Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám
1932-12-16 / 277. szám
1932 december 17 Szombat 59-ik évfolyam, 278-ik szám BEKESMEGTEI EOZLONI POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Hely->en é» vidékre postán küldve negyedévre 8 pengő, egy hónapra 2 pengő. — P'IHénvnnkin' !0 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabt: Ferenc József-tér 20. Telefon : 176. Gyula: Kneifel-utca 13. szám alatt Hird.tések di.szabés szerir.t. megoldása Irta : Dr. Steuer György ny. állam titkár, a munkavállaló szövetkezetek országos szervezője Mezőgazdasági és fölmunkásnépünk az ország valamennyi társadalmi osztálya közül a gazdasági válság következteben kétségtelenül legtöbbet szenved. Gazdasági és szociális helyzete a lehető legsúlyosabb. A legtöbb mezőgazdasági és földmunkáscsaléd átlagos évi keresete legfeljebb 100— 150 pengő, ami még a mindennapi kenyeret sem biztosítja Mezőgazdasági és földmunkásnépünknek a gazdasági és lelki v álságból való kimentése meg! öveteli, hogy jobb sorsra érdemes munkásnépünknek legsürgősebben segítségére jöjjünk. Mezőgazdasági és foldmunkáí népünk törvényes érdekképviseletei, az OKH kötelékében működő munkavállaló szövetkezetek a gyakorlati életből meriiett évtizedes tapasztalatok alapján a munkásnép nyomorának, a mun kanélküliségnek enyhitesére és a munkésügyi érdekek megvédésére a Gömbös kormányhoz emlékiratot nyújtottak be. Az emlékiratba a munkanélküliség enyhítésére, illetőleg a mun késkérdés gyakorlati megoldására a következő javaslatokat foglaltuk: A munkásügyi és szociálpoli'i kai kérdéseket mindenütt, de különösen a munkás vármegyékben, Békés, Csanád, Csongrád, JászNagykun Szolnok és Pest vármegyékben kell foganatosítanunk. Munkásainknak minden körülmények között azonnali munkaalkalmakat és tisztességes keresetet kell biztositanunk, mert az inségakciók és népkonyhák munkásnépünket még jobban proletari zólják. A tömegmunkaalkalmakat nyuitó vízszabályozási-, útépítési munkálatokat, a szikesföldeknek digózással (föld felforgatéssal) való megjavitási munkálatait, melyek a legnagyobb munkanélküli időben, csak ősszel és télen foganatosíthatók, meg kell indítanunk. Erdősítéssel és fásitéssal is teremtsünk munkaalkalmakat. Mezőgazdasági és földmunkásnépünket a nemzeti közösségbe csakis gazdasági és szociális helyzetének mielőbbi megjavításával lehet bekapcsolni. A munkaadó és munkás érdekeinek öszszeegyeztetésé melleit, valamint az ország teherviselő képességének figyelembevételével céltudatos és átfogó munkaügyi és szociálpolitikai programmot kell összeállítanunk s annak évről évre való fokozatos megvalósítását bármily áldozat árén is, minden körülmények között keresztül kell vinnünk. A Duna—Tisza csatornát meg támogatást városi kertészetekkel szemben a csabai és gyulai konyhakertészek — Gyulai szerkesztőségünktől. — Több mint százötven aláírással ellátott kérvényt intéztek a békéscsabai és gyu'ai zöldség és gyümölcskertészek a földmivelésügyi miniszterhez és mindkét város polgármesteréhez. A kérvényben azt panaszolják, hogy ugy a csabai, mint a gyulai városi kertészet oly nagy konlurrenciét támaszt velük szentben, hogv ezzel az idei egy filléres paradicsom és háromfilléres káposztaárak mellett megbír! ózni nem tudnak. Mindkét városi kertészelen kivül olt van még a pósteleki uradalom nagyszabású konyhakerlészete is és ez a három hatalmas kertészeti üzem anr.yira elárasztja termékeivel ugy a csabai, mint a g>ulai piacot, hogy e magánkertészetek nem tudnak megbirkózni vele. Ennek pedig az a szomorú következménye, hogy a kiskertészetek művelői leírhatatlan nyomorral küzdenek, mialatt a városi kertészetek vezetői vagyonosodnak és gyarapodnak a kisegzisztenciák rovására. A kérvényezők mindezek alapján arra kérik a minisztert, hogy szüntesse meg mindkét városban ezt az áldatlan és kibirhatetlan versenyt és rendelje el, hogy mindkét városi kertészet csakis az utcák é3 közterek szépítéséhez és fásításé hoz szükséges virágok, cserjék és fák termelésére szorítkozzék, de ne vigye konyhakerti és virág-terményeit a piacra. Miután a beadványt mindkét város polgármesterének is megküldték, a kérdés rövidesen a csabai és gyulai képviselőtestület elé kerül. kell építenünk, mert az mindenkép gazdaságos és íöbb éven keresztül megoldja a munkásság, illetőleg a munkanélküliség súlyos kérdését. Munkásnépünk egyik részét le kell telepi eni, hogy ezzel tehermentesítsük a munkás\ ármegyéket. A munkások másik részét pedig munkás földbérlő szövetkezetek utján földhöz kell juttatnunk, hogy az általuk megművelendő földön maguk és családjuk