalmas, azonnalra olcsón kiadó. Felvilágosítást nyújt dr. Faerber Viktor ügyvéd, Békéscsaba, Andrássy ut 31. • Csukott h d ö be r

1 kap ható" a" Suhajda-garázsb ara, te?efon 93.