Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-11-25 / 260. szám

15EKESMEGYE1 KÖZLÖNY 1932 november 25 Biró : Fáról volt akkor sz^ ? Tanú : Nem, csak gabonáról. Biró : Valami fürdőről volt,szó? Tanú : Arról nem tudok. Én az alapszabályokat olvastam, ők ad­dig beszéltek. Nem tetszettek ne­kem azok az alapszabályok. Csú­nyán meg is vágtam őket. (Nagy derültség.) Biztosan emlékeznek még rá, hogy azt mondtam, Békésen aki máma szö­vetkezeti papirt vált, an­nak lóg a deszkája, vagy bolond. (Nagy derültség.) Ifj. Almási Sándor békési gaz­dálkodó lényegtelen vallomása után Milesz Sándor, debreceni la kóst hallgatják ki. Állást keresett és igy került összeköttetésbe Gi­biszerrel, aki felrendelte Buda­pestre. Hajdú Ilona tisztviselőnő a köny­velést végezte Debrecenben. Gibi­szert, mint igazgatót, Neugebauer Bélát, mint vezérigazgatót ismerte. Szeberényi Zs. Lajos megválasztása biztos (A Közlöny eredeti tudósítása.) Egyre közeledik december 10-ike, amikor is a vármegye közgyűlése meg fogja választani a felsőházi tagot. Most mór bizonyos, hogy Szeberényi Zs. Lajos dr. főes­perest újból megválasztják, mert az önjelöltek egymásután hullot­tak el. Póttag Harsányi Pál es­peres lesz, akit szintén várme­gyeszerte ismernek, nagyraérté­kelik tudását és örömmel választ­ják meg póttaggá. Reméljük, hogy a megválasz­tottak rá fognak szolgálni arra a bizalomra, mely őket vármegye­szerte övezi Mozifosztogatás Mezőtúron Mezőtúrról jelentik : Néhány héttel ezelőtt éjjel betörtek a Mé­száros féle mozgószinházba és a vetitőkamrából a hangosgépet el­lopták. A tettesnek a rendőrség nem tudott nyoméra jutni. A tu­lajdonos uj gépet vett és okulva « multakon a szinház egész be­rendezését biztosította betörés el­len. Még életbe sem lépett a biz­tosítás, amikor ujabb betörés tör­tént és ez alkalommal a tettes az ellopott gép alkatrészeit vitte el. Az első alkalommal ugylátszik nem volt ideje ezeket leszerelni. Most harmadszor is betörtek a mozgószinházba, ezúttal a gép­házban felszerelt dinamót akar­ták ellopni, de nem sikerült, mert ez időközben felszerelt vészcsen­gőre a házfelügyelő felébredt, zajt csapott, mire a betörő elmeneküli. Hirdetéseket tléli 12 óráig vesz fel a kiadó­hivatal. Rémhirek a tisztviselői fizetések (A Közlöny eredeti tudósítása.) Már többször foglalkoztunk azzal, hogy Békéscsabán elszaporodtak a rémhirterjesztők. Még pedig na­íyon. Most megint szájról szájra járt a hir a városházán, a postán, a vasútnál, a bankban, a bíróság­nál s mindenütt, ahol újságolvasó ember megfordul. Vénasszony­módra terjesztik, hogy három ka­tegóriába osszák a tisztviselőket s 120, 80 és 60 pengős fizetést fog­nak kapni. Mondanunk sem kell, hogy közönséges „kacsa" ez a híresztelés. Nemhogy fizetésreduk­ciót nem tervez a kormány, hanem a jövő évi költ ségvetés előirányzatba be­levetlek nagyobb össze­get az automatikus elő­léptetések folytán előálló fizetéskülönbözetre. Illetékes, helvről közlik velünk, hogy a költségvetésből a személyi járandóságoknál csupán a kikül­detési költségeket faragták le. Semmi egyéb változás a személyi kiadások terén nem állt be s aki ezt híreszteli, igen rossz szol­gálatot tesz az orsiágnak. Bizo­nyosan szélsőséges körökből in­dult el a veszedelmes hir, hogy hangulatot keltsen. Eredménye azonban nincs, mert a