Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-10-02 / 216. szám

364 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1932 szeptember 15 A régi jó időkből Igazán spórolni, takarékoskodni CBak a régi, békebeli emberek tudtak. Talán azért becsülték meg a filléreket, mert már akkor is nehezen lehetett megkeresni. Már a kilencszázas évek elején gazdagnak ismerték, akinek a nevét nem akarjuk közölni, mert még ma is az élők sorában van. Mikor a lányai már felnőttek és a barátnőik meghívták egy egy uzsonnára, avagy teára, hallani sem akart arról, hogy ezt viszo nozni is illik. ; — Nem azért dolgoztam, — mondta az öreg — hogy másoknak uzsonnát adjak. — De papa, — mondták neki, — ezt nem szabod megtenni. Ki fognak bennünket nevetni, az egész város rólunk fog beszélni — Hát jól van I Nem bánom 1 Hányain lesztek ? — Tizenketten! — Na hát itt van egy korona 20 fillér, mulassatok jól! De nem kell mind elkölteni. * „ Mindenki ismerte az öreg takarékossági hajlamát. Tudták róla, hogy nem ad ki egy fölösleges fillért, ép ezért az is köztudomású volt, hogy az öregnek sok pénze van és igy a pénzre pá Jyázó férjjelöllek egymásnak adták a kilincset. Nem volt ez könnyű dolog, mert meg kellett fordítani a sor rendet. Először a papával kellett beszélni és ha a papának megtetszett a férjjelölt, akkor meg engedték a férjjelöltnek, hogy beszéljen a jövendőbelijével. De hát hol létezett egy olyan jámbor férfi, aki minden tekintetben megfelelt volna az öreg ízlésének. Az egyik azért nem volt jó férjnek, mert nagyon elegánsan jelent meg (egy zsirospecsét sem volt a ruháján), a másikról pedig azért nem lehetett beszélni, mert ha egyszer esztendőnként vonatra ült, akkor másodosztályú jegyet váltott. (Égbekiáltó pazarlás.) Egyszer azután mégis jött egy I TELI IIOIKABAT ÚJDONSÁGAINK MEGÉRKEZTEK I SÖTÉTKÉK NŐI TÉLIKABÁT 37 P műselyem brokát béléssel, barna Nutriett bundagallérral és Nutriett kézelővel dúsan szőrmézve, mindeu méretben Különböző prémekben nagy választék, olcsó árak KULPIN ARUHAZ BÉKÉSCSABA négy szál gyufát. * Volt egy fia is az öregnek. Minden esztendőben jelesre vizsgázott. Érettségi után beiratkozott a jogra. Természetesen itthon kellett tanulnia, mert arra nem lehetett rávenni az öreget, hogy pénzt adjon a fiának. Lassan elkövetkezett az az idő, amikor a fiu doktorált. Az öreg befogatott a kocsiba és átadott a Miska kocsisnak 4 fillért a következő utasítással: — Ha a gyereket felavatják, veszel egy pezsgőport, hadd igyon a gyerek pezsgőt. Ne mondják, hogy én smuc

!g vagyok I Csabai. Szatócsok, ügyvédek és tisztviselők vásárolják össze vidéken a csöves tengerit férfi, aki nagyon megtetszett az öregnek. Szolid ember volt, nem ivott, nem kártyázott, nem járt kávéházba. Már-már azon gondolkozott az öreg, hogy behivatja a lányát és azonnal megtartják a kézfogót, amikor olyan dolog jött közbe, hogy az öreg ismét hátraarcot rendelt. — Tehát én is kosarat kapok ? — kérdezte a szerencsétlen jelölt. — Igen 1 — Lesz szives talán megmondani az okot is I — Nem fontos 1 — És ha mégis ragaszkodom ehhez ? — Megmondhatom: Ön elszívott egy cigarettát és elhasznált (A Közlöny eredeti tudósítása.) Magyarországnak