Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-18 / 39. szám

SEKESMEGYEI KÖZLÖNY S A hétfői közgyűlés pótíárgysorozeta 1. Ebadó átengedése tárgyéban törvényhatósági bizottsági határozat. 2. Utcai telefonállomás felállítása ügyében postai 'azgalósági megkeresés. 3. Eresébet gőzmalom kérelme kövezetvém étoiányozésa iránt. 4. Legtöbb adói fizetők 1934 évi névjegyzéke ügyében kisgyülési határozat. 5. Pollák Géza főpénztári ellenőr betegszabadságának meghosszabbítása. Gömbös márciushan Rómába utazik Budapest: Politikai körökben híre terjedt, hogy Gömbös Gyula minísr.terelnök márciusban Rómába utazik, ahol Mussolini vezetésével és Dollfuss kancellár részvételével fonios tanácskozások lesznek. Azokban a körökben, ahol a kormány külpolitikájának terveit jól ismerik, rámutatnak -arra, hogy az utazás gondolata tényleg felmerült, de döntés még nem történt. Nem tudják, hogy mikor lesz meg és egyáltalán meg lesz-e az utazás. Ebben a tekintetben Suvich államtitkár budapesti utja, illetve tartózkodása alkalmával történik meg a döntés. Olaszország és Franciaország akciója Ausztria függetlenségéért London : A Daily Telegraph diplomáciai levelezője írja: Olaszország és Franciaország, mely két országnak hadászati okokból fontos érdeke annak megakedályozóaa, hogy Ausztriát Németországba beolvasszák, Angliát közös nyilatkozattételre akarják bimi, amelyben a három nagyhatalom eltökélt szándékát fejezné ki, hogy fenntartja Ausztria függetlenségét. Az első javaslatot az olasz kormány tette és a francia kormány a;:onnat a legerélyesebben támogatta. Benes legutóbbi londoni tartózkodása alatt hasonló lépést tanácsolt. Az angol kormánynak még döntenie kell afelett, hogy vájjon csatlakozik-e valamilyen közös nyilatkozathoz, amely Ausztria függetlenségének fenntartását az európai béke ügyének nyilvánítja. Egy bizonyos : az angol kormány nem ir aló semmiféle olyan nyilatkozatot, amelyben Anglia olyan kötelezettséget vállalna, amelyben Ausztriának hadimüveletfíkkel való megvédését ígérné, vagy iiztosiAngol körök ugy vélekednek, ixOgy stőszcr az osztrákoknak kell dönteni, hogy raüyes ormányzati rendszert választó ak, ho^v vájjon szocialista, hil'nistii, .a^y fasiszta ur&.nat akar.aK e bevezetni. Az angol r.orrnány ellenzi, hogy Németország és Auszhia vámközössé re iépjún, sőt akkor sem avatkozna be, hogy Ausztria e szaa?.ó urnák olő't nemzeti szoci '""sté v-viúianá ma^át. Az osztrt' függeiíenség nem foglal el •sa'úO' -"inget az ngo) érdekelt*"" i>_ 'io. . -i. A ü ,

;'y Lxpress levelez _'je hosz- j szu beszélgetést folytatott Dollfass kancellárral, aki hangoztatta, hogy lélekben együtt érez a szocialiftta munkássággal s meg akarja védeni annak jogait és fel akarja éleszteni az elveszrttt hizafiasságot és nemzeti érmést. A kezék :n levő bizonyítékok szerint azonban a szociaiiaték polgárháborút készitetSök elő februárra. A cseh szocialisták kétségtele nül nagyon tevékenyek voltek, de G cseh kormány ujabban több pontban vonakodott a szocialisták akaratát lámogatni. Ha valamely or szág a vihar idején semleges tud maradni, nyugodt időben bizonyára barátságos If-sz. Dollfusü végül keserüen panaszkodott s német kormány magatartása miatt. A Daily Maisban Ward Prive feltűnő beállításban két hosszú interjút közöl, amelyben Hitler és Göbbels kárörömmel kommentálják az osztrák eseményeket, m

