Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-11-26 / 261. szám

Ara 10 fillér 1932 november 26 Szombal 59-ik évfolyam. 252-ik szám .,41 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP Elfifizetési dijak i Helyben és vidékre postán kQldve negyed­évre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: DP. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsabt : Ferenc József-t^r 20. Telefon : 176. Gyula : Kneifel-utca 13. szám alatt Hirdetések di,szabás szerirt. Fantasztikus revíziós került forgalomba Csabán Egy budapesti könyvkiadó cég trükkje (A Közlöny eredeti tudósitása ) Vasárnapi számunkban elsőnek irtuk meg, hogy újfajta reviziós térkép keiült forgalomba, amely­ből jutott Békét csabára is és itt azzal kolportáltak, hogy Genf és Póris terjeszti a térképet, Most a budapesti Nemzeti Újság tegnapi száma érdekes cikket közöl a re­viziós térképről, amelyen az el­rabolt felületeknek 80 százalékát látjuk viszont a mi birtokunkban. Megvalljuk őszir.tén, örömtől re­peső szivvel láttuk ezt a térképet, de igy volt mindenki, aki vissza­kívánja magyar véreinket közénk. A közönség körében ennek a térképnek adataihoz a legkülön­bözőbb kommentárokat fűzik. Fan­tasztikus és merész hirek szárnyal­nak a suttogás hangján. Ugyan­akkor, amikor egyfelől ez a térkép lemondást jelent az egységes ma­gyar állam történelmi határairól, másfelől az emberek egyrészében bizonyos, negyon időszerű revi­ziós lehetőségek reménységét pró­bálja felkelteni. Most idézzük a fenlemlitett lap cikkét, mely igy szól a többi kö­zött : „Erdekeit bennünket, hogyan került forgalomba a térkép. Min­denekelőtt megállapítottuk, hogy a térkép mostani terjesztése az illetekes kormányha­tóságok tudta nélkül tör­tént. A könyvkereskedésekbe a tér­képeket Kókay Lajos cég juttatta el, amely térképkiadással is fog­lalkozik. A cég a következő furcsa felvilágosítást edta: — Ezt a térképet mi két esz­tendővel ezelőtt csináltuk, most azért hoztuk forgalomba, mert ugy tapasztaltuk, hogy negyobb ér­deklődés nyilatkozik meg iránta I A térképen látható az: impresz­szumok között, hogy a térkép a Magyar Külügyi Társaság jelzé­sével készült, Ezt a jelzést most ugyan fekete vonallal átütötték, de azért a figyelmes szem észre­veheti. Éppen ezért a Magyar Kül­ügyi Társasághoz is fordultunk, ahol a következő felvilágosítást kaptuk: — Mintegy két évvel ezelőtt Kókay l.ajos céggel készíttettünk térképeket. Ezek a térképek Ma­gyarország történelmi határait, va­lamint Csonkamagyar ország ha­tárait tüntették fel. Hogy ezeket a térképeket mikor és miért nyom­ták át a reviziós határvonalakkal, arról nekünk nincs tudomásunk és természetesen közünk sincs. Mostani forgalomba hozataláról nem is tudtunk. „. Mindebből világosan látható, hogy ez a térkép felelőtlenül, nyilvánvalóan, mint üzleti vállal­kozás jutott forgalomba. Tény azonban, hogy erősen terjesztik és bizonyos, hogy a közönség egyrészében olyan elképzeléseket ébreszt, amelyeknek időszerű tárgyi alapjuk nincs. A reviziós gondolat, az egysé­ges magyar nemzeti állam nagy célkitűzése egyformán megköve­telik, hogy minden olyan törekvés, megmozdulás, vagy akció, amely a nemzet nagy ügyével kapcso­latos, mellőzze az olyan hamis illúziókeltést, amely ezidőszerint csupán téves következtetésekre, merész kombinációkra, vagy fel­csigázó reménykeltésre alkalmas. És még inkább mellőzze az üz­leti fogásokat, amelyek egy nagy gondolat fölhasználásával akar­nak pillanatnyi üzleti sikert el­érni s a nagyközönségből vásárló balekokat fogni." Sajnos, hogy trükk ez egész, meit mi már olyan térképet sze­retnénk lótni, emely az ezeréves határokat hirdeti s e határok bir­tokunkben is lennének. Varsóben nagy pénzhamisító bandát lepleztek le. Eddig 300 embert állítottak elő, akik közül 90-et le is tartóztattak.; Pakots József a Ház legkö­zelebbi ülésén interpellálni fog a debreceni egyatemen lezajlott verekedések miatt. Itt emiitjük meg, hogy ma megkezdődött a tanítás a debreceni egyetemen, ehol, ugylátszik, egyelőre helyre állt a rend. Bukarestben őrizetbe vették Nikulescu ügyvédet, aki ellen az a véd merült fel, hogy meggyil­kolta feleségét és anyósát. Tizezer hold földet parcelláztat a kormány. Olyan gazdák kapnak egyenként legföljebb 20 hold föl­det, akik megfelelő gazdaságifel­szereléssel rendelkeznek. Hock János, a nemzeti tanács egyik vezetője sok évi távollét után Budapestre érkezik. Letartóztattak 5 budapesti tiszt­viselőt, akik zálogcédulákkal szél­hámoske dtak. A földmivelésügyi miniszter az elmúlt éjjel Bécsbe utazott, a ke­reskedelmi szerződés további tár­gyalására. Mukden környékén a japán megszálló csapatok 3 falu lakos­ságát, mintegy 3000 embert a fa­luk közelében lévő mezőre ren­deltek ki. Gépfegyvereket irányí­tottak az emberekre és 130 kivé­telével valamennyit lekaszálták. Budapesten, a Keleti pályaud­varon letartóztatták Hoffmann Walterné cseh állampolgárt, aki 14 kg. szacharint akart kicsem­pészni. 