Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-17 / 38. szám

2 BEKESMEGYEI K0ZL0NY 1934 február 17 szocialista munkásotthon teljesen leégett, u^y, hogy a benno elhe lyezett előadótermek és s mozi elpusztult. A hatóságok megálla­pításai szerint a puccsnak erede­tileg február 13 én kellett volna kitörni. Mivel Linzben a zavargá­sok egy nappal hamarabb indul­tak meg, ez okozta, hogy minde­nütt 12-én kezdődőit a harc. Ha 13-án veszi kezdetét e puccs, ak­kor ez állami végrehajtó hatalom sokkal szervezettebb ellenféllel ta­lálja magét szemben, mert a pa­rancs szerint a munkások is részt vettek volna a zendülésben. Mi­vel 12-én a munka megindult a védő szövetség tagjainak 12 én kisebb volt az ellenállásuk. J\ gyárakban megin­dult a munka A gyárakban teljes a nyugalom és a munkások mindenütt felvet­ték a munkát. Ennek következté­ben a gyáriparosok szövetsége el­rendelte, hogy a munkásokkal szemben a legnagyobb előzékeny­séggel kell bánni, meg kell ta­lálni a módot arra, hogy a mun­kásokat a sztrájk következtében na érje károsodás. A munkát a munkaidő meghosszabbításával és túlórázással kell bepótolni, ugy, hogy a munkások megkapják ren­des bérüket. Azt az utasítási ad­ták továbbá ki, hogy a munká­sok kívánságait a lehetőség sze­rint teljesítsék. 'Starhemberg élesen támadja Scblcgelt Linz: Starhemberg herceg teg­nap beszédet mondott, amelyben élesen támadta Schlegel felső­ausztriai keresztény szocialista tar­tományi főnököt. Kijelentette, hogy Schlegel a véres zavargások egyik főokozója, mert a keresztény szo cialista és szociáldemokrata koalíció idején megfeledkezett minden óvatosságról és lehetővé tette a szociáldemokraták fegyverkezé­sét és puccsra való felkészülését. Kijelentette Starhemberg, hogy ha Schlegelben van egy kis becsü­let, ugy le kell vonnia a következ­tetéseket és el kell tűnnie Felső­Ausztria politikai életéből. Nyilvánvaló, hogy Starhemberg beszédét nem kizárólag Schle­gel személye ellen irányította, hanem az egész párt ellen. Bizo­nyosra vehető, hogy a Heimwahr erélyes akciót indít most majd az összes politikai pártok, elsősorban a keresztényszocialista párt fel­oszlatására. FI kormány gyűjtést Indit az elesettek bátramara­dottainak megsegítésére Lapzártakor jelentik, hogy a kormány 27 szakszervezetet felosz­latott. Brandeis Miksát, a hadirokkan­tak elnökét letartóztatták. Kihall­gatják arra vonatkozólag, hogy a hadirokkantaknak milyen szerepük volt a forradalom megszervezésé­ben. A kormány a lakosság nagy ír^elégedéséra és örömére, tár­sad-almi gyűjtést indított meg ho / az elesettek hátramaradottjai* megsegíthess a. B«»es Párisban tárgyal 'Yria: r ^ialstt Prágában a szo­cit. aemokraták SI-Jmpáiia sztrájkot re:; laznek oroirók forradalmá­rok melle! és cz os-v'-k hatósá­gok hivetalos n állapítják, :ir • / a fctradaln arok által hasz­nált gépfegyverek,Tpuskák és grá­nátok C3eh eredelüek, Bemescseh külügyminiszter i*mét Parisban tárgyal. Bín«s fogadta a hírlapíró kat és hangzatosan bejelentene,, hogy igen fonto? nemzetközi prob­lémákról és az osztrák helyzetről tárgyal a francia kül ügy miniszter­rel, akihez — mint mondotta — az őszinte barátság szálai fűzik A cseh és osztrák szocialisták szoros kapcsolatainak és közös terveinek leplezése után a sajtó szerint nyilvánvaló, hogy Banes párisi utja úgyszólván csak az, ausztriai eseményekkel áli össze függésben. Nagy meglepetést ke! tett az a bécsi hir, hogy az oszt­rák szocialista forradalmárok fegy­vereit és herei anyagát csehek szállították. Kétségtelennek tartják, hogy ez nem történhetett anélkül, hogy az illetékes cseh tényezők