Békésmegyei közlöny, 1934 (61. évfolyam) január-március • 1-72. szám

1934-02-08 / 30. szám

ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1934 február II I pengő hibátlan matt műself emhirisuya minim siíupiü ISISÉilí 78 füléi* strapa tartós harisnya 55 fillér férfi zokni hibamentes TESOHEB AMDRÁSSY-UT 7. fl Hlagyar Uöröskereszt Egylet csabaicsoportjdnak évi rendes közgyűlése Folyó hó 6-án, kedden délufén 5 órakor a Magyar Vöröskereszt Egylet békéscsabai választmánya dr. Korniss Géza elnökletével évi rendes közgyűlést tarfott. Az elnöki jelentés ismertette az elmúlt év useményeit, beszémolt a jubiláris díszközgyűlésről és az iskolai fogászét megszervezéséről. A közgyűlés a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette és jegyző­könyvi köszönetet szavazott mind­azoknak, akiknek hathatós támo­gatásét élvezte az egyesület az elmúlt év folyamán. Dr. Tamássy Károly pénztárnok előterjesztette a számvizsgáló bi­zottság által felülvizsgált mult évi zárszámadást és a folyó évi költ­ségelőirányzatot. A közgyűlés a felmentvényt megadta és a költségvetést elfo­gadta. Ezután a tisztikar és a választ­mány kiegészítésére került sor, to­vábbá három számvizsgáló bizott­sági tagot választott a közgyűlés és elhatározta, hogy a folyó év­ben erélyes taggyüjtási akciót in­dit, valamint egyszeri utcai urnás gyűjtést és epy vöröskeresztes es­télyi rendez. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy uj ifjúsági vö­röskereszt csoportokat szervez és támogat és határozni fog az isko lai fogászat megszervezésének végleges módja tekintetében. Végül örömmel vette tudomásul a közgyűlés, hogy a mult évi rend­kívüli kiadások ellenére is az egye­sület készpénz vagyona immár közel 5000 pengőre emelkedett. Március 3l-ig meg­hosszabbították a vé­dett birtokok bejelen­tési határidejét Az igazságügyminisrtsr rende­letet adott ki a védett birtokká nyilvánítással kapcsolatos eljárási szabályok kiegészítése tárgyában. A rendelet arra az esetre, ha a gazdaadós saját hibáján kivül el­mulasztotta a védettség kérésére az 1933 december 15. napjában megállapított határidőt, megengedi az igazolást. Helye van az igazo­lásnak akkor is, ha a gazdaadós a kérelem megalapozására szol­gálo izonyiiékokst csak később szerezhette meg. Olyan esetben, ha a biróság a védetté nyilvánítás iránti kérelmet csupán alaki kellékek, vagy a bi­tesééi illetéknek hiánya miatt uia­.-RoUu. el, a gazaeadós beadhat ujabb kérelmet. Azonban minden esetben ki kell mutatni, hogy a védetté nyilvánítás előfeltételei 1933 december 15. napjáig beállottak. Az ingfitlan terhelésének kiszámi Jására tovább is az 1933 október 21-i dlapot irányadó. Az ipazolá-it tizenöt ncp alatt kell beadni. Március 31-e után a mulasztás ?gezolásának többé sem­mif '.) cín.sn som lehet helye. A felfolyamodás határideje ugyancsak tizenöt nap, hiánypótlásnak a f*l­fcslyamodási eljárásban is helye lehet. A rendelet azt is meghatá­rozza, hogy ha a gazdaadós tu­lajdonjoga 1933 december 15 napjáig nem volt a telekkönyvbe bejegyezve, miképen kell igazolni a telekkönyvön kivül szerzett tu­lajdonjogot; erre a célra azonban csak olyan okiratot l«het felhasz­nálni, amely már 1933 december 15. napján a telekkönyvön kivül szerzett tulajdonjog igazolására szolgálhatott. Bartók Béla hangversenye Az Aurora kör IV. bérleti hang­versenye meaint olyan programot ad, amire méltán büszkék lehetünk mindannyian. Bartók B;la jön ie közénk, hogv bámulássá azokat a szerzeményeit, amelyek annyi di­csőséget szereztek a magyar név­nek. Az illusztris szerzőn kivül szerepel méa Elek Szidi, a kiváló hangversenyénekessnő is, ki Bar­tók lagujabb népdalszerzeményeit