;nt ők mondják, a bécsi vérfürdőt. Kiemelik ezzel szemben a nemzeti szocialisták szelidsését. A bécsi polgárháború A történelem, lévén Cerlyle szerint olyan hősének,amelyet az örökkévalóság zeng magénak, szereti a visszatérő rímeket. És aki elfogulatlan szemmel vizsgálja az eseményeket. annak az értelemnek a fényénél, amelyet verulami Bacon töretlennek kivánt, döbbenve ismeri tat a béc'i háztömbökön a Mene Tekel Ufarsim felírást, amelyet a végzet csontkeze — idestova kilencven évvel ennek előtte — homlokukra rajzolt. Emlékezzünk csak vissza, mi történt a népek hajnalán, 1848 tavaszén. Mikor híre jött február utolsó napján annak a forradalomnak, emely Lajos Fülöp, a polgárkirály alól kidöntötte a trónust, a bécsi hatalmasok egyike — gtóf Clam Martinitz — azt írta naplójába : „Csak az együgyűek hihetnek ez alkotmányban, amelynek ideje lejért." S mikor pár nappal utóbb a könyvkereskedők alázatos hsni?u feliratban kérték a cenzúra enyhi tését, egy másik a bécsi hatalmasok közül, gróf Co'ovrat, azt felelte nekik : „Adjanak hóiét az Úristennek, hogy kérvényüket nem u

sy magyarázzuk, mint ahogy magyarázhatnak és nem kerülnek a bitófára." És március 10 én Metternich Kelemen hercegkancellár császári manifesztumot tett közzé, amely szerint a fennálló rend ellen intézett támadások vérbe fognak tiportatni. Igy azután ezt az inaszakadt rendszert, mint a földindulás, olyan hirtelen lepte meg az az áradás, amelyet minden józaneszü ember várt és csodás gyorsasággal seperte tova, ámbár kevésbé a saját erejéből, mint inkább azért, mert az maga korhadt s rothadt volt s öreg, cselekvésre és gondolkozásra egyként képtelen emberek vezették, akik önmaguk sem bíztak önmagukban. A mozgalom első hírére fejüket vesztették mindazok, akik nemrég fennen dacoltak az ujitás szellemével 8 mert a hatalommal élni nem, csak visszaélni tudtak, elbuktak csúfosan, nyomorultan 8 hagyták magukat vitetni az idő sodrától, mint katangkóró a széltől. A császár még 14 én eltörölte a cenzúrát, másnap, 15 én ünnepélyes ígéretet tett arra nézve, hogy Ausztria népeit felszabitja a patrimőniális szervezet nyűge alól és az általános, egyenlő titkos választójog alapján mihamarabb egybehívja a birodalmi gyűlést, amely a felelős minisztérium vezetése alatt hivatva lesz módot nyújtani arra, hogy a sérelmek általános megelégedésre orvoslást nyerjenek. Ámde amilyen gyors és meglepő volt a forradalomnak a z: kere, épp oly gyors és meg epő lett a bukása is. A jámbor osztrákok sohasem jártak abba az iskolába, ahol a politika alep slemeít tanítják s mindi'* engedelmesen topogtak abban a körben, 1 amelynek sugarát a felsőbbség jőrszalaga határozta meg éa Dsscartes-nak az a figyelmeztetése, miszerint a hatalom rnegtartá»ához nagyobb erőfeszítés kívántatik, mint annak megszerzéséhez, nem jutott el soha fülükbe. S igy könnyen érthető, hogy idői engedtek maguknak es elernyedésre, < ellenfeleiknek a felocsudésra, mígnem Wmdischgraeta Alfréd herceg Prágából nagy sereggel Bécs falai alá érkezett s pár nap alatt meg is vette a császárvárost, mely nem átalotta — egyszer, amióta világ a világ — házasságtörést elkövetni ura, a dinaszlia ellen ée igy a fennálló „házi" törvények értelmében kiérdemelni a véres fenyítést, amelyben az aranyev^pjas pribék — mint Lamartine Windischgraetzet nevezle — részesítette. Hogy mi játszódott le az elmúlt és mi fog lejátszódni a következő napokban Ausztria területén, azt jó lelkiismerettel senki meg nem Ítélheti 8 mag nem mondhatja. Látjuk a parabolát, amelyet egy mozgópsnt szemünk előtt rajnol a világtörténelem sikjára, d« hol rejtőzik az egyik, hol a másik fókusz, ahonnan a pont elindult, illetve amerre halad, azt emberi ész — ez a siiány cirkálom — kifürkészni aligha tudja. „Azok, akik hozzá szoktak a gondolathoz, hogy bérmit is előre lehat látni — Int bennünket Tolstoj — elfelejtik azokat a körülményeket ernelyek minden eseményt kisérnak. Mindi? az események haladó g haladás közben növekvő sorozatának közepén állunk, még pedig ugy, hogy a körülöttünk lejátszódó események jelentőségét fontolóra se vehetjük, mert azok jelentősége percről-percre változik az utánuk zudu'ó ujabb eseménvek módosító hatása folytén". Mindazonál tal — nagyjából — annyit kive hetünk a szomszédban gomolygó ködből, hogy az a burleszk, arnalyet Görgay Artúr, a schwáchati hadak fővezére, az ügyefogyottság szatirjátékának csúfolt, megismétlődött. Mint egykor a polgárság, a szociáldemokrácia is könnyen györb és könnyen elbukott. Mint egykor a polgárság, a szociáldemokrácia se járt abba az iskolába,ahol a politika alapelemeit tanítják s ép oly kevéssé szívlelte meg D.