Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-10-26 / 236. szám

• ••• késcsaba, 1932 október 26 Szerda 59-ik évfolyam, 236-ik szám BEKESME6YEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Hely en és vidékre postén küldve negyedévre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatl Hirdetés díjszabás szerint A város parlamentjéből Három érás vita huszonhat tárgypont felett Kisorsoltak harminc képviselőtestületi tagot Kell-e cigányzene Békéscsabán ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint azt tegnapi számunkban megírtuk, a város képviselőtestülete hétfőn délután ülést tartott. Először a polgármesteri jelentést ismertették, amelyet mi mér leközöltünk. A jelentéshez elsőnek Gyöngyösi János dr. szólalt fel, akit aggodalommal tölt el a város pénzügyi helyzetéről festett állapot. Megdöbbentő, hogy a kormány megint emelte az adókat. Az a nézete, hogy amikor az adókat emelik, a kormány nincs tekintettel a polgárság teherbíró képességére. Irreális az ilyen kivetés, emi abból is látható, hogy a város sem számit csak legfeljebb 55—60 ezer pengőre, melyet az inségakcióra lehet fordítani. A legújabb kormányintézkedés a városi lakosságra roppant nagy terheket jelent. Arra kéri a polgármestert, hogy az inségakció céljaira beszedendő adópótlékolást olyan mértékben vegye igénybe, ahogy a lakosság elbírja. Inkébb más uton is teremtsenek elő pénzt az Ínségeseknek. Ezután a kormány pénzügyi politikáját támadta éles szavakkal. Csulik János a mezőgazdasági munkásság helyzetével foglalko zik. Szerinte a nyár folyamán nem kerestek semmit a mezőgazdasági munkások, akiknek a helyzete elszomorító. A cukorrépa munkások nyomorognak. Sarkadon a cukorgyárban egy csabai munkás a fiaval együtt csak heti 3.24 pengőt keresett. A fürjesi Hrabovszky-tanyán és a gerendási Kaczkó-tanyán a ré* paszedő munkás mindössze heti 7—8 pengőt keresett, ami roppant kevés. Változtatni kell a polgármesteri jelentésen. A továbbiakban felemliti, hogy még májusban a közgyűlés elé hozta a nyomdák ügyét és kérte: zárják ki azokat a közszéllilásokból, akik nem tartják be a kollektív szerződést a munkássággal szemben. Ugyanakkor kérte, hogy a városi közmunkáknál a 8 órai munkaidőt vezessék be. Miért nincs intézkedés ? Kolcza Miklós arról beszélt, hogy az erzsébethelyi házhelytulajdonosok házhelyei drágák. Felemliti Takács István MÁV üzemi altiszt esetét, akitől ez OFB magas kamatot kér a rendszeresen fizetett tőke után. Reisz József dr. elfogadja Gyöngyösi érvelését, mert tény, hogy a megyében Gyula és Csaba van sújtva az inségjárulék kivetésével. Ha magas a 2 százalékos pótlékolás, le lehet azt szállítani. Indítványozza, hogy a város tegyen lépést a kétszázaléknak egy százalékra való csökkentése érdekében. Ez nem jelentené azt, hogy nem fizetnék meg a két százalékot, de ebből egy százalék Békéscsabán maradjon. Filipinyi János nem tudja a kereseti adó alapot sem fizetni s most még negyven pengőt résóztek. Nem lehel az embereket megnyúzni. Sokat tűr az ember, de birkamódra már nem tud tűrni. Sokaktól még van mit elvinni a végrehajtónak, de tőle nincs. Gyöngyösi János dr. : Ugy sem onnét visznek ahonnét lehet I Filipinyi jól tudja, hogy a kormányzatnak pénzre van szüksége, de az ilyen megoldások rosszak Ezután a rossz utak rendbehozatalát sürgeti. A Bakucz-telep s különösen az Ady Endre utca siralmas állapotban ven. Eső esetén több utcát elöntés fenyeget, sürgősen intézkedni kell. Alt György rövid felszólalása után Szobek András a Flammmelom előtti hid rendbehozatalát kéri. A malom fejlődik, de az ut, mely előtte van, nem. A Domokos-utcai kut vize nem elég a környékbeli lakosságnak. Sztankó Mátyás kéri, hogy piacok után tisztítsák meg az erzsébethelyi piacteret. Végül a Gyöngyösi uti kútfúrást szorgalmazta. Jánossy Gyula polgármester válaszolt a kérdésekre és megnyugtató inlézkedéseket igért. Baukó András főmérnök jegyezte meg. hogy Csabán mér be van vezetve a városi közmunkáknál a nyolc órai munkaidő. emit Csulik nem tudott. A polgármester felszólalása után Csulik János félreértett szavait magyerázta meg, mejd elfogadták a jelentést. Csulik János interpellációja