Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-10-12 / 224. szám

2 ÖEKESMEGYEI KCZLONY Öékéscsaba, 1932 szeptenber 20 (Heg néhány szó Byóni Géza egyiN kéziratáról Nemrégiben beszélgetést folytattam a Közlöny szerkesztőjével, Guttmann Györggyel, Gyóni Géza egyik kéziratáról és a Szerkesztő ur ezen beszélgetésünkről a Közlöny október 9-i szómában Gyóni Gézáról hosszabb cikkben emlékezett meg. A Szerkesztő úrral folytatott beszélgetésem azonban bizonyos félreértésre vezetett, amenyniben Gyóni Géza személye más meg világításba került, mint ahogy azt én céloztam. Gyóni Géza költői reputációját nem érintve, csupán az igazság és Gyóni emlékezetének és kiváló emberi tulajdonságainak helyes megvilágítása céljából most mór saját szavaimmal mondom el a kézirat hiteles történetét. Mint ismeretes, Gyóni Prezemysl várának eleste alkalmával került hadifogságba. A háború alatt, mint rendfokozat nélküli pionior teljesített szolgálatot, de a vár eleste alkalmával, méltányolva nagyszerű alkotásait, zászlósnak nevezték ki éppen abból a célból, hogy igy a hadifogságban tiszti elbánás alá kerüljön és személye a legmesz szebbmenő nélkülözésektől megóvassék. Nem akarok most a hadifogságban együtt áttélt időkre részletesebben kitérni, minthogy azt nálam hivatottabbak Gyónit illetőleg már régen megírták. Most csupán a szóbanforgó kézirat hiteles történetét szeretném elmondani. A hadifogságban a legtöbb szenvedést és nyomort azok a bajtársaink élték át, kik mint a régi hadsereg egyéves önkéntesei kerültek fogságba. Az önkéntesek legénységi elbánás alá kerültek, munkaalkalmuk, hogy magukon segíthessenek, nem adódott és igy, különösen akkor, mikor az otthonnal az összeköttetés megszakadt, a legnagyobb nélkülözésekre voltak utalva. A legtöbb hadifogoly tisztitábor igyekezett az önkéntesek helyzetén segíteni, igy pl. Krasnojarskban, minden tiszt fizetésének hányadáról az önkéntesek javára lemondott. A sok önkéntest azonban még igy sem leheteti megfelelő módon támogatni, s ezért Gyóni Géza, az akkor mór nemcsak közöttünk, hanem országosan is ismert költő, nemes szivének sugallatát követve elhatározta, hogy külön is indit egy akciót önkéntes bajtársaink felsegitésére. Erre legalkalmasabbnak látszott saját versei kéziratának, mint mindenki által nagyrabecsült értéknek a forgalomba hozatala. „Levelek a kálváriáról" cimü versciklusának egyik versét, éppen a szóbanforgó kéziratot, leírta saját kezűleg 150 példányban, ezeket a példányokat Muhits Sándor, az iparművészeti főiskola tanára, Jakobovics Artúr festőművész és még egy fiatalabb festő, kinek nevére már nem emlékszem, illuszt" rálták azokat. Gyóni néhány rubelérrt a bajtársak között szétosztotta és az igy befolyt összeget maradéktalanul az önkéntesek tá mogatását végző bizottságnak bocsájtotta rendelkezésére, tálaga irta tehát saját kezével Időjárásjelentés Várható",időjárás afkövetkező 24 óráta . Enyhe idő, változó felhőzet, egyes helyeken ujabb esők. Öttagú iparosküldöttség megy Békéscsabáról! az iparos nagygyűlésre A Békéscsabai Ipartestület előljárósági ülése árumintavásárok szabályozásáról alkotott és hozzászólás végett leküldött törvénytervezetét alapos megvitatás végett Lipták János elnöklete mellett egy külön bizottság elé utalták. Ugyancsak külön bizottság tárgyalja le a nemzetközi fizetett mukaközvetitő irodák átszervezése tárgyában leküldött törvénytervezetet is, mely a nemzetközi jellegű munkástoborzási és elhelyezési tevékenységet kívánja fokozottabb hatósági ellenőrzés alá vonni és működését közhasznubbá tenni. A társtestületek különféle megkereséseinek letárgyalása után Kovács Mihály elnök megemlékezett a IV. országos kézműipari