Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-22 / 42. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 február 24 Bauee* és Oeutsch Brünnben telepednek le Pozsony : Bauer Ottó és Deulsch Gyula, a Bécsből emigrált szociáldemokrata vezérek elhagyták Pozsonyt és Brünnbe költöztek, ahol végleg megtelepednek. A többi Bécsből emigrált szociáldemokraták közül Szende Pál Prágába utazett. A többiek még Pozsonyban vannak. Az iparostársadalom szomorú helyzetéről számol be az Ipartestület mult évi jelentése A Békéscsabai Ipartestület — mint már jelentettük — február 25 én, délután 3 órakor tartja évi közgyűlését székházában. Az elmúlt évről szóló jelentés mór megjelent és abból sz iparostársadalom csaknem lehetetlen helyzete tárul elénk. Az iparostársadalom összessége vergődik a rájuk nehezedő terhek súlya alatt, a legsúlyosabb helyzetben mégis az épiíőipar van, ami érthető is, mert hiszen az épitkezés hosszú évek óta teljesen szünetel. A katasztrofális helyzetet egyébként élénken tükrözteti vissza a jelentés, melyből az alábbiakat közöljük: Munkanélküliség A közgazdasági éle! süllyedésével az egész vonalon a munkanélküliség kulminált. Az iparágak nagyrészeit függőségben tartó építőipar mellett népes ruházati ipa runknak egy igen jelentős része még a szezonhónapok alatt is csak vegetált. Az ipar munkanélkülisége százával, ezrével juttatta nyomorba a munkásságot, ami vi szont a napi fogyasztást kiszolgáló élelmezési iparágaknál hatott érzékenyen, mert a tömegek lecsökkent kereseti lehetősége természetszerűen vonta maga után életnívójuk további süllyedését is. Az építőipar Ma mór szakemberektől az indifferens laikusig mindenki tudja és szünet nélkül hangoztatja, hogy ha az építkezések a szükség megkívánta tempóban megindulhatnának, ez az egész közgazdaságunk meggyógyulásának a kezdetét jelentené s mégis, amikor az ipari élet fellendülését minden rendelkezésre álló eszközzel munkálni kellett volna, megjelent egy kormányintézkedés, amely az újonnan épülő házak adómentességét 30 évről 15 évre szállította le s emellett még a községi adók terheivel is sújtotta. Ez a rendelkezés eredményezte azután, hogy a közönség teljesen elzárkózott az építkezésektől, Adósérelmek Az adósérelmek gazdasági természetű megnyilvánulásai abból a sokszor katasztrofális eltérésből állnak elő, amelyek a termelési és kereseti viszonyok megítélésével az adóhatóságok rs az adózó közönség között fennállanek. Mér maga az a körülmény, hogy amig 1913-ban, tehát békebeli kereseti lehetőségek mellett, egy-egy magyar lélekre 89.43 P adó esett Magyarországon, addig 1933 ban, a megbénult termelés legkritikusabb esztendejében az 150.41 pengőt telt ki, mutatjs, hogy itt katasztrófélisan megnövekedtek a polgári kötelességek. Közszállitások Az iparosság szempontjőból az utóbbi évek kormányzati és sazdasőgi politikájának egyetlen érdemét a fokozottabb tempóban keresztülvitt közmunka teremtésben kell látni. A mindinkább nehezedő gazdasági helyzet az állam és közületek beruházási programját is megszakította, a közmunkák és közszőllitások csaknem teljesen szünetelnek és az államgazdálkodés mai egész koncepciója — vagy még inkább koncepciótlansága — azt mutatja, hogy az utóbbi évek közgazdasági injekcióforrása ki is apadt. A halálos vesszőfutás egy-egy nyilván ráfizetést jelentő közmunkáért megszűnt, az elmúlt év folyamán a kormány a gazdasági érdekképviseletek ostromló sürgetésére nyilvánosságra hozta az uj közszállitősi szabályzat tervezetét. A tervezetet ugy elöljáróságunk, mint a körzeti szövetség választmánya letárgyalta és a kamara, valamint az országos központ utján egyes változtatásokat terjesztettünk elő, igy a házi