Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-10-20 / 231. szám

2 ÜEKESMEGYEI KCZLGNY Békéscsaba, 1932 október 20 Kereszténypárt! értekezlet Budapestről jelentik: A keresz­tény gazdasági párt országos párt­értekezletet tartott tegnap, amelyen a pártvezetőség tájékoztatta a párthíveket a párt magatartásáról. Zichy János gróf elnök megnyitó beszédében vázolta a párt mega­tartását, amelyet az események és a lehetőségek határoznak meg. Wolff Károly, Cettler Jenő és Huszár Károly felszólalása után az országos pártértekezlet kimon­dotta, hogy a párt gyökeres meg­szervezését és programjának nép­szerűsítését kívánja. Szőlősgazdák gyűlése Tokajból jelentik: A Szőlős­gazdák Országos Egyesülete és a Magyar Szőlőbirtokosok Országos Társasköre Tokajban nagygyűlést tartott, amelyet báró Waldbott Kelemen felsőházi tag nyitott mei. Többek felszólalása után Kállay Miklós kereskedelemügyi minisz­ter emelkedett szólásra és ki­fejtette a szőlőgazdasági program­ját. Kijelentette hogy a tokaji bor márkázására a legnagyobb gon­dot fogja fordítani. A borfogyasz tási adó kérdését ugy kívánja megoldani, hogy abból a borter­melőkre a legnagyobb előny szár­mazzon. Dagyardnyu sikkasztás egy uióéki malomnál (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mostanában nagyon sokat beszél­nek egy békésmegyei község szö vetkezeti malmában történt nagy­arányú sikkasztásról. A múlom egyik igazg&tója a saját malmára őrölt és állítólag 4000 pengővel károsította meg a malmot. A ma­lom nem tett feljelentést megté­vedt igazgatója ellen, de hir sze­rint a tagok mozgalmat indilottak, hogy tegyenek bűnvádi feljelen­tést a különös bűnügyben. Egy pankotai gyógy­szerész tragédiája Békéscsabán (A Közlöny ereaeti tudósítása.) Megrendítő tragédia tör ént szom­baton Békéscsabán, egv megszál­lott területen le\ő gyógyszerész­szel. A részletek a következők : Gottfried Örs Rezső pankotai gyógyszerész korábban Mezőbe­rényben lakott. Olt éltek és haltak el szülei is. A gyógyszerész most az erdélyi filléres gyorssal Ma­gyarországba jött. Mivel a gyors Berényben nem áll meg, viszont Csabán Örsnek rokonai is vannak, a gyógyszerész kiszállt Békéscsa bán, de ezúttal nem ment roko­naihoz, hanem megvárta a dél­utáni budapesti személyvonatot és azzal ment Mezőberénybe. Vonat indulás előtt az egyik csa­bai vendéglőben virslit evett, amely ugy látszik romlott volt. Örs hazaérkezés után rosszul lett és percek alatt meghalt. Az orvo­sok megállapították, hogy a gyógy­szerészt husmérgezés ölte meg. A vizsgálat megindult. Örs halála Békéscsabán is nagy részvétet keltelt, mert itt is számosan is­merték a 45 éves gyógyszerészt. Mit akar Meskó Zoltán egy tisztességes gerendási kereskedőtől ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) Meskó Zoltán országgyűlési kép­viselő szereplésével már többizben foglalkoztunk. A képviselő nem ré­gen Münchenben járt, ahonnét nagy tapasztalatokkal és Hitlerba­jusszal jött haza. Azóta Pesti Új­ság cimü lapjára horogkereszte­ken rakott, elfelejtette, hogy a kiskőrösi orthodox zsidóknak kö­szönheti mandátumát s most minő­síthetetlen támadásokat intéz a zsidók ellen. A lap legutóbbi szá­ma véletlenül kezünkbe került. E'ső oldalán Gömbös Gyula sze­repével foglalkozik és dicséri a miniszterelnököt, akiben uj Messi­ást üdvözöl, mint aki megmenti majd az országot. A lap belső részén gerendási ri­portot közöl egy bizonyos Blau Jenő cégről. Blaut lerántja a sárga földig. Elmondja, hogy Blau be­csapta az egész Gerendást