kiállításon résztvevő békéscsabai iparosok eredményes szerepléséről és szíves szavakkal köszöntötte a kiállítás kitüntetettjeit, Orvos Endre ezüstkoszorus-szobafestő mestert. Fehér Károlyné háziszövőt, Krsnvák Sámuel szűrszabó mestert, Farkas János kárpitos mestert és Uhrin Ádám ko vácsmestert, akik kiváló munkájukkal az ország mind ín részéből összesereglett több ezer iparos közt is feltűnést keltettek és a szigorú birálat mellett is értékes kitüntetéseket szereztek és Békés csaba fejlett iparáról tettek bizonyságot. Több kisebb ügy letárgyalása után az ülés a késő esti órákban ért véget. (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békéscsabai Ipartestület elöljárósága hétfőn este tartotta rendes havi ülését Kovács Mihály gőzmulamtulajdonos elnökletével. A gyűlés megnyitása után Elekes Gyula jegyző terjesztette elő havi jelentését, mely szerint az önálló iparosok száma a mult hó végén 1053, foglalkoztatott segédek száma 816, tanonclétszám 402 volt. A hó folyamán 64 segéd nyert alkalmazást, mig as elbocsátottak száma 37. Tanoncot 27 munkaadó szerződtetett. Kontárok elleni feljelentés 34 esetben történt. Az iktatóba 174 ügydarab érkezett, mely mind elintézést nyert. A tételenként jelentett pénztári jelentés szerint a bevétel 3997 54 P, a kiadás 3789 65 P volt. Elhatározta az elöljáróság, hogy az október 12-iki budapesti országos iparosnagygyülésen képviselteti magát és hivatalosan Kovács Mihály elnököt, Suhajda Andrást, Nyilas Andrást, Dorn Istvánt és Kiss Mihályt (Ujkigyós) küldte ki. A Debreceni Ipartestület meghívóját, mely az országos nagygyűlés előtt a vidéki iparosság speciális kívánságainak és sérelmeinek megbeszélésére a vidék iparosságát egy előértekezletre hívja, tudomásul vették és azon a budapesti kiküldöttek szintén részt vesznek. A keresk. miniszternek az ipari és mezőgazdasági kiállítások és mind a 150 példányt és tény az, hogy ezekből nagyon kevés került haza. Tekintve, hogy Gyóni csabai gimnáziumunknak is diákja volt, indíttatva éreztem magam annakidején, hogy ezt a magam mai hozott kéziratot a legméltóbb helyre, a Csabai Öregdiákok Szövetségének adományozzam. Az idézett cikknek még azt a részét kell helyesbitenem, hogy bár Gyóni Gézát csabai diák korából ismertem, a közöttünk lévő korkülönbség folytán vele együtt iskolába nem jártam. Gyóni Géza életét azóta mór sokkal jobban ismeri a közönség, semhogy a vele együtt töltött nehéz időkre részletesebben ki kelljen térnem és mint már fenn is hangsúlyoztam, jelen soraimnak csupán az a célja, hogy egy tévedésen alapult közleményt, mely a költő egész lelki berendezését cáfolta, a hiteles tények alapján helyreigazítsam. Lampel Albert Rendezhet-e kereskedő tárgy sorsjátékot ? Egy kereskedő azzal a tervvel foglalkozván, hogy olyan vevői körében, akik egy meghatározott összegnél nagyobb értékű árut vásárolnak, tárgysorsjátékot rendez, kérdést intézett a szegedi kereskedelmi és iparkamarához, hogy a tárgysorsjáték rendezése beleütközik- e a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe. A vett kérdésre a kamara azt a véleményt közölte, hogy a tisztességtelen versenyről intézkedő 1932. évi V. t. c. taxatíve sorolja fel a tisztességtelen verseny kihágásának fontosabb eseteit. A sorsjáték rendezése nem szerepelvén ebben a felsorolásban, önmagában a sorsjáték rendezése tisztességtelen versenynek nem minősíthető. Ez a vélemény azonban csak bizonyos fenntartással állhat meg, mert az 1923. évi V. tc. 1 § a általános tilalmat is tartalmaz minden üzleti tisztességbe és jó erkölcsbe ütköző cselekményre és igy előállhat az az eset, hogy a tárgysorsjátéknak a meghirdetése, vagy reklámozása történik abban a formában, hogy