kezelésben végzett munkák teljes elejtését, valamint a honvédség, vasút, posta és rendőrség részére történő ruha és lábbeli szállításokból a kisipar részére fenntartott 40%-nak 60% ra való felemelését kértük. Az uj közszállitási szabályzat életbeléptetése jelentésünk lapzártáig még nem történt meg. Február 28-án tart ülést Békésvármegye törvényhatósági bizottsága Békésvármegye törvényhatósőgi bizottsága folyó évi első rendes közgyűlését február hó 28-án, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel, a vármegye székházának közgyűlést termében tartja. A közgyűlés tárgysorozatának 60 pontja van, melyek közül a fontosabbakat alább közöljük: Alispáni jelentés a vármegye közállapotáról és a mult évi december havi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. A számonkérőszék jelentése a tisztikar tevékenységéről. Békésvérmegye háztartási alapjának 1933. évi zárszámadása. Vármegyei közúti alap 1933. évi zárszámadása. Alispán jelentése a közúti alap külföldi kölcsöneivel kapcsolatban a transzfer moratórium folytán előállott helyzetről. Alispán jelentése az útépítési célokra felveendő 150.000 pengő tansfer kölcsön feltételei és fedezete tárgyában. Vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítása. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegyei vásártartási szabályrendelet módosítása ügyében. A vármegye alispánjának előterjesztése a vármegye községeinek hetipiacain idegen kereskedők és iparosok árusítását szabályozó szabályrendeletnek módosítása ügyében. A Délmagvarországi Baromfi, Galamb és Házinyúl tenyésztők egyesületének segély iránti kérelme. A Békésmegyei Kertészeti Egyesület segély iránti kérelme. A Békésmegyei Kisgazdák egyesületének segély iránti kérelme. A Békésmegyei Méhész Egyesület segélyt kér. A Békéscsabai Vöröskereszt Égvtet segély iránti kérelme. Katonabeszállásolási alap 1933. évi zárszámadása. Közművelődési alap 1933. évi zárszámadása. Esetleg póttárgysorozatba felveendő ügyek. AMM A német munkatörvény Ide-stova egy év fordult körbe a csillagok szérűjén, hogy a nemzeti szocializmus uralomra jutott. A földi paradicsomból ugyan, amelyet igért, eleddig édes-kevés valósult meg, de útját, hol vaspatája eldöngött, romok szegélyezik. Ám, ha nem akarunk igaztalanok lenni s ha nem felejtkezünk meg Tacitus intelméről, hogy a krónikásnak sem valót elhallgatni, sem valótlant állítani nem szabad, akker nem hagyhatjuk emlités nélkül azt a törvényt, amely a napokban került nyilvánosságra s emelkedett jogerőre s amely nem kevesebbre vállalkozik, mint arra, hogy a német birodalom földjén uj munkarendet teremtsen. Ez a törvény, amint az alábbiakból kitűnik, bevallott célként állította maga elé azt a chimaerát, hogy ma, amikor szerte az egész világon állam áliam ellen, faj faj ellen, nemzet nemzet ellen irtó háborút folytat, az osztályharcot egy csapásra megszünteti és olyan viszonyt létesít munkaadó és munkás között, minő a nemzeti szocialista dogmának megfelel. Kihívó ellentétben Mussolini alkotásával, amelyet Carta del Lavoro néven ismerünk, a szóban forgó mü vakmerő hetykeséggel szakit a lépcsőzetes haladás elvével s a fejszét ott vágja a gyökérbe, ahol az a legvastagabb. Mussolini bö'cs óvatossággal minden lépése előtt újból és újból átvizsgálja az ingoványos süppedéket, ahová merészkedik s a valóságot, bármily erővel vonnák képzeletének szárnyai az utópia magasságába, pillanatra sem hagyja el. A nemzeti szocialisták viszont rrinden nehezéket kidobtak a gondolából és vigan eveznek az elvont fogalmak légüres tengerében, ahol sem a fizikai, sem a psychikai törvények nem érvényesek. De akármennyire el is vesznek a fellegekben, annyit meg lehet állapítani