Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-01-06 / 4. szám

6 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY A szerelemféltés... Magam igen nagy hive vagyok a lélekelemzés tudományának és a pszichoanalízist komoly stúdiumnak tartom. A kétkedők tábora a hivők táboránál sokkal nagyobb, sokan érthetetlennek s megfoghatatlannak tartják, hogy a lélekelemzési miképen lehet komoly studiumnak tartani s lemosolygó kicsinyléssel tüntetik ki a híveket. Mint mondom, én hiszek benne és megvagyok győződve róla, hogy tövid időn belül e tudomány igen sok hivet szerez magénak. A hivek táborát szeretném szaporítani jelen soraimmal, amikor egy oly érthetetlennek látszó történetet fogok elmondeni, mely méltán tarthat számot érdeklődésre. E történet érthetetlennek látszana még előttem is, ha szereplőit nem ismerném, a történet nem előttem játszódott volra le s ha a töri éret hőse nera maga mesélte volna el nekem azokat az érdekes dolgokat, melyek hallatára a legnagyobb ellenzőnek is be kell lótni, hogy a lélek titkos rugói tőlünk függetlenül, de énünkkel szerves kapcsolatban működnek s a külvilág minden ellenzésével szemben is kiélik önálló létüket... Évekkel ezelőtt felkeresett egy barátom s lelkendező szavakkal újságolta, hogy mily megértő barátra, szerető szivre talált egy nőben, ki lélekben és gondolkodásban egészen azonosan vélekedik, mint ő s a világ csúf piszkos harcaitól, kenyérgondjaitól függetlenül csak a lélek finomságaira gondol, ugy, hogy költői elgondolásban az igazi nő megjelenését véltem felfedezni az illetőben barátom előadása kapcsán. Telt, mult az idő, a vonzalomból forró, mély, igazi szerelem keletkezett s ebben a lelki gondtalanságban élt a két ember. Szivárványos órákban még házasságra is gondoltak, de a viló g lélektől független része, a materiális anyagiasság állandó gátként emelkedett a két szerető sziv t örvényes egyesülése elé. Hogy helyzetükön könnyítsenek, elhelyezkedést ketestek a nőnek — mesélte tovább barátom a nyáron, egy találkozásunk alkalmával. Egy kis érdeklődés után sikerült is neki állást kapni. Egy diplcmás férfi irodájában gépírónői állás kínálkozott részére szerény kis fizetésén. Mikor ezt a tényt lakásadónőm megtudta, eiőre figyelmeztetett, hogy a diplomás ur — ámbár nős, családos ember, — szereti a szép alkalmazotfakat, lehetőleg igyekszik kihasználni a függő helyzetet és állandó együttlétet, ajánlatot fog tenni a kisaszszonynak is. Nem hittem a derék asszonynak, másnál is érdeklőd tem, de a vélesz mindenünnen megerősítette derék gaz dasszonyom előadásét. Ezt a tényt elmondot tam barátnőmnek és kértem, mondjon le tervéről, de ő a női tiszteletbentartést hozla fel, hivatkozott arra, hogy tiltakozni fog a belépés előtt minden szándék ellen, el fogja mondani, hogy hozzám mily érzelmi kapcsok fűzik s reméli, hogy ha ezek után is alkalmazza az illető ur, ekkor mér eleve ki leaz zárva minden közeledés, mert ugy gondolta, hogy ha az illetőben van érzés és jóizlés, ugy a fentiek elmondása utáni alkalmaztatás önmagában kizár minden, jövőbeni közeledési lehetőséget. Én magam soha féltékeny nem voltam, ez nem fermésaetem, de meg annyira meg voltam győződve a hozzáférhetetlenségéről* hogy ez kizárta a bizalmatlanságnak még csak a gondolatát is. Igy kezdődött a gépirórői állás. Eleinte nem volt semmi baj, majd egy este barátnőm feldúltan ért hozzám és panaszolta, hogy a főnöke ajánlatokkal üldözi. Ruhát, pénzt kínált, gazdagságot ígért, mit felháborodottan utasított vissza. Majd napok múlva e pan8sz ál lardósult s a főnök ur, —jóllehet tudta és ezt a nő kijelentette előt e több ízben, hogy szóméra csak én létezem — vakmerőbb és vakmerőbb módon, néha eszét vesztve ostromolta szerelmével, ugyhcgy kénytelen volt kijelenteni, hogy ha abba nem hagyja ez