ebben az évben rekordtermése lesz kukoricából. A tiszántúli részeken helyenként vannak gyengébb hozamot adó'területek is, de Dunántulon szinte kivétel nélkül rekordterméssel számolhatunk, úgyhogy szemben az elmúlt évvel, amikor külföldről kellett kukoricát behozni, most igen nagy exportfeleslegeink vannak, amelyeket 8—10 millió má zsára lehet becsülni. A kukorica törését már meg is kezdték, de a kereskedők meglepetéssel látták., hogy hiányzik a kínálat, amely máskor mindig rendkívül élénk volt a termények betakarítása idején. Tapasztalják azonban, hogyakereslet meglepően élénk csöves kukorica iránt, de nem kereskedők részéről, hanem a gabonaüzlettel semmi kapcsolatban nem álló magánosok azok, akik min* den fillérért, sőt kölcsönpénzből, hitelbe is csöves kukoricát vésé; rolnak. Ez a rohamos kereslet országszerte ' legalább 1 pengővé! drágította a csöves kukorica árát, úgyhogy olyan vidéken is, ahova ahova az állomási ár néhány héttel ezelőtt még 3 pengő volt, most 4.5 pengős csöves kukoricaárak vannak érvényben. , Egyidejűleg lengerigóré építkezési láz vett erőt kissz&tócsokon, fixfizetéses tisztviselőkön, sőt néhol ügyvédeken és orvosokon is. Egyre másra épülnek a falusi házak udvarán a csöves tengeri elraktározására szolgáló léces kukoricagórék, de ezénkivüL tele vannek a kamarák, a ritkábban*használt szobák és sokhelyen a legnépszerűbb falidisz kezd lenni a C9öves kukorica. Szakemberek érthetetlenül állanak szemben evvel a kukoricavásárlási lázzal, amelynek indokait sehogysem tudják megérteni. Még azt sem mondhatják a nyilván félrevezetett vásárlók, hogy a világ rossz kukoricatermése miatt remél' ek tavaszra fantasztikus áriakat. Hiszen köztudoinásu, hogy Jugoszláviában, Romániában is rekord érmés volt, kereskedelempolitikánk vezetőinek és nagy exportőr cégeinknek a legsúlyosabb gondot okoz az ország idei nagy kukoricafeleslegének elhelyezése. Nyilvánvaló tehát, ho;y elfognak vérezni ezek a kis kukoricaspekulánsok. akiknek mohó vásárlásai tartózkodásra készteti a gazdákat is, hiszen természetes, hogy a termelő, akiknek a néhány hé* előtti 35 pengő helyett most már 4 5 pengőt kínálnak a caövestengeri mázsájáért, nem siet eladni, mert azt reméli, hogy talán még magasabb árat is elérhet. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem .. . Kerekes Ferkó megkapta az ügyvédi diplomát. Sok sok év viszonttagságainak, küzdelmein k eredményét végre ott érezte a zsebében. Sokszor gondolt erre a napra és mindenkor azt hitte, hogy ez lesz életének legboldogabb napja. És most, amikor mái végre befutott, amikor valóra váit álmainak álma, kereste, kutatta azt a boldogságot, amiért annyi álmatlan éjszakát és eddigi életét áldozatul dobta. Haragudott önmagára. Miért e komorság ? — kérdezgette nem egyszer. Miért nem tudok örülni eddigi sikereimnek ? Az öröm is csak akkor bír értekkel, ha van kivel megosztani ? Dehét kivel osszam meg örömömet? Kivel? Hiszen nekem nincs senkim 1 Olyan árva vagyok, mint a falevél, amelyet az első őszi szél elsodor. A barátaim ? Azok szépveliik baráti viszonyainkat. Miért ? Mert szegény fiu vagyok, mert diplomával a zsebemben szegényebb vag\ok az útszéli