Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-12-06 / 269. szám

1932 november 30 Szerda 59-ik évfolyam, 264-ik szám BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP EISfizetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 penpő egy hónapra 2 pengő. — Példényonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkeszt3ség és kiadóhivatal: Békéscsabe: Ferenc József-tér 20. Telefon: 176. Gyula : Kneifel-utca 13. szém alatt Hirdetések di.szabás szerir.t. Békéscsaba közönségének tüntetése a revízió mellett főnyi lelkes tömeg Liga helyi szervezetének mondotta ki megalakítását (A Közlöny eredeti tudósitasa.) Vasárnap rossz idő köszöntött ránk, de ennek ellenére is moz­galmas képet mutatott Békés­csaba. A nagy mozgalom a Re­viziós Liga helyi szervezete megalakításának tudható be. Már 10 óra után vándorolt a tömeg a Vigadó felé, ahová nem fértek be többezren s igy a gyűlést a városháza udvarán kellett meg­tartani. A többezer főnyi ember­sereg az udvaron, emeleti és föld­szinti folyósókon és a bejératok alatt helyezkedett el, de a hiva­talszobák is megteltek. Tizenegyóra utón az egyesitett dalárdák Lukoviczky Endre kar­nagy, vezényletével elénekelték a Hiszekegyet, majd Rell Lajos dr., a TESz kiváló elnöke nyitotta meg a gyűlést és megemlékezett a kolozsvári zavargásokról, amc lyekből Európa újból megtudhatja, hogy a revizió elkerülhetetlen és igazságot keli szolgáltatni a sú­lyosan megbántott magyarságnak. Nem lehet már messze az idő, hogy az igazság diadalmaskodjék. Üdvözölte Bud Jánost, Lukács Györgyöt, Kun Bélát, Fali Endrét, és Drózdy Győzőt, akiket arra kéit, hogy továbbra is dolgozza­nak a revizió érdekében. Végül lendületes szavakkal köszöntötte a megjelenteket. Bud János dr. ny. miniszter, bé­késcsabui képviselő szólalt fel először és rámutatott arra, hogy évekig hangoztatták: elmúlik a válság. Ezzel szemben mit látunk ? Még munkanélküliség jelzi a vi­lágot, nyomor és pusztulás van mindenfelé. Voltak már válságok, összeomlottak már birodalmak, de a maihoz hasonló pusztulás még nem volt. Most mér nem is gazdasági válság van, hanem Európa arra van Ítélve, hogy össze­omoljon. Ne kutassák a bajok forrását. Vegyék revizió aló a békeszerződéseket s akkor jobb lesz a sorsa mindenkinek. Nem kellett volna Ausztria és Magyar­ország között a kötelékeket széj­jel bomlasztani, akkor nem len­nénk a mai nyomorúságos hely­zetben. Erős Magyarország nélkül nem lesz Európa sem rendben. A revíziónak benne kell élni minden magyar lelkében. Ha Európa azt akarja, hogy meg­szűnjön a nyomor, akkor a reví­ziót kell megcsinálni. A mi leg­erősebb fegyverünk az örök igaz­ság. A mi, fáklyánk az igazság. Tj^telü nk. becsülünk mindenkit s •c nem bániunk senkit. A mi sor­sunk Európa sorsa. Ha mi egy­ségesek leszünk, meggyógyul egész Európa. A magyarság béke, jog és igezság fegyverével harcol. Be­kell lótni, hogy a mostani hely­zet nem maradhat igy. Végül an­nak a reményének adott kifejezést az illusztris szónok, hegy lesz még szebb idő és nemsokára viszontlátjuk Nagymagyarországot. (Lelkes éljenzés és taps.) Lukács György dr, a fegyver­kezésekről beszélt s