megélhetései biztosíthassák. Munkásnépünknek letelepítésével, illetőleg munkás-földbérlőszövetkezetek utján leendő foglalkoztatásával kapcsolatban a munkásügyi hitel kérdése is megoldandó megfelelő munkésügyi hitelalap rendelkezésre bocsátásával. Egészséges munkéslakások tömeges építését lehetővé kell tenni, mert egészséges munkásnép csak egészséges lakásokban élhet. Munkásgyermekek olcsó iskoláztatása és a murkésn^p olcsó felruházása mindenképen biztosítandó. A munkaközvetítést minden téren legteljesebb mértékben ki kell építeni és az ujabb kor követelményeinek megfele'ővé kell tennünk. Munkásnépünk szociális biztosítását ki kell terjesztenünk és egységesítenünk kell, de az OTI túlméretezésének megszüntetésével, a visszaélések kiküszöbölésével és a munkaadók teherbiróképességének figyelembevételével. A közegészségügy, népegészségügy hathatósan felkarolandó és a népegészségügyi védelem az egész vonalon kiépítendő. Az ujabb korszellem szükségleteinek megfelelő egységes munkásügyi törvényt kell hozni, amely munkásnépünk jogosult érdekeit megóvja, munkaadó és munkás kölcsönös érdekeit összeegyezteti. A munkás legyen méltó bérére, de kapja meg munkájának kiérdemelt ellenszolgáltatását is. Ki kell építeni a mezőgazdasági és földműn késnép érdekképviseleti hálózatát, a munkavállaló szövetkezeteket, a munkás-föld bérlő szövetkezeteket és a munkásegyesületeket. Nemzeti alapon álló munkás sajtót kell teremtenünk, hogy munkásnépünknek gazdasági, szociális és szellemi érdekvédelme a mindennapi életben kifejezésre juthasson. Munkásszálló állítandó fel Budapesten a munkakeresés céljából Budapestre feljött, vagy átutazó vidéki munkások emberséges elszállásolására. Azonnal munkaalkalmak teremtésére kell fordítani a befolyó szükségudót és az inségakcióra szánt pénzeket. Az OTI és MABl felesleges pénzeit közhasznú be ruházásokra, épitkezéeekbe kell befektetni. Mindazok, akik adóikat készpénzben nem tudják megfizetni, mert terményeiket értéke siteni nem tudják, fizessék meg terményben s az igy befolyt ter ményekből fizethetnék a munkások munkabérének bizonyos hányadát. A városi csatorna- és vizvezetéképitési munkálatok meginditandók, mert ezek az érdekeltek pénzeiből végrehajthatók és sok munkaalkalmat jelentenek. A nemzeti termelésből kivonult magántőke a nemzeti termelésben való részvételre kényszeritendő. A munkésügyi és szociálpolitikai program gyakorlati és eredményes megvalósítását hivatott, szakképzett, a munkásnéppel együttérző gyakorlati szakférfiakra kell bizni, mert a legjobb program is a munkésügyi és szociálpolitikai kérdésekben járatlan, hivatásnélküli egyének kezében elsekélyesedik, semmivé s a munkésnép részére egy ujabb csalódás szülőokává válik. A munkáskérdés megoldására előterjesztett javaslataink felelt nem lehet és nem szabad napirendre várni, mert azok a gyakorlati élet szükségszerű és elvitathatatlan parancsai, melyek előbb, vagy utóbb úgyis meg kell hogy valósuljanak. Emlékiratunk talán itt-ott megneméttésre, vagy félreértésre, esetleg még gáncsvetésre is fog találni, Elégtételül fog azonban nekünk szolgálni, hogy javaslataink mi" előbb gyakoriali megvalósítását az évszázadok során át legtöbbet szenvedett és a világháború alatt legtöbb véráldozatot hozott hárommillió színtiszta magyar a kétségbeesés szélén várja és állandóan követeli. A legszegényebb és legelhagyaloltabb embertársaink védelmében igazságok és jogos kívánságok kimondása és megvalósításának követelése senkinek s igy azt hiszem, nekünk sem róható fel bünll. Az elhagyatott, jóakaratú vezetésre és támogatásra szoruló munkásnépünk felkarolása kétíégtelenül a legszebb emberi, keresztény és tnagyar cselekedet. Adja az Isten, hogy emlékiratunk az abban foglalt gyakorlati javaslatok megvalósitásával, utolsó jajkiáltása legyen a sokat szenvedett és jobb sorsra érdemes magyar munkásnépünknek. Vésztő község részére kölcsön engedélyezése A belügyminiszter figyelemmel arra, hogy Vésztő község 1932. háztartási költségvetése segélyezés nélkül állapitatott meg 62%-os pótadóban és a közelmúltban árvízzel is sújtatván időleges fizetésképtelenségnek a mai rossz gazdasági helyzeten kivül az idei katasztrofális búzatermés és nagyarányú sertésvész miatt a minimálisra lecsökkenteit adófizetés az okozója, annak, hogy elsőrendű szükségleteit kielégíteni nem tudja, — Vésztő község részére a községek segélyezési alapjából 20.000 pengő kamatmentes kölcsönt engedélyezett. Megjutalmazott csabai városi tisztviselő A földmivelésü syi miniszter Ásványi Lajos békéscsabai munkaközvetítő tisztviselőt 50 pengőpénzjutalomban részesítette.