íscar'e? mély értelmű intelmét. Akárhogy, akár mint "an a dolog, minket csak annyiban érdekel a- egész, hogy nem tudjuk mi következik be'őla és utána. Da bármi követ kezzék is, nem marad hatás nélkül reánk. Mert Ausztria sorsa — akár csak 1848 ban — szerveden és szorosan összefügg egésa Euró pa sorsával és bár merrn — akár balra, akár jobbra — fordul a kormánynak rúdja, irányváltozást jelent szerte „r.inde; , ÜZ ő> Isten habjai 7U?rak. Éoen ezért, émbér ?uda>áb*n vagyunk a.nnak, ho?y a szeizmográf, amely rendelkezésünkre áíl, fogyatclosan működik, nem állhatjuk meg, hogy ne jelentsük, minő diogremm rajzolódik a kémlő szalagra. Néízük csak elősí.őr, ki maradt felül é* ki m«radt alul Ausztriában. Erre könnyen felelhetünk, ha a H^imw^hr! oivar> alakulatnak tekintjük, amely s??térd s tömör egységben áll Dalifuss kancellár hátsmögött. Vexére, S'urhe^ibfTg Rüditjer herceg Bécs f«ls7&bedulásántsk emlékünnepén, tavalv szeptemberiben, hűséget fogsdott a kancellárnak » ugy üdvözölte, mint aki a legjobbkor jött, hogy Ausztria sorsának irányítását váralja". Épr-n azért, kancellár ur — hangzott a riadó — mert egész embernek bizonyulta legválságosabb időHon, esküszöm u?y rragam, mint a veaetésem alatt álló csapatok ne-'ében, ho?y hűségesen követem Önt és követjük mindannyian. De a herceg zálogot is követeit : Ne okozzon nekünk soha csalódást ksncaiW ur 1 Mi nagy dol?ok?t várunk önfől, nem e*y középszerű kancellár közénszerft teljeai!mény«it. Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, ne tűrje eey parc.ii? se tovább a vörö«ök uralmát Bécsnek városában. Csakhogy akkor már, amikor özek a buzdiíó szavak elhangzottak, kioattant ésíudoa volt az is, ho?y — Fraueifeld buitösraíására — a Heimwshr epyik szárnya a nemzeti szocializmus felé kanyarodott. Vagyis az a Haimwihr. amelynek sesritsfégévei Dollfuss legyőzte a szociáldemokráciát, át mag át van itatva épen azokkal a mérgekkel, amelyek rombolása ellen Dollfuss a mütőkést kezébe vette. Es igy módfelett kétséges, vájjon nem épp az maradt felül a harcban, aki abban részt sem vett, hanem odújában sunnyogva szemlélte, miként emésztik egymást testvéri harcban azok, akik hivatva lettek volna egymást támogatni a közös ellenséggel szemben. Papén folyóirata, a Ring, nem is késett megfújni a hallatit és örönmel szerte hirdetni a Harmadik Birodalom minden sz^BÍefje felé: Immár lehullott Ausztria kapujától a legerősebb zár és megindulhat az utolsó ostrom a szorongatott vár ellan. Annyi bizonyos, hogy a nemzeti szocializmus ma egy ellenségei keveseb bet számol Ausztriában, mint ahogy bizonyos az is. hogy Ausztria egy pár baráttal kevesebbet számol a világon. Sem Anglia, sem az Egyesült Államok, sem Franciaország, sem Itália, szóval egyetlenegy szómbavehető hatalom sem hagyta rosszalás nélkül azt, ami Ausztriában történt s a:', a tüntetés, amely Newvorkban az osztrák követség palotája előtt lezajlott, messze hallható dobogóssal elárulja azt a görcsös vonaglást, amely az egész világ szivét fojiogf'ja. Mindenki érri, hoav a fzncít demokráciával erős v^dfal hullott ki, a*nely a nemzeti szocia'izmuó özönét fal'ar'óztatha'ta volna s imm'' rövidéin eldőt az aggasztó kérdés, fennmarad e Auaztria. füg^etlenín, szabadon, avagy megfordítják a címerpajzsot sírboltja felett és a büszke jeliga, amel> e-t a címer* píjzsot disk- ti, mőgvalóf-ul, nem átvitt értet-nében, ahogy eddig magyaré ták, hanem vő szerint: Ausztria uííimo in Orbi. (lg)