arrói ne tudtak volna. Bukarestben vörSs napot akartak ren­dezni a kommunisták Bukarest: A rendőrség iudomá­sára jutott, hogy a vörös napot, amelvet Moszkvában két nappal ezelőtt tartották meg, a román kommunisták is meg akarják ün­nepelni. A rendőrség letartóztatta a kommunisták vezetőit és sok röpiratot kobzott el. Ennek elle nére tegnap néhány helyen kisebb csoportok kitűzték a vörös zászlót. A csoportokat a rendőrség elfogta. Kisinevban szintén több kommu­nistát letartóztattak. A cseh S2akiiatefW3«eti szövetség sximpáti-a tüntatést rendezett az o i*tr£k mun­kásság mellett Prága: A cssh s r,ak?izervez«H szövetség tesnap délelőtt 11 óra­kor öt perces sztrájkot hirdetett az osztrák munkások iránti ro­konszenv kifejezésébe. Az öt per­ces munkaszünet Prága agész te­rületén általánossá vált. A közüli alkalmazottak öt percre abbahagy­ták a munkát, &z ipariaiepeksn is munkaszünet volt. A nagyban­kokban is sztrájkoltak azok, akik politikai jelkígü szervezetekhez tar­toznak. Felrobbant a pozsonyi motovosvonat Pozsonvr Az újvárosi pozsonyi pályaud arról Komárom felé ha­ladó motoroavonat utköaben fal robbant. A vere'őmáraz elindulás­kor észrevette, hogy a motornak hibája van, mégis elindult. Hir­fe'an lángnyelvek csapiak ki. Niki és Sár&áiak sikerült kiugrani a vo ratból, de igy is súlyos égési se­beket szenvedtek. A kevés számú utasok kazött pánik keletkezett, de az ijed!ségen kivül nem latt semmi bajuk sem. idöjárásje&ewtés Várható időjárás a kii vetkező 24 ór^ra : Északi, északkeleti szél, változó felhőzet, északon és észikkjíeten csapadék, csö. vagy hó. Nappal eiyhe, de ''jiel különösen ' északon és északkeleten erősebb szél. Doumergue életének legnagyobb politikai sikerét aratta a kamarában Páris : A képviselőház tegnapi ülésén Doumergue életének leg­nagyobb politikai sikerét aratta. A sajtó a szélső jobb- és balol­dali lapokat kivéve, eevhangu lel­kesedéssel ünnepli Doumerguet, aki 71 éves kora ellenére, bátran és fiatalosan állott a nemzeti egy­ség élére. — Tegnap egy 71 éves férfi szállt le a vadállatok arénájába — írja aMatin. — Nam becs, feltű­nési vágy és sikerek, hantsm a nemzet iránti kötelesség vezették Doumerguat. Doumergue tegnap nagyszerű volt, csodát tett, noha hangoztatta, hogy nem várhatnak tőle csodatevést. Reorganizálják a szövetkezeti hitelszervezetet Azok a tárgyalások, amelyek a vidéki hitelpiac rendezése céljából már hetek óta folynak, az eddigiek szerint csak a pénzintézetekre vo­natkoznak. Előrelátható volt azon­ban, hogy ez a folyamat, amely ezen a téren az eddigieknél ra­cionálisabb elosztást fog létrehozni, előbb-utóbb ki fog terjedni a hi­telszövetkezeti hálózatra is. Az or­szág hitelszövetkezetei nagyrészt az Országos Központi Hitelszövet­kezet kötelékébe és ellenőrzése alá tartoznak és igy az OKH-nak a hitelszövetkezeti szervezet át­alakításában, vagy kiépítésében fontos, döntő szerepe lesz. Az utóbbi évek gazdasági viszonyai nem igen kedveztek uj helyi szövetkezetek létesítésének, noha ezek az egész kis szövetkezetektőkegyüjtés szem­pontjából jelentős szerepet tölte­nek be. Már azért is kívánatos a hitelszövetkezetek területén is ke­resztül vor.ni szükséges változta tásokat, hogy ilymódon újból le­hetővé váljék uj szövetkezetek lefesitése olyan t«rü!»teken, ahol eddi? ezek a hitekaefvek hiányol­tak. | Az OKH, amelynek mint hitel­nyújtó és visszieszámitoló szerv­nek a szövetkezetekre is nagy a befolyása, — értesülésünk szerint — most elhatározta, hogy a maga sajátos terü­letén is megkezdi a szövetkezeti hitelszer­kezet reorganizálását. Ennél a munkánál sok