Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-10-25 / 235. szám

59-ik évfolyam, 235-ik szám Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 október 25 Kedd BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő, egy hcnapre 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc Józseí-ter 2ü. szám aloti Hirdetés díjszabás szerint Főszerkesztő: Dr. Reisz József ígéreteket kapott az a békésmegyei küldöttség, amely szombaton járt Kállay Miklós földmivelésügyi és Imrédy Béla pénzügyminisztereknél.Elörelátható volt, hogy mind a két miniszter megnyugtatja a deputációt kijelentéseivel. Hogy az intézkedéssel megnyugtatja-e, az teljesen homályban van. Még mindig nircs alkalmunk ismerni a kormány munkatervét, amely száz (vagy talán még ennéi is több?)pontban süriti össze a segités eszközeit s igy nincs módunkban kétségbe vonni, hogy a Gömbös-kormány nem fog érvágást alkalmazni a beteg ország testén. Olyan érvágást gondolunk, amely alkalmas arra, hogy felszabaduljanak a lelkek a ietargikus állapotból és rózsaszínű szemüvegen át nézzenek szebb jövendő felé. Mert, hogy igy nem maradhat, az bizonyos. Most a békésmegyei gazdatársadalom papaszolta el bajait holnap meg egy másik megye kiküldöttei sorakoznak fel a reszort-miniszterek ajtaja előtt Es — sajnos — sok ilyen holnapra virradunk. Az összeomlás óta gyötrődik millió, meg miliő ember (kivéve a virágzó konjunkturális időket) és várja, hogy sorsa megváltozzék. Valamikor, nem is olyan régen, éltek az emberek gond taionul és nem kutatták azokat, kinek van több? Ma számon tartják még statisztikusok is, hogy kinek mekkora a vagyona? Könnyű ezt nyilvántartani, mert meg lehet számolni, még a mágnásokat is belevéve, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek. Egyszerű szavakkal lehet ecsetelni a mai válságot: nyomorban van minden társadalmi osztály és elfáradt már a küzdelemben. Optimisták vagyunk atekintetben, hogy a kormány amit igér, be is váltja. Keresse Diogenes-lámpával a bajok torrasát s akkor igen könnyű lesz gyökeres reformokkal jönni, amelyekkel rendbe lehet hozni az ország szénáját. Azt hisszük, a békésmegyei küldöttség is ezzel a gondolattal távozott a miniszterektől, akik fontos, radikális változtatást Ígértek a vonagló betegnek ... Még mindig súlyosak a viszonyok Békéscsabán, mondja a polgármesteri jelentés A ma délutáni közgyűlésen 7amássy Károly dr. aljegyző olvasta fel a po'gármesteií jelentést. A közegészségügyi és közbiztonsági rovat ismertetése után a mezőgazdaság, iper és kereskedelem helyzetét tárták fel. Itt, a többi között a következőket jelenti a polgármester : A rossz búzatermés és ez alacsony geboraér következtében nehéz helyzetbe jutott gazdák vi szonyain némiképen enyhített volna a kiváló termést igérő tengeri, azorben ez is vé-akozáson aluli maradt. A mezőgazdasági munkásság tekintélyes részét a cukorrépa munkálatoknál sikerült elhelyezni ugyan, azonban mindössze néhány hetes munkáról volt szó, mivel cukorrépával a folyó évben aránylag keves terület ven bevetve. Jelenleg 550 munkásnak van még két hétig tartó munkája, azután a répaszedési munkálat a környéken befejezést nyer. Mér is megállapítható, hogy a mező gazdasági munkások nyári keresete alig lesz elegendő arra, hogy a maga és családja téli kenyér szükségletét biztosítani tudja. A kisipar helyzete változatlanul rossz. A raktárra dolgozó iparosok az őszi vásárokon elértek ugyan valamelyes forgalmat, de csak azáltal, hogy áruikat áron alul hozták forgalomba s igy nemhogy kereshettek volna, de a vásárok látogatása egyenesen ráfizetéssel járt és súlyosabbá tette a kisiparosok helyzetét. Váltó zatlanul rossz az építőipar és a vele kapcsolatos többi iparágak helyzete. Ebben a szakmában sokan vannak, akik a nyár folyamán egyáltalán nem tudtak munkához jutni és most a legnagyobb aggodalommal néznek a tél elé. A gyériper egy része ez időszerinl felemelt munkáslétszámmal dolgozik és nagy erőfeszítéseket tesz, hogy gyártmányainak piacot találjon A kereskedelem helyzete az elmúlt hónapban változatlanul súlyos volt, sőt a forgalomban a szokásos sze ptemberi kisebbmérvü felélénkülés után további hanyatlás következelt be. <c A „Mosoly országa zongorakísérettel a törvényszéken Szcir.betcn délben egy óta utén — lepzérta körül — került a sor a gjulai törvényszék büntelőterécsa előtt, tnnek a sajtóper nek a tárgyalására, melyet Gulyás