Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-27 / 46. szám

2 ÖEKESMEGVEI K0ZL0NY 1934 február 27 megadása előli arra kérie a meg­jelenteket, hogy szavazzanak bi­zalmatlanságot a testület ügyé­szének és az ügyek továbbvitelével ideiglenesen bizzák meg Hein Fe­renc dr. üoyvédet. Nagv zej és kavarodás támadt erre a kijelentésre. Az elnök ál­landóan rázta a csengőt, majd a zaj lecsillapulta után Gálik János kelt Forray védelmére. Kovács Mihály annak a néze­tének edott kifejezést, hogy nem ildomos dolog olyan valakit vá­dolni, aki nincs jelen és igy nem áll módjában védekezni és ezért azt indítványozta, hogy ezt a kér­dést vegyék le a napirendről. Francziszki Lajos dr. felvilágo­sította Filipinyit, hogy a felment­vény megadásának megtagadása nem az ügyészt, hanem az elöl­járóságot érin'i. Filipinyi megmaradt eredeti ál­láspontja mellett, mire az elnök szavasás alá bocsájtotta a kérdést és 36 an Filipinyi indítványa mellett szavaztak, 41 en pedig amellett szavaztak, hogy a kérdést vegyék le a napirendről. Ezután megválasztották a kö­vetkezőket : E !őljárósági rendes tagok 3 évre : Alt György csizmadiamester, Ba logh János mázolómester, Filipinyi János asztalosmester, Garő Lajo3 vendéglős, Gurzó János asztalos­mester, Havran Em® asztalosmes­ter, Katzkó György kerékgyártó­mester, Kiss Mihály molnármester (Ujkigyós), Kurunczi Péter aszta­losmester, Laczó Mihály mészáros, Molnár János kőművesmester (Kas­télyi-szőllök), Párkány Simon épi­tőrnes,Tábor Ferenc borbélvmester. Előljérósági póttagok 3 évre: Marotlye György cipészmester, Szarka György hentesmester, Fa­bulya Pál kőművesmester, ifj. Pri­bojszky János villanyszerelő, Ja­kusovszky Pál műszerész. Számvizsgáló rendes tagok 1 évre: Kocziha János asztalosmes­ter, O'láry József szabómester, Krsnyák Sámuel szíirszabó mester. Számvizsgáló póttagok 1 évre: Lipták János kovácsmester, Kraj csovics Endre műszerész, KoczÍ3z­ky János szabómester. Indítvány hiányában elnök az ülést berekesztette. Vas tag hótakaró borítja Newyork utcáit Newyork : Uj Angliában újból heves hóviherok pusztítanak, jó lehet a keddi hótömegek minde­nütt még maeasan állanak. Vasár­nap dél óta Newyorkban erős szél mellett havazik és vastag hótakaró borítja az utcákat. Alabamában és a Missisipi tartomány több ré­szén szintén erős forgószél viha­rok vannak. A viharok eddig 17 embert öltek meg és a sebesültek száma 40. Egy hattagú család falusi házának romjai között vesz­tette életét. Líng Island szigetén több családot, akiket még a leg­utóbbi hóvihar elzárt, élelmiszer és tüzelőanyag hiánya fenyeget. Gazdag aranytelepekre bukkantak Hoiland­Uj-guineában Holland-Uj guineében gazdag aranytelepekre bukkantak. Az ausztráliai aranybányavállalatok holland társaságokkal közös vál­lalatot akarnak alapítani az uj arenymezők kiaknázására. Az erre irányuló tárgyalások Londonban már befejezéshez közelednek. A nagyhatalmaknak a wSlágbéke érdekében a békeszerződések médositását kell sürgetni — mondotta Gower Észak«Walesben London: L'^wíllinJohnes kép­viselő Észak-Walesben tartott elő adásában foglalkozott az európai békét fenyegető veszedelmekkel. Bizonyos angol lapok — mon­dotta — a teljes elszigetelődés politikáját ajánlják Angliának. Ni­kém az a meggyőződésem, hogy Anglia nem vonhatja ki magát az európai felelősság alól és ezt a közvélemény is belátja. Az angol államférfiak vezető szerepet ját­szottak a békeszerződések meg­kötésekor. Ezek a szerződések igazságtalanok, helytelenek és a világbékét fenyegető helyzetet te­remtettek. Kijelentette, hogy bár a béke