és a Végre megtörtént a régen várt kamatleszállítás kisemberek egész seregét tette tönkre. Mi nem tudjuk, hogy Blau Jenő és állítólagos Bukarestben élő bátyja mit vétettek, de az a hang, amelyet a riporter megüt arra vall, hogy a cikk neu fedi száz-száza­lékig a tényeket. Ha fedné. akkor nem becsmérelnék ilyen hangon. Nem hinnénk, hogy a két Blau. a gerendási és a bukaresti, szó­nélkül hagyják a Pesti Újság tá­madásait, amely alkalmas arra, hogy őket rossz színben tüntesse fel. Ennvit kívántunk válaszolni a Pesti Újságnak, amelv ha pesti lap, akkor feküdjön Pestre s ne igyekezzen megmételyezni a tisz­tességes vidék lakosságát. Sem Gerendás, sem más megyebeli község nem kér a Meskó tanok­ból. Még nincs két hete annak, hogy Gömbös Gyula miniszter­elnök programmjában beígérte a hitelkamat leszállítását és íme, ez az Ígérete már be is teljesült. A Magyar Nemzeti Bank a hiva­talos bankrátát öt százalékról négy és fél százalékra szállította le és ezt nyomban követte a hi­telkamat maximumának nyolc és fél százalékról nyolc százalékra való csökkentése, sőt a buda­pes'i nagy pénzintézetek részéről nyújtott hitelek maximális kamat­lába nyolc százalékról hét és fél százalékra mérséklődött. Ha szám­bavesszük, hogy egy esztendővel ezelőtt a kormány még tizenkét százalékban állapította meg a hitelkamat maximumát, hogy te­hát a mostani mérsékléssel egy év alatt a kamatmaximum egy harmadával csökkent, ugy a hi­telek olcsóbbodása terén elért eredményt lekicsinyelni nem lehet. Hiszen egy évvel ezelőtt a hiva­ios bankráta még kilenc százalék volt, a gazdák pedig 15—16 szá" zalékos uzsorakamatokról panasz­kodtak. Azóta a bankráta ponto­san a felére szállított le, a hitel­kamat pedig követte ezt az ol­csóbbodást és a mostani mérsék­léssel, nyolc százalékig ment visz­sza. Es ami nagyon fontos, ez a nyolc százalékos kamatmaximum serr miféle mesterkedéssel, sem­miféle járulékos felszámítással nem növelhető, mert ebben a kamatmaximumban már minden mellékes költség és járulék benne foglaltatik, aminek túllépése bün­tetés alá esik. A nyolc százalék­kal eljutottunk a békebeli szín­vonalra, az uzsoratörvény által megengedett kamat határáig. Lesznek bizonyára olyanok, akik ezt a fél százalékos kamat­leszállítást keveslik és azt mond­ják, hogy a gazda nyolc száza­lékos hitelkamatot sem tud fizetni. Csakhogy a bankkamatláb sza­bályozása rendkívül kényes do­log, mert döntő kihatással van az egész hiteléletre és gazdasági fej'ődésre. Elsősorban a hivatalos bankkamatláb szoros összefüg­gésben van a kü'fMdi jegybankok rátájával. Ezt a kapcsolatot erő­szakosan széttépni nem lehet sú­lyos megrázkódtatások nélkül. Már pedig azt látjuk, hogy a szomszédos államokban többnyire magasabb a hivatalos kamatláb. Ausztriában het százalék. Ro mániában hét százalék. JUÍOSZ­láviában hét és fél százalék a hivatalos bankráta és szomszé­daink közül egyedül Csehszlová­kiában van négv és fél százalé­kos hivatalos kamatláb, amelv ország ipari jellegénél fogva tő­kében sokkal erősebb, mint mi. Még Németországban is négy százalék a bankkamatláb, Olasz­országban pedig öt százalék, hololt mindezekben az országok" ban ugyancsak kötött devizagaz­dálkodás van érvényben, csak ugy mint nálunk és ennek elle­nére ők is alkalmazzák a disz­kont-politika bevált eszközeit va­lutájuk védelmére, bizonyára sú­lyos megfontolás alapján. Ma­gyarország sem vonhatja ki ma­gát az óvatos bankpolitika ama szabálya alól, hogy a bankka­matláb változásai csak fokozatos ütemben