Meryhért szirigazgató indított Ur György hirlapiró ellen a betiltott „Az Alföld" cimü napilapban megjelent S2inhézi cikk miatt. E cikk szerint Békéscsaba város és Gulyás Menyhért között szerződés jött létre, amelyben mindkét fél némi kötelezettséget vállalt magáié, „Mi mér előre megjósolhatjuk, — folytalja a cikk — hogy ez.eket a kötelezettségeket csak a város fogja betartani, mert olyan színigazgató még nem taposta Thalia poros deszkáit, aki megtartotta volna ezt, amire vállalkozott. Nem hinnénk, hogy Gulyás Menyhért megcáfolná a szingazgatókról táplált jó véleményünket." Főként ezt a részt inkriminálta a csabe< színház direktora, aki a felolvasott vádiratban sérelmére sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolta a cikk szerzőjét. A főtárgyaláson dr. Ungváry János elnökölt. A főmegénvádat dr. Gábor Imre gyulai ügyvéd kéviselte, a vádlott védelmét dr. Fischer Ferenc ügyvédjelölt látta el. Ur György kihallgatása során kijelentette, hogy a cikket közérdekből irta és kérte állításaira a valódiság bizonyításának elrendelését. A szintén felolvasott bizonyítási indítványnak több érdekes része van. Sebestyén Géza, Fehér Gyula, Balla Kálmán budapesti színművészekkel, a Szinészegyesület vezetőivel, Pintér Böskével, Vince Emmivel, Benes Magdával kívánta igazolni, hogy Gulyás 1932. április 24-én Békéscsabán beszüntette a tagok gázsijának fizetését és hogy Orosházán, majd Szarvason a társulat konzorcicnális alapon működött. Guttmann György szerkesztőt kérte arra nézve kihallgatni, hogy Gulyás szerződése ellenére nem mulatott be egyetlen magyar tárgyú, klaszszikus drámát sem, G. Nagy Tibor karmestert arra, hogy egy hétig zenekar nélkül játszottak operetteket és zongorakísérettel adták elő az Operaházban bemutatott „Mosoly országát" is. Az előadások művészi értékelése végett kérte Alapi Nándor, Kovács Ilonka és dr. Szedő Miklós szakértőként való meghallgatásét. Mivel a felsorolt tanuk kihallgatását a biróság nem látta szükségesnek, a védő szólalt fel, akinek álláspontját a biróság magáévá tette -és Ur Györgyöt felmentette. Gulyás Menyhért képviselője felebbezett. Pénzügyi helyzetünk sem rózsás... (A Közlöny eredeti tudósítása.) A ma délutáni városi közgyűlésen a polgármesteri jelentésben ismertették pézügyi helyzetünket is, Pézügyeinkről a következőket mondja a polgármester: Költségvetésünk szerint arányosan számítva 1932. január 1-től szeptember hó 30-ig be kellett volna folyni 1,386.232 20 P bevételnek, ezzel szemben ténylegesen befolyt 928.33269 P, tehát hiányként mutatkozik 457.89951 P. amely eredmény a város háztartásának zavartalan vitelét majdnem lehetetlenné teszi. A mult évi bevétélekkel szemben egy pár tételt összehasonlításul az alábbiakban közlök (zárójelben a multévi) : Vigalmi adóból befolyt a folyó évben 7.691 (11.721), borfogyasztási adóból 85.539 (89.076;, szeszfogyasztási adóból 6.946 (8 869), általános kereseti adóból 58.115 (102.882), alk. ker. adójából 39.179 (61.963), közs. pótadóból 142.465 (204.055), kövezetvámból 28 961 (42.095), közmunkaadóból 16.859 (18.583), házbérjövedelemből 77.197 (94.979), szántók, legelők, kaszálók jöv.-bői 4.980 (7.869), nádasok jövedelméből 1.378 (2 562), bolgárkertészet jöv.-ből 4 904 (8.822), vámpótdijak jövedelméből 1.792 (3.159), helypénzjövedelemból 21.063 (23,042) pengő. Hasonló az arány a többi bevételekben is. Már rámutattam arra, hogy a lisztforgalmi adó elvonása miatt és a százalékos ker^ adó 16.000 pengős csökkenése miatt dollárkölcsön tartozásunkat az erre a célra rendelt ezen két adónem (forg. adó és ált. ker. adó) nem fogja fedezni, amiért is ha ebbeli fizetési kötelezettségünknek eleget akarunk tenni, a háztartástól kell összegeket elvonnunk, viszont ha ezt tesszük, függőkölcsöneinket, amelyeket a háztartás zavartalan vitelének céljából a különböző városi alapoktól vettük fel, nem leszünk képesek visszafizetni annyival is inkább, mert a háztartásunk az inségakció lebonyolításra még az előirányzat szerinti kötelességet is teljesíteni kell, amely igen sulyo3 terhet — 64 ezer pengőt jelent. Kétmillió pengővel tartoznak a debreceni lakók a háztulajdonosoknak. Mindenesetre szomorú tény, amely a kereseti viszonyok katasztrofális leromlását mutatja. Ma már a háztulajdonosok nagyrésze is kis exisztenciárak számit és különösen a vidéki városokban rá vannak utalva a lakbérekre, megélhetésük egyedüli forráséra.