miatta tisztességtelen verseny cimén eljárás indítható. Magától értetődőleg a tárgysorsjátékok rendezése nemcsak ebből a szempontból bírálandó el, hanem aki tárgysorsjátékot rendezni kiván, ahhoz a pénzügyi hatóság előzetes engedélyét tartozik beszerezni. A lelkek nevelése elsősorban tudós munka Hóman Bálint, az uj kultuszminiszter a Nemzeti Muzeum és egyetemi könyvtár tisztviselőitől búcsúzva, beszédében rámutatott, hogy azért vállalta a kulluszminiszteri tárcát, mert meggyőződése, hogy a válság idején a lelkek nevelése elsősorban nem politikai, hanem tudós munka. A történettudós feladata, hogy a válságot felmérje és a gyógyító eszközöket megkeresse. Majd arról beszélt, hogy a kultura alapja a könyv- és a könyvtárügy : ezért ennek sürgős rendezését ígéri, amennyiben a pénzügyi lehetőségek megengedik. TJ nyomor tükrében Olvasom a gyulai lapokban, hogy vasárnap délután háromórás gazdapvülés volt a megyeszékhelyén. Ötszáz kisgazda jött össze és felpanaszolta bajait. Megjelent a vármegye vezetősége és az orosházi, valamint a gyulai képviselő is. Lehet tehát, hogy szimbólumként tették a gazdák a kormány éljenzését. De ezt nem tételezem fel. A békésmegyei gazda sokkal józanabb, mintsem szélsőségekre hajlandó lenne és nviltan meri érzelmeit nyilvánítani. Nagy a nyomorúság a gazdák körében is errről tettek hitvallást a szónokok, de az optimizmus nem veszett ki belőlük s megmaradnak becsületes embernek valamennyien. * Olvasom az alispáni jelentésben, hogy a munkásság, iparosság, kereskedő helyzete szeptemberben sem javult. Hogy is javult volna? Ugy pereg a megye társadalmának helyzete az élet orsóján, mint a tavasszal, vagy a nyáron. Ez az ősz legyen különb ? Miért ? É ünk valahogy azt mondja az alispán is és az a fontos. A többi ? ... Majd lesz azért még jobb alispáni jelentés is ... (nn) eWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW Teljes ülést tart a szegedi iparkamara Szegedről irják lapunknak: A szegedi kereskedelmi és iparkamara 1932. évi október hó 14-én, pénteken délelőtt fél 11 órakor a kamara székházában teljes ülést tart a következő tárgysorozattal: Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. Elnöki előterjesztések. Kereskedelemügyi miniszter rendelete szikviz előállítása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter rendelete az utcai gesztenyesütés tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter rendelete a munkakönyvi bejegyzések elmulasztása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter rendelete a cipészek és csizmadiák vásári helyfoglalása tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter leirata az OTI vidéki beszerzései tárgyában. Kereskedelemügyi miniszter rendelete sírboltépités ipari minősítése tárgyában. Kamarai felterjesztés az alkalmi husárusitások ügyében. Főtitkári jelentés. Szabó Gyula nyug. kamarai titkár elhalálozása. A munkaközvetítő irodák nemzetközi szabályozása, A kiállítások ügyének szabályozása. A hitelezők és adósok közötti egyezkedést közvetítő ipar szabályozása. A hirdetési szabályrendeletek ügye. Adó^ ügyek. Uj épületek házadómentességének ügye. Husiparosok kereseti adója. Közadók hátralékainak ügye. Indítványok. Horváth Ferenc beltag indítványa a szegedi éttermek és kávéházak zárórájának megállapítása tárgyában. Horváth Ferenc beltag indítványa a kifőző ipar uj szabályozása tárgyában. Korda Jenő beltag indítványa a szegedi városi zálogház kamatának csökkentése tárgyában. Rálőttek egy autóra Budapestről jelentik: A főkapitányságon tegnap este Martens Cézár a faszindikátus főtitkára bejelentette, hogy Vác közelébsn autójára többször rálőttek. A golyók nagyobb kárt oasnuAMek. A rendőrség