üldözést, akkor bérmennyire is kenyérre kell a szerény fizetés, otthagyja az állást. A főnök ur félőrülten tiltakozott a felmondás ellen s lelekta niiag megmer yatézhá?at!en szimp tornák kezdtek benne életre kelni. „Csak az is elég, ha láthatom, ha elmegy, vége az életemnek" mon dásokkal marasztalta s a nő, a kenyérkereső nő, a holnap gondjai, vagy a gondok megkönnyítésére gondolva maradt, de a mara dást ajánlottam én is, annyira biz tam benne. Napokig csend és nyugalom volt, majd egy nap barátnőm összekarmolva érkezett haza és elmondotta, hogy a főnök urbol megint kitört az őrület, hátulról étöleite s védekezés közben összekBrmoitci az arcát. Őrület... szerelem... Oda benn ez asszony ket gyermekével a szobában, az irodában a férj őrjöngő akarásában a gépirónővel birkózik... A megsértett nőért Canossét jár, visszesirja az állásba. Az intellektuel, ki nemcsak a munkáját vásárolta meg a nőnek, hanem a lelkét is meg akarja metelyezni és becstelen életre csábitje. S a megélhetésért küzdő nő enged, visszamegy és védekezik. A diplomás ur mér síirházba, moziba is csfck ekkor tud menri, ha a kisbarátom ott ven. Nem a azinpadot, nem a filméi nézi, csak a nő van szeme előtt. Egy napon egy hir kap szárnyra, meiy a lőnök urat igen kellemetlen szituációba hozza a családja előtt. A helyzet kezd kínos lenni, védekezni kell, melyre alig van lehetőség. Tepelődésében, kielégületlen szerelmében eszét vesztve megszületik benne egy ördögien gonosz terv, a hir terjesztőjéül a család előtt azt a férfit nevezi meg, akit a nő szeret és akit a csalód is jól ismer. Nincs más menekvése a kellemetlen hely zetből és eredményt is vér éttől, ha meggyalázza a nő előtt, lealjasitja azt a férfit, aki miatt a nőhöz férkőzni nem tud. Pokoli gonoszsággal meggy ülöítetni akarja, hogy emiatt szakítsanak és akkor talán... de tudja, hogy a nő megközelíthetetlen, de őijöngését mér az a siker is csillapítja, ha a férfit siketül eltávolítani. Neki ez is eredmény, az eszköz nem játszik szerepet a szerelem vásárán. A diplomás ur nem népsznrü ember, haragosai, ellenségei vannak, de senki sem gyanús, esek az, akit el kell távolítani az útból. A meggyalázott férfinek nincsen más védekezése az alávaló gyanúsítással szemben, mint a tagadás, a — nem. Pokoli gonoszság, szerelemféltés vagy őrület? Eddig tertott az elbeszélés, ezt az alávalóságot még menteni sem tudtam, nemhogy védeni lehetne. Barátom számára nem tudtam vigasztalást találni mást, mint egyelőre az elégtételig megnyugvást. Az ember legősibb érzéséi közé tartozik, hogy a megkívánt objektumot egészen birtokolja, de egy intellekiuel ne tudjon gátat vetni az érzéseinek és szexuális őrjöngésében odáig ragadtatja magét, hogy a nő birtoklásáért a mások becsületében gázol ? Hát van erre minősítés? Az érzelmeinkben egyformák vagyunk emberek, ha az ősreakció jelentkezik: ekarlak haladék nélkül, de a kényszerű lemondás harcban áll ezzel a biologiei erővel, ugy az ezek konfliktuózus sorozatából adódnak ez ilyen bűncselekmények. Az élet per^g tovább és várjuk: Mit fogsz velünk még művelni óh, Szerelem. V—s Hol van Tannhauser • • O sírja / Ha az autóvezető a Bécs közeieben lévő és annyiszor megénekelt „Wechau" ból a rövidebb uton akar a fővárosba visszatérni, útjában a bájos „Treisenta!" völgyében fekvő „Traismauer" piacán haled keresztül. Történelmi emlekü hely ez. Római telepesek voltak valaha e vidéken és Attila, a hunok nagy királya itt építtetett feleségének, Helkének egy várat. A „Niebelungok" — a németek hősi eposza — azonban nemcsak Heihe asszony várát énekli meg, hanem Traismauerrcl is említést tesz. Ezen a régi telepen vonult Kiiemhilde — Rudi ger von Bechelér kíséretében — Attila elé. Él azonban „Traismauer" pompás templomárol egy monda, miszerint nemkisebb személviség, mint a