szerződéses leverték a háborút, de egy ujabb, még véresebb há­borút hívtak életre. Az osztrák­magyar monarchia feldarabolása a legnagyobb igazságtalanság és té­vedés volt. Az ausztriai esemé­nyek szomorú bizonyságot tettek a békeszerződések bölcsessége fe­lől. Az ausztriai fenyegető bizony­talanság könnyen nemzetközi bo­nyodalmakra vezethet. Ha az osztrák—magyar monarchiát nem lehet a háború előtti formájában feltámasztani, a dunai államok között együttműködést kell létre­hozni. A trianoni és st. germaini bé­keszerződések területi intézkedé­seinek módosítása nélkül ez azon­ban nem érhető el Magyarország háború utáni megcsonkítása a leg­súlyosabb tévedés és igazságta­lanság volt. A nagyhatalmaknak a világbéke érdekében a békeszer­ződések módosítását kell sürgetni. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank közgyűlése A békéscsabai bankközgyülések sorozatát, mint a korábbi években, «í.idén is a Békésmegyei Keres­kedelmi Bank rt. nyitotta meg. A közgyűlésen ifj. gróf Merán Já­nos elnök távollétében dr. Debre­czeny Lajos alelnök elnökölt, aki mílog szavakkal parentálta el az intézet érdemes igazgatósági tag­ját az elmúlt évben elhunyt dr. Biró Bélát. A közgyűlés az Ö9szes javasla­tok elfogadásával elhatározta, hogy a 37.475.36 pengőt kitevő tiszta nyereségből az értékcsökkenési tartalékalapnak 10.000 pengővel való dotálása mellett az elmúlt évre részvényenként 4 pengő osz­talék fizettessék. A megüresedett igazgatósági tag­sági helyre egyhangú lelkesedéssel az intézet érdemes igazgatóját, Hudi Józsefet, a fslügvelőbizottság tagjaivá pedig ismét Barta Istvánt, Lázár Dénest, dr. Rell Lajost, Stern Lászlót, Uhrin Károlyt és Zsapka Istvánt választották meg. A Békésmegyei Kereskedelmi Bank 1933. évi üzletévére vonat­kozó mérlegéből egy mindenre ki­terjedő, körültekintő üzletvezetés­nek eredménye bontakozik ki. Az intézet vezetősége hagyományosan ragaszkodott eddigi konzervatív elveihez, ami a mérleg adataiból, valamint az igazgatóságnak a köz­gyűlés elé terjesztett évi jelentésé­ből jut kifejezésre. A jelentés nem tárgyalja az általános és közis­mert közgazdasági eseményeket, hanem csupán röviden ismerteli az intézet mult évi működését, melyből örömmel látjuk, hogy az intézet az elmúlt évben is nagy mértékben szolgálta városunk és környékeközgazdasági érdekeit az­zal, hogy mezőgazdáknak és ke­reskedőknek jelentős összegű köl­csönöket folyósított. Hogy ennek ellenére kihelyezési állománya az előző évivel szemben alig válto­zott, annak tulajdonitható, hogy adósai még a kedvezőtlen viszo­nyok között is az intézet által nyújtott kölcsönöket meghaladó összeggel apasztották tartozásaikat. Említésre méltó még az intézet betétállományának további emel­kedése. Az elmúlt évben a Békésmagyei Kereskedelmi Bank résztvett a Mezőgazdasági Közraktárak r. t. budapesti cég alapításában és közremükö-lölt abban, hogy a Bé­késcsabai Áruforgalmi r. t. ebb a a társaságba beolvadjon és mint an­nak békéscsabai telepe, a jö/őbsn ez intézet ellenőrzése alatt wir­ranskibocsátási joggal működhes­sen. Ezen alapitás vármegyénk me­zőgazdasága szempontjából nagv jelentőségű, mert a gabonéértéke­sitést hathatósan mozdítja elő és emellett ujabb hitelszerzési lehető­séget nyújt a gazdák részére az­által, hogy betárolt terményeikre előnyös feltételű köl­csönöket kaphatnak a a Békésmegyei Keres­kedelmi Banknál. A bank mult évi működésének eredményéből nagy megnyugvás­sal állapithatjuk meg, hogy a Békésmegyei Keres­kedelmi Bank válság­gal küzdő gazdasági életünkben is szilárd bázist jelent és bizton