Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-23 / 43. szám

é BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 február 25 Edén meghosszabbította berlini tartózkodását London: Eden főpecsétőr 24 órával elhalasztotta berlini eluta­zásét. Ez a tény — a Central News szerint nem tulajdonitható annak, mintha nehézségek merültek volna fel. Angol hivatalos körök meg vannak elégedve az angol—német megbeszélések eddigi eredményei­vel. A külügyminiszter helyettese pénteken utazik tovább Rómába. Pillanatfelvételek öt rongyos ruhéju gyerek állt az egyik utcasarkon. Veszekedtek. De még hogy. Olyan trágár szavakat vagdos­tak egymáshoz, hogy az arramenő felnőttek belepirultak. Veszekedtek, olyan dühhel és olyan msgbotránkoztatón, aho gyan csak a tiz-tizenkét év körüli mosdatlan szájú gyerekek tudnak veszekedni. Valamennyien botot tartottak a kezükben. Az egyik ezenkívül egy rongylabdát szorongatott markában. — Mi győztünk, ha mondom. Az az ütés gól volt — szájalt a legnagyobb, egy, a piszoktól fe­kete, fedetlen fejű fiu. — Nam igaz, csalsz ... — erősködött egy kis tömzsi, tuskó­szerü szőkeség s állításának he­lyességét durva szitkokkal támasz­totta alá. A fedetlen fejű indulatosan emelte fel a botját, hogy rásújtson ellenfelére, amikor közbeszólt egy harmadik. Lassan, megfontoltan, mint aki tudatában van annak, hogy szavai döntő fontosságúak. — Csiszkának igaza van — bö­kött a tömzsi felé. Én voltam a kapus s tudom, hogy az ütés nem volt gól. Kapufa volt, de meg kell hagyni, Döme szépen ütött. Csiszka mosolygós ábrázattal fordult Döme felé: — Hát azt elismerem, hogy Döme játszik a legjobban köz­tünk s hoky csodaerőseket tud ütni, de jól láttam, hogy az az ütés nem volt gól. Ez talált. Dömének látszólag igen jól esett a dicséret. Szinte elpirult. — Na jó, hát nem volt gól. Da majd legközelebb megmutatjuk, hogy mi győzünk. Ugye Sunyi — fordult a mellette álló vézna, be­teges lázban csillogó kékszemű fiúhoz, aki igenlően bólintott. — No majd meglátjuk — szólt az ötödik, aki eddig félénken hall­gatott. — Srácok — tért át egészen más tárgyra Csiszka — van két fillérem, — mutatott a társaság felé egy rézkrajcárt. — Jó lenne staubot venni — csillant fel Döme szeme. — Nekem is van két fillérem — kotorászott nadrágzsebében az ijedt tekintetű. Az öt fiu összebujt. Halk sutto­gás után Döme kivált társai közül és a nem messze lévő trafikhoz futott. A többiek, mig Döme cdavolt, hangtalanul, szónélkül vártak. Mindegyik a botját nézegette. A labda tulajdonosa a labdával ját­szadozott. Fel-fel dobta és elkapta. Ezt csinálta mindaddig, amig Döme, kezében két Leventével vissza nem tért. Dömét nagy ovációval fogadták. Csiszka gyufát kotorászott elő zsebéből. — De most mi lesz? Öten va­gyunk és két cigarettánk van — szólt Döme. A társaság hallgatott. Végre is ismét Döme szólalt meg. — Mindenekelőtt kettétöröm a cigarettákat. Úgyis tett. — Most van négy fél cigaret­tánk — sürgette a dolgot Csiszka. A labdatulajdonos oldotta meg a gordiusi csomót. — Csak gyújtsatok rá. Én majd elszívom a csikkeket. Ebben maradtak. — Az öt fiu körülnézett. Mivel igen sokan jártak-keltek az utcán, levonultak a Körös jegére. A hid alá mentek s ott gyújtottak rá a cigarettákra. A labdatulajdonost felküldték az utcára. Döme adta ki neki a parancsot. — Erendj Gyúró, nézz körül, nem jön-e véletlenül egy „Andris". Gyúró teljesítette a parancsot. — Nsm jön — kiáltott le tár­saihoz, miután alaposan körül­nézett. A többiek is felmerészkedtek az utcára. Egy pillanatra megálltak a sar­kon, aztán hangosan beszélgetve és füstölve elindultak a város szive felé. Még négyszáz osztrák lázadó kerül a bíróság elé (És mindannyian a maayar jövő letéteményesei.) (szem.) Múmiát csinált meg­gyilkolt öccséből egy kairói régiségkereskedő, azután eladta egy londoni muzeumnak Borzalmas vallomást tett halá­los ágyán, néhány nappal ezelőtt egy kairóirégiségkereskedő. Elmon­dotta, hogy nem sokkal a világ­háború kitörése előtt összeveszett öccsével. A veszekedés vereke­déssé fajult és ennek során meg­fojtotta öccsét. Hogy a gyilkosságot fel ne fe­dezzék, bebalzsamozta a holttes­tet, bepólyázta é3 ilymódon mú­miává változtatta át. A bebalzsa­mozás oly pompásan sikerült, hogy a régiségkereskedő, aki kü­lönben is sok hamisítványt adott el, szerzett egy kőkoporsót, bele­helyezte abba öccsének múmiáját olymódon, ahogy azt az ásatá­soknál látta és néhány nappal ké­sőbb eladta egy londoni muzeum ügynökének. Elképzelhető, milyen meglepetést keltett most a mu­zeumban az a hir, hogy az a mú­mia, amelyet drága pénzen vásá­rolt és azt hitte, hogy eredeti fá­raó, voltaképen egy testvérgyilkos áldozata, amely Krisztus után a huszadik században élt. Bécs : Még mintegy 400 lázadó ügye kerül bíróság elé. Amennyi­ben gyilkosság, gyújtogatás, vagy sulvos rongálás miatt vonják fe­lelősségre őket, ügyüket statáriális eljárásban tárgyalják. A lázadás miatti bünügyeket az esküdtbíróság tárgyalja, amely nem hozhat halálos ítéleteket. A statáriális bíróság 140 elitéltje közül hét halálos ítéletet hajtottak végre az utóbbi napokban. Schmitz dr. Bécs kormánybiz­tosa nyilatkozatában célzást tett arra, hogy a köztársasági szobor helyére egyszerű nemes stilusu emlékmüvet állítanak, a február 12-15 iki harcok emlékére. Kü­lön bizottság fog gondoskodni a házak és utcák uj elnevezéséről. Minden községi lakóházra emlék­táblát helyeznek el a végrehajtó hatalomnak a harcban elesett hő­seinek neveivel. A tanerők nagy seregét bocsájtották el, mert a szo­cialista eszmékkel azonosították magukat. A hivatalos Közlöny 48 igazgató- tanítói állásra hirdet pá­lyázatot. Holnap megindulnak új­ból az összes főiskolákon a rend es tanítások. MMWWMMWMWMWM^ Ujabb rendelkezések készülnek a gazdavédelem ügyében Vidéki gazdagyüléseken és ál­talában agrárkörökben az utóbbi időkben mind gyakrabban hang­zanak el felszólalások a gazda­adósságok ügyében és ennek oka az, hogy a védettnek nyilvánított birtokok tulajdonosainak egy része még lemérsékelt kötelezettségének sem tud eleget tenni. A gazdasági életet és az intézkedéseket általá­ban eltúlozva szemlélők között ennek következtében az a köve­telés lépett fal, hogy az egész gazdavédelmi konstrukciót változ­tassák meg és az abban megsza­bott teljesítéseket minimálisra re­dukálják. A helyzet még a kedvezőbb gazdasági élet esztendeiben is az volt, hogy a tavaszi hónapokban a gazdák kötelezettségeiknek ele­get nem tudtak tenni, már azért sem, mert ilyenkor sem készpén­zük, sem ujabb értékesíthető ter­mékük nem volt. A mai helyzetet is ennek tulajdonítják a vezető agrárkörök és éppen ezért olyan intézkedések létrehozásán fáradoz­nak, amelyek a helyzet nehézsé­geit kiküszöbölik és megadják a lehetőséget, hogy a gazda akkor teljesítsen kötelezettséget, amikor gazdaságának eredményei erre mó­dot adnak. A gazdavédelmi