22.000 q buza kivitelre adott engedélyt a földmivelésügyi mi­niszter, a még életben levő osztrák —magyar provizórium keretében. Ezt a mennnyiséget még novem­berben kötelesek az exportőrök leszállítani. Párisi hir szerint Olaszország a trieszti kikötőt Magyarország és Ausztria részére szabaddá teszi, hogy a két országnak szabad ki­járata legyen a tengerre. A forga­lom ez esetben Jugoszlávia kike­rülésével Villachon keresztül bo­nyolódna le. Munkanélküli tüntetés Budapesten Budapestről telefonálják : Ma délelőtt 11 órakor véres munka­nélküli tüntetés volt a Rákóczi-té­ren, ahol többszáz főnyi munka­nélküli verődött össze. A rendőr­ség csak nagynehezen tudott ren­det teremteni, öt zavargót letartóz­tattak. Papp János szobafestőt sú­lyos sérülésekel vitték kórházba. Társai gázolták össze a szeren­csétlen embert. A déli órákban mér teljes a nyugalom. Időjárásjelentés Várható időjárás a következő 24 órára : Továbbra is szeles és változékony idő, sok helyen esők, a hőmérséklet nem vál­tozik lényegesen. Harmadik hozzászólás Czinczár Dezső „Adójegye-javaslatához Irta; Séndor Dénes, az OMKE gyulai körzeti elnöke Mióta a gazdasági kri isnek az intenzitása olyan romboló erő­vel ássa alá pénzügyi helyze tünket, a legkitűnőbb gazdasági és pénzügyi szakemberek keresik a módozatokat, amelyekkel az ország gazdasági életének kátyúba jutott szekerét ki lehetne emelni abból a hínárból, amely már-már teljes elnyeléssel fenyeget. Czinczár Dezsőnek az ország pénzügyi hely­zetének a közforgalom élénkíté­sére és a gazdasági vérkeringés megindítására irányuló javaslata annak az értékelméletnek teóriá­jából indul ki, mely szerint az állam által kibocsájtott fjzetési eszközöknek nem mennyisége, hanem azok felhasználhatósága és vá­sárló ereje az irányadó. „Nemzeti Akarat 1 Nemzeti Mun­ka I A Nemzet Győzelme 1" a mot­tója a mélyen szántó javaslatnak, amely irányt szab, hogy miként lehet az ország pénzügyein a ma­gunk erejéből segíteni. Ma, emi kor pénzre, forgó tőkére van ége­tően sürgősen szüksége az or­szágnak és nem fordulhatunk se külföldi hitelezőhöz, se leromlott bevételi forrásainkhoz, sokkel fon­tosabb, hogy a forgalomban levő fizetési eszköz be tudja tölteni ál­talános csereeszköz hivatását, minthogy abszolút biztos érték­mérő maradjon. Alaposan áttanulmányozom Gzin­czár Dezső javaslatát és annak általános elgondoláséban nem lá­tok olyan, bárkire nézve is hátrá­nyos momentumot, amely — még kiegészítendő módosításokkal, — akadályát képezné annak, hogy a tervezet valóra váljon és egy tör­vényjavaslatnak alapját képez­hesse. A javaslat maga is a „szük­ségszerűen" kifejezést használja a kibocsájtésnál, mint ahogy a „Nemzeti Adójegy" for­galombahozatala is csak átmeneti intézkedésnek van szánva és elsősorban a hátralékos adók és illeté­kekmobilizálásának a cél­ját szolgálná. Ilyen szükségpénz volt már for­galomban, de a feltűnő különb­ség a „fehér pénz", „pósta pénz" és a Nemzeti Adójegy között első pillanatra szembeötlő, mert amig az előbbiek fedezet nélkül kibo­csájtott fizetési eszközök voltak, amelyek természetüknél fogva a forgalomból kiszorították a fede­zettel biró bankjegyeket, addig a Nemzeti Adójegy fedezetről gon­doskodik és azonnal megszűnik értékmérőnek és közforgalom tár­gyát képező fizetési eszköznek leríni, mihelyt a kibocsájtás alap­ját képező fedezet megszűnt, illet­ve ujabb fedezettel nem pótolta­tik. Ilyen kisegítő fizetési eszköz volt a régi Osztrák Magyar Mo­narchiában a „bankjegyek" mel­lett fedezet nélkül forgalomba ho­zott 1, 5 és 50 forintos „Állam­jegy" is anélkül, hogy inflációt idézett volna elő. A fedezet reálitásának azonban 100 százalékos­nak kell lenni es ennek elbírálásánál azt a mó­dcsitást ajánlom, hogy a fedezet alapját képező összes köztartozá­sok elsőhelyi betáblázásokként szerepeljenek és a Nemzeti Adó­jegy kibocsájtásénak időszakára, illetve amig a közteher kiegyenlí­tést nem nyer, minden egyéb be­kebelezést megelőzzenek. Mert tudvalevőleg csak a 3 évi hátra­lékos házadó képez előnyös ki­elégitési alapot, mig az egyéb köztartozások csak a betáblázés sorrendjében érvényesíthetők a kincstár részéről. Előnyt jelent a tervezet a köz­tisztviselőknek, nyugdijasoknak és magánalkalmazottaknak, akik, ha fizetésüknek 20 százalékát kapják Nemzeti Adójegyekben: Kétszá-

Next

/
Thumbnails
Contents