utalt arra, hogy nem akainek sehol leszerelni, mert félnek tőlünk. Kár pedig e lenségeinknek félni, hhz az ő sok katonaságukkal, hadifelszere­lésükkel szemben, nekünk alig ven valamennyi. Védtelenül ki va­gyunk szolgáltatva. Mindenütt azt hangoztat­ják, hogy azért nem sze­relnek le, mert csak igy lehet a békét fenntartani. Sajnos, Európa államai jobban fel vannak fegyverkezve, mint 1914 e'őtt. Igy nem maradhet sokáig. Trianonben ugy megcsonkítottak bennünket, hogy teljesen életkép­telenek vagyunk. Ezt revideálni kell, mert Európa rendes térké­pét csak a revizió ulán nyeri vissza. Ellenségeink azt fogták ránk, hogy üldözzük a nemzeti­ségeket s mi kezdtük a háborút. Hát az egyik sem igaz. Több jogot adtunk a ki­sebbségnek, mint ameny­nyit kellett volna. Ugyanekkor mit látunk ? Ellen­ségeink lábbal tiporják a kisebb­ségeket és ha áttekintünk a rongy hatérokon látjuk, hogy üldözik sa­nyargatott véreinket. Kiforgatják őket vagyonukból, megfosztják nyelvhasználatuktól, tilos iskolái­kat fenntartani. Egyszóval lehetet­lenné teszik az életet. Bennünket leszereltek, ugyanakkor mindenütt óriási a haderő és ha szomszé­daink mozgositanak 150-szer olyan nagy hadsereget tudnak kiállítani, mint mi. Hiába igérik, hogy le­szerelnek, ezt nem teszik. Meg­szegték a trianoni szerződést is, mert a népszövetségi alapokmány 19. szakasza szabályozza, miként viselkedhetnek a kisebbségekkel. Sürgős revizió kellene, mert nem tudhatjuk, hol pattan ki a szikra, s akkor ujabb világháború jön. Súlyos a magyar sors, de azért ne csüggedjünk, az igazság diadal­maskodni fog. Mussolini már ré­gebben mellénk állt s nyiltan megmondta, hogy a szerződések nem örökélelüek, Rothermere lord. Borah szenátor és Winston Chur­hill a revizió törhetetlen harcoséi. A háború kitörését fogja meg­akadályozni a revizió. Kérjük, követeljük a revíziót, mert Ma­gyarországot nem lehet igy leala­csonyítani, a sárba taposni. Nem, nem, soha 1 (Viharos éljenzés és taps.) Kun Béla országgyűlési képvi­selő azt hangoztatta, hogy a párt­politikán felül kell állni, azoknak akik a revízióért dolgoznak. Ellen­zéki és kormánypárti egyaránt dol­gozzék a revízióért. Európa elvesztette az eszét amikor egy becsületes né­pet a becsteleneknek adott. Ezek a becstelenek a sírba akarnak bennünket taszítani, amit nem engedhetünk. Össze kell fogni, politikai és társadalmi, továbbá felekezeti különbség nélkül a pi­ros fehér-zöid lobogó szeretetében s akkor igazságunk diadalmas­kodni fog. A Királyhágón tul szégyenteljes események történtek. Betörtek a követségünkre, magyar embereket üldöztek ki a kávéházból. Ez nem gyalázat a magyarságra, hanem öngyalázat a románoknak. Latin eredetükre hivatkoznak a romá­nok. Ez rem igaz, hiszen a lati­nok kulturált nép voltak és nem támadtak meg védtelen embereket. Meggyalázták magukat a rorránok és meghamisították keresztlevelü­ket. Mi sohasem nyomtuk el a kisebbséget és nem csináltunk soha olyan dolgokat, aminők olt történnek. Színmagyar városok la­kosságára fogják rá, hogy romá­nok. Ez tiszta csalás és hamisítás. Én azt kívánom — mondotta Kun — hogy az igazságos ítélőszék oda küldje őket, ahová