hires „minnet ánger" Tannhauser lelte itt ölök nyugvóhelyét. Ne csodá kőzzünk tehát, hogy Traismauer közelében egy kis dombot „Venusbeíg" nek neveznek. Ugyan Wagner szetint, aki erre a hegyre felmegy, elátkosott lesz, de egy kis borkóstoló után hamar rájön az ellenkezőjére, mert „Traismauer" szöllőfürtjeinek pompás cseppjeitől ugyancsak bő áldásban részesül. Színház Pygmalion Bemerd Shaw, a meró gúnnyal telített szatírák irója abban a műfajban, amit épen ő teremtett meg, ezzel az öt képre szabott szatirikus vígjátékával mestermüvet dobott a színpadra. Bemard Shewnak, mint minden írónak, aki sokat dolgozik, vannak igen sikerült és varnek gyengébb müvei. A Pygmalion — kétségtelen — a legjobbak közé tartozik s ha a Magyar Komédia még egy hetet töltene városunkban, nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy a második előadást a bemutatónál is nagyobb közönség nézné meg. Bemard Shaw, a társadalmi szokások gyilkos kifigurázása közepette azt a lehetőséget állítja elénk, hogy a legutolsó, piszkos, abszolút műveletlen, utcai virágárus leányból is lehet rövid pár hónap alatt finom urinőt nevelni, aki nemcsak eléri, de fal is szárnyalja mestere modorát, kulturáját, sőt a tanítvány tanítóvá válik » ha nem is történhetik meg a happy-end, a befejezés sejtteti, hogy tanár és tanítvány s megértés útjára lépnek. Az előadás — mint a Magyar Komédia többi előadásai — kifogástalan volt s mint csak szerény óhsjt jegyezzük meg, hogy még jobb lett volna, ha Irsay Nóra és Gabányi Böske szerepet cserélnek. Bánky Róbert igazgató, a darab rendezője, a veze'őszerepet öntudatosan alakította a shawi intenciókat teljesen átérző és érzékeltető művészettel és a megrajzolt alakból egyetlen aoró nüanszot sem sikkasztott el. Gabányi Böske a nehez, fokozatosan kompiikélódó szerepben tőle telhetően igyekezett parlnere nyomdokain haladni. Zemplényi játéka mély elgondolásról tett tanúságot és amilyen eredeti volt j'stéka,olyan volt maszkja is. A többiek Irsay Nóra, Orbán Viola, Bánky Elemér, Gáspár Amálie, Szántó Etnő és Kovács Árpád egészítették ki a pompás együttest. Heti műsor: Pénteken : Tűzmadár. Szombaton délután: Torocfeói menyasszony. Este : Ember, állat és az erény. Vasárnap délután: Töltőtoll. Este: A Noszty-fiu esete Tóth Marival. Bucsueiősdás. Mint vendégek fellépnek Lórincyy Irén, Bányász István és Jávor Ervin. Bécsben van a viiág legnf gyobb halgyüjteménye A bécsi „Naturhistorische Museum" halgyüj'eménye, ugy nagyságra, mint értékre nézve, egyedülálló a világon. A felbecsülhetetlen értékű gvüjteményrek, mely körülbelül 900,CGO darabból élL természetesen csak egy része állítható ki. A további nagy anyag szaktudományi kutatások célját képezi. A világhíres gyűjtemény nagy értékét semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben az évben egy hires zoológus kizárólag ezért jött ide, hogy a gyűjtemény gazdag anyagából egy pár vitás amerikai halfajtát meghatározhasson. A nagyközönség részére megnyitott gyűjteményben a figyelmet egy 6 méter hosszúságú hering vonja magára, amely igazén megérdemli a „hen'ngkirály" nevet. Ez egy szelagalaku mély tengeri hal, melyet Ujzéland partjain fogtak. Ilyen u. n. „heringkirályok"-at a mélytengeri áramlatok nagyon ritkán vetnek ftl. Ezen állatok rendkívül nagysága, továbbá az a körülmény, hogy a mélyvízből csak ritkán bukkannak fel, szolgáltalja az óriás tengerkigyó legendáját. A „heringkirály" mellett még egy óriás harcsa és egy hatalmas Heilbutl említendők, mint a gyűjtemény mintapéldányai, melyek ei muzeum értékes és szorgalmas tudományos munkálkodásáról tesznek tanúságot. * Piperecikk szükségleteit legolcsóbban Krayer E. és Társa Festékgyár Fiókjánál, Ar drássy-ut 19, sz. alatt, szerezheti Le. Csukott bérautó, ^X'^aVhaTéa" Suhajda-garázsban, telefon 93.