koldusnál, akinek joga van arra, hogy kinyújtsa kezeit a jószívű emberek felé. De kitől kérjek én ? És van e jogom kérni ? Hiszen,én már megkaptam mindent I Óh Istenem 1 Ha szegény jó anyám élne 1 Ha megsimogathatná forró fejemet, ha egymás nyakába borulva, együtt sirhatnánk örömünkben . . . Kopogtatás zaja riasztotta fel hosszas merengéséből. — Szervusz Ferkó I — köszöntötte Sági Jóska, akivel együtt vizsgázott. Érted jöttem I — Köszönöm a figyelmed, de én nem megyek, nem vágyódom sehova. — Miért? — Hagyjuk ezt Jóska, úgysem tudnánk ezen a téren közös nevezőre. jutni. — Édes barátom 1 Én sajnállak 1 I yen fiatalon a pesszimizmus romboló gondolatainak rabja vagy I — Tévedsz 1 Nem vagyok peszszimista. Csak komoly oldaláról tekintem az életet és — ne haragudj szavaimért — céltalannak, üresnek találom azt a léha életet, amit ti folytattok. Három év telt el. Kerekes Ferkó ügyvédi működéséről sokat beszéltek « főváros előkelő társaságában. Nem volt gazdag ember, de viszont most már nem érezte a szükséget. Most sem kedvelte az éjszakai életet, minden idejét a munkának és egy kisleánynak, Bodroghy Emmának szentelte. Kerekes Ferkó szerelmes lett, Maga sem tudja, hogy történt. Hirtelen, minden engedelem nélkül belopta magát ez az érzés a szivébe. És Kerekes Ferkó. aki még pár év előtt nem tudott örülni semminek, most ugy érezte, hogy szép az élet, érdemes élni Még nem öntötte ki szivét a leány előtt, félt ettől a pillanattól. Ilyenkor ugy érezte magát, mint a kis diák, akit előszőr szólítanak feleletre. Most is ott találjuk a pazar fényűzéssel berendezett nappaliban, a leány me'lett. — Gratulálok magának Ferkó — szólt a leány. Olvastam a lapokban, hogy milyen kitűnően védte a vádlottat, milyen ügyesen rombolta le az ügyész vádjait. Elképzelem, hogy milyen boldog volt. Ugy érezhette magát, mint a szerző egy forró, nagyszerű premier után. — Nem ismerem azt az érzést Emma 1 — Hogyan?! Elégedetlen önmagával, amikor győztesként került ki a harcból. — A szóharc még nem győzelem 1 — És az igazság diadala ? — Igazság? Hát létezik, maga hisz benne ? — Igen, én hiszek az igazság mindent átfogó erejében I — Nos, jól van ! Ha maga hinni tud az igazságban, akkor feleljen nekem arra, hogy tud e hinni az én igazságomban, amelynek alapeszméje kettőnk szerelme és amelynek végcélja összekötni az életünket — örökre. — Miért mondta nekem ezeket Ferkó? Olyan jó volt eddig, amig nem beszéltünk erről, amig jó pajtásként kezelhettük egymást. Szeretem mását Ferkó és — mégsem lehetek a felesége. — Nem ? I És miért nem ? — Ne kérdezze 1 — De tudni akarom 1 — Apának más tervei vannak velem I — Persze, mert én szegény vagyok 1 — Lehet 1 — Jól van Emma I Elválunk I És csak akkor fogunk találkozni, ha én olyan gazdag leszek, mint amilyen most maga és maga olyan szegény lesz, mint amilyen én vagyok most . . . • Újból eltelt három esztendő. Kerekes Ferkó nem éite tétlenül napjait. Dolgozott. Erősen nekifeküdt a munkának. Amióta kikosarazták, nem létezett számára más, csak a munka, Ez volt a szerelme, bálványa, ez volt mindene. A kül» világról csak Sági Jóska barátjától ért esült. Tőle tudta meg c * hogy Bodroghy Emma még