rendel­kezéseknek eredetileg is az volt az elgondolásuk, hogy azt állandóan az élethez alkalmazzák és igy eleve sem volfkizár va annak a lehetősége, hogy a konstrukció lényegét nem érintő rendelkezéseket bocsássa­nak ki a helyzetnek megfelelően. E szempontokra való tekintettel az igazságügyminisztérium most körrendeletben utasította a járás­birósági székhelyeken működő közfelügyeleti szerveket, hogy rész­letes kimutatást küldjenek be, hogy a védettség megszüntetését a hi­telezők milyen okból, milyen gaz­dasági kategóriákra és milyen in­dokolással kérték. Ezeknek az adatoknak beérkezése után lehet csak megállapítani, hogy valóban nagy százalékban kérték-e a hi­telezők a védettség megszünte­tését. Megindullak a tárgyalások arra vonotkozóan, mi történjék olyan esetekben, amikor a védettség megszüntetését kérték. Az egyik álláspont arravonatkozóan általá­ban generális rendezést kíván és azt kéri, hogy a védett birtokok kötelezettsége egészen az uj ter­més betakarításáig halaszlassék el. A másik csoport — és ez a je­lentősebb — kívánsága az, hogy mindazon esetekben, ahol a vé­dettség megszüntetését kérték, egyéni elbírálás alapján döntessék el, hogy a védett birtokok tulaj­donosai kötelezettségük teljesíté­sére az aratásig haladákot kap­janak. Erre vonatkozóan a pénzügy­minisztériumban e szempontok figyelembevételével rendeletterve­zetet készítenek, amely minden egyes, a védettség megszüntetését kérő esetben a közfelügyeleti szerv meghallgatásét teszi kötelezővé. Ha az adós jóhiszeműségét álla­pítják meg, a kötelezettségét az uj aratásig elhalasztják és a védett­ség érvényben marad, az esetben pedig, ha csak a fizetőkészség hiányét állapítják meg, szabad folyást engednek a védettség meg­szüntetésével járó jogi következ­ményeknek. fi román piacon is jelent­kezik a japán dömping A japán ipari termékek piac­hódítása mór Romániában is kezd érezhetővé válni. A romániai na­gyobb piacokon a japán ipari ér­dekeltségek már állandó és igen ügyesen dolgozó ügynökségeket is szerveztek, amelyek nagy szak­értelemmel és a konjunkturális lehetőségek éles szemmel való meg­figyelése utján nagyban egyenge­tik a japán áruk tömeges elhelye­zésének útjait. A japán áruk beözönlése elleni védekezés pedig igen nehéz, mert a leglöbb gyártmányt európai gyá­rak jelzésével hozzák forgalomba s a romániai beviteli rendelkezé­seket a Iegagyafurtabb módon tud­ják kijátszani Eddig már igen te­kintélyes mennyiségű japán gyárt­mányú villamoskörte és zsebóra került piacra Romániában. A versenyben ugy a belföldi, mint a külföldi árunak feltétlenül el kell véreznie, mert a japán vil­lamoskörték ára alig éri el a bel­földi és egyéb európai gyártmányú körték árának felét, mig a tetsze­tős kiállítású és eléggé használ­hatónak bizonyult zsebórák ára mindössze 70—90 lei a kiskeres­kedelemben. A japán árucikkek az eddigi tapasztalatok szerint minőségileg kifogástalanok és éppen ez a kö­rülmény kedvez elterjedésüknek, egyben pedig szinte lehetetlenné teszi a versenyt. A román gazdasági és ipari ér­dekeltségek — hir szerint — máris eljártak a kormánynál oly irány­ban. hogy a belföldi ipar védel­mére a japán dömping megakadá­lyozására sürgős intézkedéseket tegyen. Az intézkedések megté­telét annál is inkább sürgősnek tartják, mert állítólag már igen te­kintélyes mennyiségű, rendkívül olcsó textiláru és kerékpár van uton Románia felé. (MEK)

Next

/
Thumbnails
Contents