következett ezután. Az interpelláló rámutatott arra, Hogy egyes munkáknál a protekció érvénye sül. Legutóbb Újkígyóson a MÁV alkalmazott a frontharcosok kebeléből munkásokat. Ugyanezt tapasztalta a Szarvasi-ut kövezésénél, legutóbb pedig a csabai villanytelepnél. Csulik is jelentkezett munkára, de frontharcosokat vették fel protekcióra. Nem szabad különbséget tenni munkás és munkás közölt. Nyilatkozzék a polgármester, mert ez a helyzet lehetetlen. Jánossy Gyula: Amiket a képviselőtestületi tag ur felsorojt, egy sem városi munka. A MÁV-nál nem intézkedhetem, az államépitészeti hivatalnál sem, de a Salgónál sem mely a villanyt adja. Én mejd igyekszem odahatni, hogy az anomáliák kiküszöböltessenek. Csulik János : A frontharcosok politikai szervezet, azért csinál ilyeneket a munkásokkal. Banner Benedek: Ez nem igaz. A frontharcosok nem politizálnak. Csulik, majd a polgármester rövid vitája után rátértek a felsőbb hatóságoktól érkezeit rendeletek ismertetésére. Felolvasták a következőket : A vérmegye pé*tolja, hogy Békéscsaba törvényhalósági jogú város legyen : a városi árvaszék meghagyása miatt a vármegye nem ir fel a kormányhoz, mert előreláthatólag megmarad itt az árvaszék ; a mult évi inségakció keretében hozott határozatot a kisgyűlés jóváhagyta : Tóth Lászlónak a közigazgatási biróség döntése alapján 848 pengőt folyósítanak. A kultuszminiszter levele Korniss Géza dr., ismertette Hóman Bálint kultuszminiszter leiratát, (a többi miniszter elfelejtette. Szerk.) aki üdvözli a várost és témogatást kér. A közgyűlés erről üdvözlő levélben biztosítja Hó mant. Harminc képviselőt kisorsoltak Ezután kisorsoltak harminc kép viselőtestületi tagot, akiknek a megbízatása december végén lejár és december 23-án uj választás lesz. A sorsolást Jánossy Gyula polgármester végezte. Egy-egy név említésekor nagy derültség támadt. Kisorsolték a következőket: I. ker. (4 tag), Kovács György, Kovács András, Hankó Mihály, Gajdács György. II. ker. (4 tag), Kirschbaum Manó, Suhajda András, Steinberger Imre, Reisz Hermán. III. ker. (4 tag) Macó M. János, Kovács R. Pál, Kucsera János, Bohus M. János. IV. ker. (3 tag) Kolcza Miklós, Terpitka János, Szobek András. V. ker, (3 tag) Alt György, Szelner Antal, Tevan Rezső. Vl. ker. (3 tag) Kvasz György dr., Adám Gusztáv, Bohnert József. VII. ker. (3 tag) Pásztor András, Sztankó Mátyás, Nyilas András. VIII. ker. (3 tag) Lipták András, Kovács Mihály (nem a malomtulajdonos U Krekács Pál. IX. ker. (3 tag) Kaczkó György, ifj. Bohus M. András, Gálik Pál. Az igazoló választmánykét tagjának Tardos Dezső dr.-t és Zsiros Andrást választoták meg egyhangúlag. A zenélésről szóló szabályrendeletnél Reisz József dr. mondott hosszabb beszédet és kérte, hogy adják vissza a rendeletet az érdekelteknek és hallgassák meg azokat. A szabályrendeletben több sérelmes pont van. Kéri, hogy nyáron este ne 11-ig, hanem 12 ig lehessen a szabadban zenélni. A helyi cigányoknak — akiket Reisz dr. jól ismer, nem lehet monopóliumot adni. A kávés nem kötelezhető awa, hogy 12 tagu cigánybandót alkalmazzon, mikor neki három is sok. Huszonnyolc zenetanárról nem történt intézkedés, de 340 cigányról igen. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az itteni muzsikuscigányok 85%-a a háború után jött Békéscsabára. Meliskó János kéri, hogy vegyék bele a szabályrendeletbe: télen ne este tizig, hanem csak 8 ig lehessen nyitott ablaknál rádiózni, mert akikek nincs rádiója szeretne pihenni. (Ezt kértük vasárnapi cikkünkben, amikor „csendrendeletet" sürgettünk. Szerk.) Reisz dr. ujabb felszólalása után a közgyűlés visszaadta a szabályrendeletet módosítások céljából, Kisebb ügyek Medovarszky Mátyás dr. közölte, hogy a város már korábban kérte a kötött forgalom alól való felszabadítását, de elutasították. Most újból kérik a lakás forgalom felszabadítását. Biró Emil dr. hangoztatta, hogy Csabán 240 üres lakás van és ideje, hogy a kötött lakás forgalom megszűnjék. Rögtön intézkedni kell. Hollander Lipót dr., majd újból Biró dr. felszólalásai után ugy határoztak, hogy február 1 re kérik a lakások felszabaditásót. Tudomásul vették, hogy a Magyar Kerámia gyár perében a vá-