történhetnek. A kamat­csavar hirtelen meghúzása, vagy lazítása olyan kockázatokat róna az ország gazdasági életére, ame­lyért sem a hitelszervezet, sem a kormányférfiak felelőséget nem vál­lalhatnak. Nálunk is elővigyázatosan, óvatos lépésekkel megy végbe a kamat lebontása, ami az ország speciális tőkeszegénységében még szükségesebb, mint egyebütt. Mert a mai gazdasági helyzetben a tőkeképződés egyedüli forrása nálunk a takarékbetét, de a ta­karékgyüjtést veszélyeztetné az, ha a betevők nem jutnának meg­felelő kamatozáshoz. A magyar­országi betétállomány négyötöd­része kisebb betevők pénzéből adódik és ezeknek gazdasági érdeke, hogy betétjeik után meg­felelő kamatot élvezzenek. Az adósoknak mentől kisebb hitel­kamathoz fűződő érdekét ellen­súlyozza tehát a százezernyi be­tevőnek olyan betétkamathoz fű­ződő érdeke, amely még érde­messé teszi a takarékgyüjtést. Régi igazság az, hogy a leg­drágább az a kölcsön, amely nincs. A hiteléletben hirtelen ug­rások mindig megbosszulják ma­gukat és az átmenet nélküli ka­matletörésnek okvetlen következ­ménye volna a hitel teljes be­dugulása. És ha igaz is, hogy a mai viszonyok között csak igen nehezen lehet hitelhez jutni, a kiapadó hitelforrásokat se-nmi" esetre sem leh ct-e azzal fílfe­kasztani, ha útját álljuk a betét­képződésnek és egy tulalacsonvra szabott hitelkamattal elzárjuk an nak lehetőségét, hogv a még meglévő tőkék előbújjanak és hitelnyújtásban keressenek elhe­lyezést. A mostani kamatmérséklés ha­tárait a gyakorlati élet fogja meg­mutatni és e tanulságok alapján foaja megszabni a kormány a követendő lépések iránvát és tempóját mindig akként, hogv nem veszélyeztessük a hitelszervezet és gazdasági élet működését és nyugodt, de biztos fejlődéjét. Az is bizonyos, hogy maea a hitel­kamat nem egyedüli és nem legfőbb prob'émája a mezőgaz­daság talpraállitásának, mprt hi­szen ez agrárkérdésnek tulajdon­képpeni tengelye az értékesítés. A termési költségek szempontjá­ból továbbá legalább olyan fon tos az iparcikkek egészséges ár­alakulása, mint a kamat. A kor­mány tudatában van annak, hogy az értékesítés és az ipari árala­ku'ás problémái ugyancsak sür­gős rendelkezéseket tesznek szük­ségessé és az agrárkrízis elleni harcban egyszerre több fronton kell a támadást felvenni. A ka­matmérséklés után most már ha­marosan jön a sürgős kormány­intézkedés. (S.) TJ nyomor tükrében Olvasom, hogv a pesti szál'o­dások seeitégért fordultak a fő­városhoz. Nagy bajban vannak a még meglévő szállodák. (Azokról, amelyikeket minden héten bazár­nak, nem szólunk.) Igy a buda pesti fényes és fénytelen vendég­fogadók, hogy a kávéházakról és éttermekről ne beszéljünk Mi van vidéken 1 Itt még élnek a szállo­dák, n»ha vendég is akad bínne, de a sorsuk? Arról jobb nem be­szélni . . . * Olvasom, hogy az öngyilkosok száma megint ijesztően szaporodik Budapesten. Egy vasárnap tizen­nyolcan dobták el maguktól az életet a nagy nyomorúság miatt. Hogy meddig szedi még áldoza­tait a XX. század, azt földi ha­landó nem tudja megfejteni. (nn.) — Akiknek a szívműködése rendntlen, erőlködés nélkül ugy érhetnek el könnyű székelést, ha naponta reggel éhgyomorra meg­isznak egv kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. Szív­szakorvosok megállapították, kogy a Ferenc József viz szivelzsiro­sodásnál és billentyühibáknál is enyhén, biztosan és mindig kel­lemesen hat. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, dro­gériákban ésfüszerüzietekber kap­ható.

Next

/
Thumbnails
Contents