énekli. Az est érdakesséaeí emali, hogy az Ipsros Dalárda Lukovicz­kj Endre vezényletével Bartók két férfikarra irott müvét is előadja. Az ünnepet dr. Südy Ernő Bar­tókról szóló tanulmánya vezeti be. Ezen az estén először fog szere­pelni az Aurorn-kör uj, msgyszftrü hangversenyzongorája. A hangversenyt na?y érdeklődés előzi meg és igy jó lesz jegvekről előre gondoskodni, mert a bérlő kön kivül is sokan kíváncsiak a vi'áehirü mnsvar zen»»s5?ersőr«. Ausztria veszedelme Alig száradt meg a tinta az ok­mányon, amellyel Lipoki s Neurath f irre-szemra békét teremtettek az Elba s a Visztula közén, máris á'oüvitfttt a Dunán és az Innen a halberdó: „Állj, ki vagy, mert lö­vök". S amint az angol külügymi­niszter szócsöve —. a Morning Chronic e irja, rövidesen eldől a kérdés: Felszökik-e vájjon a horog­keresztes zászló Szentlstván temp­lomának a hegyére s megvalósul-e a pángermán regeszme, mely Európa álmát ezer év óta zavarja, avagy megharsan a zenittől a naditig Bellona kürtje s elkövetkezik a borzalmas vég, amelyet a nemzeti szocializmus a végnélküli borzalom elé helyez? Szegezzük le, hogy rövidesen kell eldőlnie. Rövidesen, mert Hitler nem várhat addig, a mig a termése beérik. Az akadályok, amelyekre részben nem számított, részben nem számithatott, nap-nap után magasabbra tornyosodnak utjának ellenében. Mi sem volt könnyebb, mint a zsidókat Ghatlóba szorítani 8 a német tudományt oromdiszei­től, egy Einsteintói, egy Franktól, egy Habertől, egy Willstaettertől megfosztani. Ezek jól megtanulták a leckét, amelyet Baruch Espinosa, Goethe, Herder, Lessing atyames­tere hirdetett 8 amely szerint min­denkinek annyi a joga, amennyi a hatalma. S&jnos, azonban ezt a természeti törvényt mások is kö­vették és nem voltak hajlandók meghajolni olyan „jog" előtt, amelynek felettük mér sem volt hatalma. Nem szólva arról, hogy az ipar nyakra-főre veszíti el leg­jobb piacait s dermedten bámul a műhelyekre, ahol utolsót pislákol a zsarátnok, nem szólva arról, hogy a kereskedelem fagyott tú­zokként egy helyben gubbaszt s meg se rebbenti szárnyát, nem szóha a mező^szdasár>ól, a/naly — Darré, a birodalmi i'alamüve­lésiigyi :rinisztei nyílt vallomása szerint — felvette tiz utolsó ka­netet, a gazdasági élet olyan mély­pontra sülyedL hoiy annak a bi­rodalomnak a kincstárnoka, amely tavaly elölt még egy süóra 750 millió dollárnyi hitelben részesült, ma szerte koldul a vj)á~,on -­hasztalan — némi alamizsnáért. A munkanélküliség, amelyet padig a nemzeti szocializmus e«y kettőre lebírni fogadkozott, rohamosan szökik a magasba, mint a pirosra festett viz a csenüróKÓ hőmérőjé­ben s ha igy halad, bekövetkezik Tardieu jóslata a husz mil/ió fe­lesleges nemeiről, akik az inség kaszája alatt hullanak el. Ma — tizenegy hónappal a diadalmas Marcia su Berlin utón — Német­ország Ugolino börtönéhez ha­sonlít, ahol éhségtől vak emberek egymás húsát készülnek szetmar­c<angolni. S Mowrer, a New-York Times élesszemű munkatársa nem minden káröröm nélkül jelenti, hogy a nemzeti szocializmus ku­darcról kudarcra végtat a poli­tikai téren is. Nem igaz, hogy amit Bismarck álmodni sem mert. azt Hitler megvalósította. A parcializ­must eltüntetnie nem sikerült, mert Poroszország ma sem aker a bi­rodalmi egységben felolvadni. Az egyházak nyílt lázadásba mentek át 8 mint a Sibyíla Apolló ösztökét — túros szájjal viselik a zablát. Sióval, ha nem akar csúfosan el­bukni, Hitlernek törik-szakad ered­ményt kell felmutatnia mielőbb. Odajutott, ahova Na«y Frigyes a kolini ütközet után, át kell ugrania a szakadékon, — még a nyaka törése érán is. Meg kell hódítania Ausztriát, Es hogyan viselkedik a zsák­mány az óriáskígyó