Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-25 / 45. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 február 24 Krayer E. és Társa festékgyár fiókja Andrássy-ut 19. sz. alól a volt Fiume-szálloda sarokhelyiségébe költözött, ahol a mai kor igényeinek megfelelően átalakított üzletében az eddig is közismerten olcsó árak mellett áll kibővített raktárával a mélyen tisztelt vevőközönség rendelkezésére az Amur, jenissei és az Ob vidékét hozza közelebb a forgalomhoz. A Volgát és Mosdowot csatornával kötik össze, amely százhuszonhét kilométeren át kígyózó szalagjával — Valeri Mezhauk szerint — a Panama csatornát kelleténél jobban meg fogja szégyeniteni. Annak a csatornának a munkálatai, amely a Volgát a Donnal párosítja, immár meg is kezdődtek és javában haladnak előre, úgyhogy két éven belül azok a hajók, amelyek Középoroszországban rakodnak, akadály nélkül siklanak a Fekete-tengerig és onnan a,Mediterraneumon ót az Atlanti Óceánra, mi több, ha mind a két csatorna elkészül, az Arctis zavartalanul látogatóba mehet a Perzsa-öbölhöz, az örök tél az örök nyárhoz. Ázsia közepén tte fonoda épül, mindegyik 200.000 orsóval, közvetlen közelében a nyersanyag termelő helyének, ugyanott tizenegy selyemgyár terpeszkedik, huszonegy harisnyagyár tőszomszédságában. És igy a végtelenségig. Megannyi pózna, amely jelzi az iparosodás útját és megannyi nyárs, amely az európai ipar testébe fúródik. Mindez természetes és magától értődő valami. Senki sem gondolhatta, hogy Oreszerszág, a természeti kincsek legnagyobb tárháza a széles földkerekségen, ötökkétig megmarad az ekeszarvnál és nem hajol le felszedni azokat a javakat, amelyek az orra előtt a porban hevernek. Az iparosodás már a cérizmus idején magkezdődött és ismeretes Stolypinnek az a mondása, hogy Oroszország hivatva van Amerikát kiütni a nyeregből. Ami — legalább is a be nem avatottak előtt — nem természetes és nem magától értetődő, az az iram, amellyel a fejlődés közbeeső szakaszait átugorva, Oroszország iparosodik. Amerikának száz esztendő kellett ahhoz, hogy azt megvalósítsa, amit a Szsvjet háromszor öt év alatt akar elővarázsolni. Es száz esztendő kellett nékie akkor, amikor a kapitalizmus partjait se monssun, se számum, sem tájfun nem Iátopatía, de árkádiai béke övezte. Ámda ez az iram is természetes és magától értetődő lesz akkor, ha nem felejtjük el azért, ami volt, azt, ami van. A Szovjet Unió csak ugy maradhat fenn, ha lakosainak életszintjét magasabbra emeli, semmint az állatét, amellyel — eleddig — azonos sorban tengődtek. Ezt az igazságét, amely a politikai ábécének alfája és ómegája, a bolsevikiek alaposan megtanulták. DŐ alaposan megtanulták azt is, hogy a modern hadseregek nem fegyverekkel., hanem gyárakkal küzdenek. ÉÍ azoknak a gyáraknak e fekvése, amelyeket az első pjatiletka alapított és a második tovább gyarapit, mint élő tilalomfa az utat, pontosan jelzi, minő gondolatok lappanganak azoknak a nyúlt agyvelejében, akik a Kremlben ülnek és onnan 3^erte kémlelnek. Egy uj gyár sem épült és nem fog épülni sem Leningrádban sem Moszkvában, sém Fehér Oroszországban, sem Ukrajnában. Leningrádot és Odessét máról holnapra bombázhatja egy idegen flotta, Moszkvát elfoglalhatja egy második Napoleon és Ukrajnába bevonulhat egy második Waygand. Az Uraiig azonban nem hatolhat senki. És nem véletlen, hogy az orosz ipar tengelye egybeesik az Ural gerincével és nem véletlen, hogy a vasúthálózat Szibériában sűrűsödik. A Szovjet nem feledte el, amire Gajda, Judenics, Karnilov, Petljura, Wranger tanították és nem felejtette el, mit tesz az, ha Nyugatról a véknyába fúrják a sarkantyút. De tudja azt is, hogy az igazi, a nagyobbik veszély Kelet felől leselkedik reá. íme, — tul a gazdasági jelentőségen, -• ezt jelenti a második pjatiletka. És akik olvami tudnak a sors könyvében, nyugodtan veszik értésül azt a hírt, amit a londoni újságok a napokban röpítettek világgá. Blücher tábornok, a Szovjet Unió távolkeleti haderejének főparancsnoka Chabarovszkban, a mandzsúriai határ közelében, ütötte fel szállását. Hadereje egyelőre a következő egységekből áll. A tengermelléken négy gyalogos és egy lovas hadosztály, Vladivo3ztokban egy gyalog hadosztály, két röpülő alakulat, a vár helyőrségét ide nem számítva. Voiía 1 mondaná egy francia, ha I épan kedve tartaná. lg Suvich elutazott Budapestről Budapest: Suvich olasz külügyi államtitkár ma reggel 8 órakor a bécsi gyorsvonattal elutazott Budapestről. Az államtitkár tegnap este az olasz követ estélyén vett részt. Az estély a késő éjjelig tartott és erre való tekintettel az államtitkár kifejezetten kérte, hogy elutazásakor a hivatalos búcsúztatást mellőzzék. A keleli pályaudvaron az előcsarnokban Samsrjay Lajos elnökigazgató, Borsi miniszteri tanácsos és Hertelendy követségi titkár fogadták az indulás előtt pár parccel érkező államtitkárt. Vele egyidőben érkezett Fabinyi kereskedelmi miniszter és Ferenczy főkapitány. Az udvari váróteremben vett bucsut Suvich a megjelantektől. Kíséretükben a gyorsvonathoz ment s beszállt szalonkocsijába. Amikor a vonat az üvegcsarnokból kifutott, a közönség lelkes éljenzéssel búcsúzott az államtitkártól, aki kocsija ablakából viszonozta az üdvözlést. Suvich külügyi államtitkár elutazása előtt a keleti pályaudvaron rövid nyilatkozatot tett. Budapssti benyomásaim a lehető legjobbak — mondotta. — Ismétlem, el voltam ragadtatva a budapesti fogadtatástól. Láttam, hogy a kormány mint a legjobb barátot fogadott és érzem, hogy a nagy rokonszenvnek a nép lelkéből jövő megnyilvánulását hazám, kormányom és a Duce iránt, ami engem igazán mélyen meghatott. Ugyanez a rokonszenv él az olasz nemzetben is, amit sajtónk is ki fejezésre juttat. Róma: A Giornale di Itália közli azokat a feltételeket, amelyek alapján keresztülvihető volna az olasz - osztrák—magyar együttműködés. Elsősorban három főpontot állapit meg a lap. 1. Ausztria és Magyarország jelentőségének elismerése a középeurópai egyensúly kérdésében. 2. Elismerése annak a szükségnek, hogy a két országot politikai és gazdasági téren támogatni kell, hogy ezáltal az ellenséges áramlatokkal szemban védelmet találjanak. 3. Kizárása minden olyan politikai, vaey gazdasági egyeduralomra való törekvésnek, amely Olaszország számára káros lehet. Majdnem ugyanezeket a tételeket sorolja fel a Laboro Fasiszta is pénteki számában. A lap szerint Ausztria függetlenségének és területi integritásénak fenntartása a fontos. Politikai körök szerint e feltételek azokat a direktívákat mutatják, amelyek alapján Olaszország a legközelebbi jövőben folytatni fogja diplomáciai tevékenységét Ausztriával és Magyarországgal. A Popolo di Róma megállapítja, hogy Suvich utjának természetesen nemcsak udvariassági jellege volt, hanem az szoros összefüggésben állott a nemrégeni bécsi látogatással. Mindkét utazás végcélját könnyű meghatározni, mert az nem más, mint az együttműködés politikai és gazdasági téren. Ezért teljesen érthetetlen a kisantant és egyes német lapok nyugtalansága. Még kevésbé érthető Titulescu és Bsnes nyilatkozata, amelyből az tűnik ki, hogy jogot formálnak arra, hogy Ausztria és Magyarország politikája felett fennhatóságot gyakoroljansk. Béci: A Wiener Zeitung a következőket irja: Bizonyosra vehető, hogy Suvich államtitkár arra kapott utasítást, hogy hozzon létre olyan uj egyensúlyi állapotot, amely a mai züraavaros állapot helyébe lépjen. Meg kell állapítani, hogy részére semmiféle előnyeket nem biztosítanak és Magyarországon Ausztria hozzájárulása, vagy előzetes értesítése nélkül nem kerül döntésre senami, A Középeurópai kérdéssel foglalkozik a Neues Wiener Tagblatt is. Kijelenti, hogy Mussolini, ugy látszik, elérkezettnek látta a pillanatot a középeurópai kérdés részleges gyakorlati megoldásának megkezdésére. Starhemberg herceg szerint Ausztria számára két ut kínálkozik a válság kivezetésére. Az egyik: csatlakozni Németországhoz, a másik: gazdaságilag és politikailag együttműködni Magyarországgal. A Németországhoz való csatlakozás tervét el kell ejteni, mert az ujabb világháborút idézne elő. Igy nyilvánvaló, hogy Ausztria csak a másodikat, a Magyarországgal való együttműködést választhatja. Hága: A holland lapok vezércikkben foglalkoznak Suvich államtitkár budapssti látogatásával és a középeurópai együttműködést célzó tervekkel. Minden lap nagyfontosségunak tartja az eseményt. A sajtó egyetért abban, hogy a kisántánt egyensúlyozására jött létre a magyar—olasz—osztrák közeledés. Az amsterdami Telegraph irja : Magyarország sok szenvedésen és csalódáson ment át, amig abba a helyzetbe került, hogy ily nagy sulyu politikai szerepet töltsön be. A békeszerződések megcsonkították, szomszédai olyan államok, amelyek megszállták területeit, ezért érthető, hogy olyan csoportosulást akar létrehozni, amely a revízió felé törekszik. Uisszadllitottdk I. Ferenc lózsef nürzzuschlagi szobrát Bécs : I. Ferenc József mürzzuschlagi szobrát, amelyet az 1918. évi forradalom idején eltávolítottak, tegnap újból felállították.