szempuji ­tot kell figyelembe venni, mert h; szan sok esetben olyan apró •» er vekről van szó. amelyek a ma^uk körében nagyjelentős^aüek és ame­lyeket már méreteiknél fo^va sam lehet ugyanazon elbánás alá vonni, mint egyes nagyobb községek és városok hilelszövetk^z&teit. Az OKH elvileg elkósritatte a reorganizálás terv zetét és meg kezdi annak gyt; orldti átülteté­sére vonatkozó munkálatait K A hitelszövetkezeteHet — ez ed digieket és az ezután alapítandó­kai is — két csoportba sorozza cs Országos Központi HiteLzö­vetkezat. Kz első csoportba so- j i ro.:sák a nagyobb tőkeerővel ren- ! deikező hitelszövetkezeteket, ame­lyek ily módon természetesen kü­lönösebb faladatok ellátására is képesek. Az ebbe a csoportba so­rolandó szövetkezetek a hiielmü­v akt i-k összes ágazataival fognak a jövőben foglalkozni és ugy az üzletok lebonyolítása, mint padig a szervezet vezetése szem pánt­jából teljesen bankszerű tevékeny­séget fejtenek ki. A hitelszövetkezet második cso­portjába azokat a szervezeteket soroxza az OKH, amelyek főlesc helyi jelentőségünk és ezeknok inkább főkegyüj^ő szerepük fog kidomborodni. Ecek a második kategóriába sorozott kisebb sxö­vetkazeiek csak takarékbetétek gyűjtésével foglalkozhatnak és ki­sebb összegű váltóbi'deket nyújt­hatnak rövidlejáratra. A nagyobb gazdahitelek folyósítása az e^so kategóriába tartozó iniézstek fel­ad ita lesz, amelyek egvsz«rumind a kisebb szövetkezetekkel fenn­tfirlják a kapcso'otot és u tervek sr,érint viaszleszámitolásrn is ren­delkezésükre állanak. A hitelszo vet kezetek két kate­góriába való csoportosítása már azért is fontos, mert megkönnyíti a központ faladatát és igy lehe­tővé válik, hogy kis adminisztrá­cióval és jolentéktelen költséggel számos helyen ilyen tőkegvüjtŐ sservek létesüljenek, amelyek az­ulán az első kategóriába tartozó intézetekkel való közvetlen kap­csolat utján az egész hitelszövet­kezdi hálózat tőkeerejét gyara­pítják. Bas*iék Csabán Az Aurora-körnek zanei szak­osztálya maradéktalanul teljesiti s bérleti hangversenyek minden est­jén keresztül műsorról-műsorra azt a hivatást, amelyet önmagának adott fel és azt a feladatot, mely­nek betöltésére ma már orsz6<?o» viszonvlatban is hivatva van. Nem rég szólalt meg a csabai színpa­don az uj magyar muzsika óriása/ Kodály Zoltán és az Aurora-kör már is vendégül látta Bartók Bé­lát, hogy teljessé tegye ennek a fiatal városnak mind művészi, mind társadalmi hitvallását a mai ma­gyar zene mellett. A műsoron kivül külön előadók jelölték ki mindkét estén Kodály es Bartók helyét a magyar zené­nek mindig szélesebb tájakat át­tüzesitő napja alatt. Amit a Ko­dály-estén Korniss Géza dr. telje­sített, azt tagnap Südy Ernő dr.­tól hallottuk, ki az előadói 8sztal mellől pontos képet festett nemcsak Bartók Béla zseniális nagyságáról, hanem arról a keretről is, melyből éa melyben a Bartók-muzsika meg­születek. Südy Ernő dr, szakava­tott előadása után csak ismétlé­se'' e bocsátkozhatnánk, ha Bar­tók B .''•Wnfőségéről bármii is , yólanánk, ,MZÍ p^dig a nagy mü­ve irfín^i tiszteletünkből eredőleg sem . innánk illdomosnak, hu -• erény :>asábi6Ínkon erőtlen j<sl­sokkel illetnénk a zeneköltő Bar­tók mellett a zongora m latciét. Békései.ba fej? tt zenei életét nv ^mbizo.iyitjs inkább, minthogy a Bartók-dalok majd mindegyikét réti ismerőseként fogadta az Auro­r> hangvfcr^snyek állandó és fá­rndh~ifat'an oublikuma. Tagnap este a^onba >z a csabai közön­ség a tót népdalokká' egészen ujat is kepot' s alig tudjuk elhalhatni as:t, hogy ' annyira távol tud állni a művészet a napi és lokális po-

Next

/
Thumbnails
Contents