szájéban? El kell ismernünk, hoay Dolifuss szí­vósan védekezik. Minekutánna el­követte azt a dőreséget, hogy bé­kejobbot nyújtott a nemzeti szo­cialistáknak, amelyet azok megve­tőleg utasítottak el, idejekorán észre tért s a munkások lelkiismeretét próbálta felrázni. És & nagyhe­szédeen, amelyet január 18 án tar­tott, meg is győzte őket arról, hogy — bár taktikai okokból kénytelen a szociáldemokráciát támadni, a párt érdeke; sohasem vé&ette ösz­SZÖ TI dolgozók érd tikéval. Azon­felül ügyesen érlekesitette, diplo­máciai nyelven szólva fedezet néikül leszámítolta azokat a kij3­lenté eket, amalyeket P. Buncnur az el mult év decemberében Auszt­ria függetlenségére vonatkozóan es angol külügyminiszter előtt tett J amikor Suvich, Mussolini bizalmi j embere, a császárvárosban időzött ] nem késett jegyzéket intézni Bsr­j linbe, azt a látszatot keltvén, mint­ha e sakkhúzás mögött az olasz hídarő szurenyei csi!!o«nán&k. Végül Genfben Pflügl báré, es osztrák küldöttség vezslője bemu­tatta na«y garral a francia külűfy­miuiszt<3>rnek Aloisi s E'ien kivet urekaí, nemkülönben Back eas­redsst, akik csak et<y intésre vár­nak e nagyhatalmaktól és máris sietnek kormányuk panaszát Né* metorsxág ellen a Népszövetség elé terjeszteni. Mindazonáltal asé ssc lehet róla. hogy Németorssáf <°£!y tapodtat is hátrált, avagy Dolifuss a jétízmát magnyerta vol­na. A beszéd, amelyet a liliputi kancellár január 22-én nBaiiplatzea tartott, energiát sugárzott, de es az energia a kétségbeesés mélyé­ből fakadt. „Ausdriéban vége a terrornak". „Türelmünk elfogyott", „idehaza nem tehetünk semmit, idegenbe kell sestiíségért men­nünk". E'íek a fosz-ányok elárul­ják, ho*y Dolifuss magáraha jyatva immár képtelen Ausztria függet­lenségét megóvni a Európától várja a menekvést. Európa ped>* l? Szim­pátiával figyeli ugyan Dővid és Góliáth küzdelmét, de egyelőre legalább megmerevült a néma szemlélő pezituréjában: A szim­pátia viszont nem sokat jslent. Mint Kossuth mondotta, a szim­pátia megvolt, ámde Lengyelor­szág elveszei. Növeli a zavart, hogy a nagyhatalmak egymás kö­zött sem tisztázták, miként lehetne Ausztriának a harmadik biroda­lomba olvadását meggátolni. Su­vich nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy Olaszország nem mondott le az osztrák—magyar unió tervéről, viszont a prágai konferencia meg­újította ajánlatát, amely szerint a kis entente szívesen látja Ausztriát a maga oldalán. Szóval Olaszor­szág és Franciaország között nem enyhült az ellentét a dunailsérdéet illetőleg. Addig pedig, amíg ez az ellentét elsimul, ha ugyan valaha is elsimul, Ausztria számára nem marad más egérút, mint hogv a népszövetségi okmány 11-ik §-á­nak második pontja alapján, amely kimondja, hogy mindan tag nak jogában áll a nagygyűlés fi­gyelmét olyan jelenségekre irőnyi­tani, amelyek a nemzetközi békét zavarják, ügyét a döntőbíróság elé vigye. Csakhogy Németország el­távozott Genfből s kilépett a nem­zetek szövetségéből. Igaz, hogy a Covenant első paragrafusa értel­mében köteles a megállapodásokat, amelyeket elfogadott, kilépésétől számitoH két éven át ugy a maga részéről megtartani, mint mások részéről is megtartatni s igy, ha Ausztria bepanaszolja, képvisel­tetnie kell magát a tanácsban. Ám a válasz, amely Bariintői erre a feíszóHlásra és perbe hívásra re­mélhető, Aiig kétséges. Németor­szág nem fog megjelenni, mint ahogy nem jelent meg eikkor, amikor a Saar-medence kérdése volt napirenden s a nagyhatalmak kezdhetik a Danaidák hordáját meritni és üritni a végtelenségig. Akkor, amikor nem szabadna egy percet sem veszteni, a nagy­hatalma'; azon törik a fejüket, ho-

Next

/
Thumbnails
Contents