valók. Teremtsünk itt a belföldön is lelki egységet s éljünk ahogy tudunk. Az igazság pirkadó hajnala kö­zeledik. A képviselő ezután fel­olvasta egyik kitűnő versét, ame­lyet két évvel ezelőtt mondott el Hódmezővásárhelyen és amely megjelent a Pesti Hírlapban is. A nagy tetszéssel fogadott szavak után Fali Endre dr. a liga ügyv. igaz­gatója örömét fejezte ki efelett, hogy itt is megalakul a liga szer­vezete. A Reviziós Liga szervez­kedése uj életre keltette az or­szág lakosságát. Ez a mai gyűlés válasz Titulescunak, aki azért ren­dezi a revizióellenes gyűléseket, mert érzi, hogy közeleg a vég. Örvendetes, hogy minden magyar ember magáévá tette a revíziót. Ennek a szónak varázsereje van, mert mindenki tudja, ha meg lesz a revizió, lesz munka és kenyér. Trianon az emberek szá­jából kilopta a kenyeret. A Balkán államai csúsznak lefelé a lehetetlen helyzet miatt. Nyiltan mondhatjuk, hogy nem ábránd a revizió. A továbbiakban vázolta a liga programját és annak a nézetének adott kifejezést, hogy mindent el­követnek a régi területek vissza­szerzéséért. (Hosszantartó lelkes éljenzés.) Drózdy Győző lelkes szavakkal ecsetelte, hogy milyen nagy mun­kát végeznek Amerikában a revi­zió gondolatának plántálása ér­dekében. Mindenütt megismertet­ték a revízióért dolgozó magyar­ság sorsát s ennek tudható be, hogy magasrangu személyiségek küldtek táviratot a nemzetek szö­vttségéhez a revizió érdekében. Mikor Laval, volt francia minisz­terelnök Amerikában járt, őt is felvilágosították, hogy revizió nél­kül nem lesz élet Európában. Vén kolomposok vezetik Európa népét, tüzharan­got kongatnak és egyéni haszonért dolgoznak. Még nem ébredt fel senki az el­nyomottak közül, ez megrablóink­nak a szerencséje. Nincs vezér, aki élére állna a nyájnak, ve­zetné s felvilágosítaná őket é3 el­jutnánk a sir, a mélység mellől. Hiszem — hangsúlyozta Drózdy — hogy ez a kossuthi lélek mi­előbb el fog érkezni és feltámad az elnyomott Magyarorszőg is. (Le'kes taps és éljenzés.) Botyánszky Mihály mélyérzésü szavaival arra utalt, hogy a revi­zió szó a beteg ország orvossága. Mi becsülettel akarunk élni és nem hagyjuk magunkat taposni. Azt kivánja, hogy mielőbb legyen meg Nagymagyarország. (Éljenzés.) Rell Lajos dr. megköszönte a gyönyörű beszédeket s egy rövid memorandum felolvasása után megkérdezte a jelenlévőktől: haj­landóké hozzájárulna hogy meg­bélyegezzük a románok kegyet­lenkedéseit? A tömeg egy ember­ként felelt: Igen 1 Egyhangú lelke­sedéssel járultak hozzá ahhoz is, hogy Mussolininek, Rothermerének, Borahnak és Churchillnak üdvözlő táviratot küldjünk. Ezután a kisgazdák neyében Laczó János, a Népegylet nevé­ben Kovács György, a kereskedők részéről Steinberger Imre, az ipar­testület megbízásából Elekes Gyula, az iskolák nevében Banner Be­nedek, a HONSz és HADRÖA ne­vében Viczián János, a MOVE és Polgári Kör nevében Saguly Jó­zsef, a frontharcosok nevében Schőn Géza, az egyetemi hallgatók nevében Szebedinszky Jenő, vé­gül a tanulóifjúság megbízásából ifj. Koppányi Gyula fogadták, hogy támogatják a ligát törekvéseiben. A Reviziós Liga helyi szerveze-

Next

/
Thumbnails
Contents