remélhetjük, hogy vér­megyénk gazdasági élete újjáépí­tésének ezen intézet egyik hatal­mas Diliérét fogja képezni, mely­nak még külön biztositéka a bank anyalntézeté­nek, a Pesti ITlagyar Kereskedelmi Banknak hatalmas anyagi és er­kölcsi ereje, mellyel leányintézetét mindenkor támogatja. Halálos szerencsétlen­ség az argentínai autónagydij versenyén Páris : Az argentínai Rosariból jelentik, hogy az argentínai autó­nagydij versenyén az egyik kocsi egy kanyarodóban kivágódott a I pályáról és a közönség közé fu­tott. Hét ember meghalt, 15 su lyosan megsebesült. fldöjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára : Enyh; id5, élénkebb légáramlás, nyujat felől felhősödés, lecsapódások lehetsége­sek. 500 repülőt képezett ki az elmúlt évben az uj-zeelandi repülőklub London: Az uj zeelandi repülő­klub az elmúlt évb°n 500 repülőt képzett ki, köztük 33 nőt. Az uj repülők túlnyomó része hadköteles korban van, uay, hogy háború esetén a légihaderő értékes tarta­lékaivá válnak. Felterjesztés a kereske­delmi miniszterhez posta­és telefondijak leszálitásáért Általános a panasz, hogy a postatarifák tul magasak és a te­lefonbeszélgetések dija is igen nagy. A fővárosban néhány hét­tel ezelőtt megmozdu^s történt, különösen a telefonbeszélgetések dijának mérséklése iránt és a la­pok hasábjain panaszolták fel a sérelmüket az érdekeltek. Buda­pest után most a vidéki kereske­delmi és iparkamarák mozdultak meg. A pécsi kamara fölte'jesz­téssel fordult legutóbb a kereske­delmi miniszterhez és leszögezi, hogy a két évvel ezelőtt szabá­lyozott díjszabás következtében a telefonelőfizetők ssáma országos átlagban 15 százalékkal csökkent, a távolsági beszélgetések száma pedig 30.8 százalékkal szállt alá. A jelenlegi díjszabás mellett ugyanis mindenki korlátozza a tényleg jelentkező szükséglettel szemben is a telefonbeszélgetést és vieyáz arra, hogy a havi 20 beszélgetést lehetőleg ne lépje tul, mert ez 12 fillér többletet jelent beszélgetésenként, ami a mai for­galmi viszonyok mellett az üzleti cikkek árába sehopyssm számit­ható bele. A díjszabás sérelmes­ségét különben legjobban lehet meg^íláaitani, ha azt külföldi ál­lamok díjszabásaival hasonlítjuk össze. Ha a helyi távbeszéléseket vesszük fío.yelembe, havi 20 be­szélgetés 8 pengő alaodij. 12 fil­léres egységár szánitásával 9.60 pengőbe kerül, me'yből be­szélgetésre 48 fillér esik. Nspi 10, havi 300 beszélgetés az em'iif*»t alapdíj és egységár mellett 44 pengőbe kerül, melvből egy be­szélgetés 14.6 fillérbe kerül. A fölterjesztés ezután felsorolja a külföldi telefondijszabásokat. A legtöbb helyen nlc3Óbb a terifa, mint Magyarországon. Az iparka­mara az emiitett adatok alapján a következő javaslatot terjesztette elő a csökkentésre vonatkozólatr: — Véleményünk szerint havi 6 pengő alapdij és 4 fillér beszél­getési díj és 30 kötelező beszél­getés lehetnének azok a ténye­zők, amelyek alapján a helybeli távbeszélés uj díjszabását a gaz­dasági élettel egybehangzóan ala­kítani lehetne. Az emiitett be­szélgetési és díjegységek, vala­mint alapdij mellett a legkisebb fizetendő összeg 7.20 pengő lenne, melyből egv beszélgetésre 24 fil­lér esnék. Havi 300, azaz napi 10 beszélgetés mellett a fizetendő összeg havonként 18 pengő lenne, melyből egy beszélgetésre már csak 6 fillér esnék. Az átlagosan naponként nyolcszor beszélő elő­fizető ma 36 80 pengő dijat fizet, az 1930 évi november 15. előtt fizetett 11 pengővel szemben. — Nem esünk túlzásba és ezért nem is kívánjuk azt, hogy telefon­dijszabásunk a fejlettebb északi

Next

/
Thumbnails
Contents