útirányukról, hogy célhoz nem vezet. Könnyű volt a politikai sáncokat merész rohammal bevenni és könnyű a hódoltságot rémuralommal fenntartani. Csakhogy a gazdasági élet fellegváraival és saját hittételeivel szemben már gyávának mutatkozott a nemzeti szocializmus és azok tövén hovatovább ellankadt a kezdeti lendülete is, amelynek pillanatnyi sikerét köszönhette. A kapitalizmus feletti győzelem ábrándképe mind nagyobb és nagyobb távolsőgba foszló ködfelleggé változott, sőt, olyan visszaesés kezdett jelentkezni a liberális-kapitalista irányban, aminőt csak a közelmúltban nehezen mertünk elképzelni is. Ösmeretes Hitler ulasitása a mult év nyaráról, hogy „ezentúl tartózkodjék mindenki a gazdaság nyugodt folyamaténak megzavarásától, mert más törvények birnak érvénnyel a gazdaság, mint a politika terén". A nemzeti szocializmus, Hitler szavaival élve, ettől fogva „egy olyan gazdasági szintézis megalkotásán fáradozik, mely a reális szükségletekből indul ki", sőt, dr. Schmith, a gazdasági miniszter nyíltan bevallotta, hogy a rendi átalakulás kérdését le kellett venni a napirendről és háttérbe kellett szorítani. A hirtelen pálfordulásnak meg volt az oka, amelynek feszegetése ide nem tartozik. De ide tartozik ez, hogy az a forradalom, amely mindennel le akart számolni, olyan szociális reakció' ba torkolt és fulladt, minőhez foghatót Európa annalesei nem ismernek. S ennek a reakciónak hü tükre az a kódex, amelynek alapvonalait ím ezennel felvázoljuk, azzal, hegy azok, akik kiagyalták, méltán foglalhatnék el helyüket a lapUtai egyetemen, ahol megboldogulj Lemuel Gulliver kapitány ur számos utazásai közepette — egyik álmélkodásból a másikba esve — pár órát töltött. Mindenekelőtt a kódex bevezető részében nem csak fentartja, hanem kifejezetten elismeri a magántulajdont, amelyet pedig a nemzeti szocializmus prófétái szüntelen ócsároltak, mint holmi 'galandférget, amely a társadalom belső részeit rágja. Ezzel együtt megadja a jogot az államközösség tagjainak arra is, hogy korlátlanul rendelkezzenek a termelő eszközök felett, az állami beavatkozás te j ís kizárásával. De, minekutána visszahőkölt saját hittétele elől a magántulajdon tekintetében — a kódex, mindjárt első paragrafuséban, éles határvonalat von meg a munkaadó és a munkás között. Az elsőt megilleti a vezetés (Führerschaft), az utóbbit a szolgálat (Gefolgschaft). Ez a feudum nem bérviszonyt, hanem erkölcsi köteléket akar jelenteni, amelynél fogva a vezető köteles n szolgálattevő jóléte felett őrködni, a szolgálattevő pedig köteles épségben tartani a munkaközösségre alapított hűséget. Vezető és szolgálattevő együttesen felelnek azért, hogy a vállalatot, melyben részesek, az állam javára virágoztatják. Minden olyan üzemnél, holott legalább negyven munkás áll alkalmazásban, bizalmi tanács létesül, amely — ellentétben az eltörölt szakszervezeti tanácsosai — nem a munkások sorából válesztatik, hanem a bizalmi férfiakéból, akiket e célra a nemzeti szocialista nagytanács évenként kijelöl. Feladata pedig a bizalmi tanácsnak abban csúcsosodik és msrül ki, hogy a nemzeti szocialista üzemsejtek között az összhangot fenntartsa s ahol megbomlott, halyre billentse. A második paragrafus, tovább haladva azon az uton, ahol a kapitalista és kommunista gondoiatelemek egymásba gabalyodva járják a táncot — méghatározza azt a jogkört, amely a munkabiztosokat illeti meg, Mindenütt, ahol ez ipari termelés szélesebb kört ölel fel, munkabiztosok ügyelnek arra, hogy a társadalmi béke megóvassék és az állam rendje meg ne zavartassék. Ehhez képest feladatuk lesz: 1. ellenőrizni a bizalmi tanócsok alakulását és működését; 2. felülbírálni és szükség esetén meg-