tisztviselő­társadalom távol á'l a szélsősé­gektől s nem hisz a sok kósza hirben. Ténv, hogy a költségvetést 50 — 60 millióval redukálják, de ezt a csökkentést a kormánv a dologi kiadásoknál véli elérni (sok tekin­tetben már el is érte) s igy a már nagyon is megbojgatott tisztviselői fizetéshez már nem nyúlnak. mán cselekedett, most már a MÁV is re­videálhatná álláspontját Sokkal helyeseb az a tarifa­politika, amit most az AEGV foly­tat, mert (A Közlöny eredeti tudósítása.) A MÁV figyelemmel arra, hogy Budapesten egy kiállítás van. min­den további nélkül 33, 50, 66. 75 százalékos díjkedvezményt ad az utazóközönségnek még akkor is, ha a kiállítás csak egy napig tart. Ugyanakkor tehát mikor mindenki részére biztosit ilyen nagy ked­vezményt s károsítja vele a vi­déki nyomorgó kereskedelmet és ipart, a tisztviselőtársadalomnak biztosítja ugyan a kedvezményes utazást, de az igazolvány kivál­tásakor nagyobb összeget sajtol ki tőle. Eltekintve az 1—2 pengős kiállítási illetéktől, az állami al­kalmazottak 8 — 10, a városi és községi alkalmazottak pedig 24— 30 pengőt kell, hogy fizessenek az arcképes igazolvány birtokba­vétele után. Tudtunkkal az AEGV is követte egy időben a MÁV-ot és az igazolvány kiváltásakor magas di­jat kért a felektől, most azonban örömmel látjuk, hogy az AEGV számolva a mai nehéz viszonyok­kal, egy pengőre mérsékelte az igazolvány érvényesítési diját, mig az uj igazolványokért 2 pengőt kell fizetni. a leszállított dijakra való tekintettel sokkal többen vesznek majd igénybe kedvezményes igazolvá­nyokat, mint azelőtt. A MÁV állandóan panaszkodik az autó és kocsiversenvro. Hát ne csodálkozzanak a MÁV ve­zérei. Azzal a tarifapolitikával, amelyet ma űznek s megtehetik, hogy a tisztviselők a saját maguk és családtagjaik részére az igazol­ványokat ki tudják váltani, még jobban fokozzák az autók forgal­mát. Vegye sürgősen revízió aló a MÁV tarifapolitikáját, meg fogja látni, hogy sokkal többre megy s az olcsó tarifával több utasa lesz, mint napjainkban. Ha több tiszt­viselő váltja ki kedvezményes je­gyét, akkor, ebből több haszna lesz az Államvasutaknak, mint azokkal a nyers számításokkal, amelyeket fenn papiron végeznek, de ennek előirányzott bevételeket nem tudnak beszedni. Második hozzászólás Czinczár Dezső tervezetéhez Irta: Laufer Sándor fakereskedő, Ginczár Dezső tetszetős és ne­mes intencióktól átfűtött elgondo­lását magam is nagy figyelemmel olvastam el. A „Nemzeti Adójegy" bevezetése a való életbe, a gya­korlatba, nézetem szerint majdnem lehetetlen. A tervezet nem szol­gálná a kitűzött célt, mert egy­részt bajt és gondot okozna a tisztviselőknek, másrészt zavart csinálna az amúgy is beteg gaz­dasági élet vérkeringésében és a gyulai OMKE. kerület társelnöke, ami a legnagyobb hibája: nem mobilizálná kellőképen a hátralé­kos adókat. A tisztviselők fizetésük 20 szá­zaléka erejéig kapnák a „Nem­zeti Adójegyet,, az eddigi törvé • nyes és mindenki által szívesen fogadott pénz helvett. Ennek a pénzpotló „Adójegy"-nek elhelye­zése, levÓ3árlása nagvon sok fej­törést és gondot, de azonkívül kárt is okozna az „Adójegy" bir­tokosának. Nem vásárolhat v»Ie ott, ahol akar, azt amit szeretne és ott ahol vásárolni szokott, mert az eredeti elgondolás szerint, az adójeggyel végeredményeképen a kereskedő, az iparos és a földbir­tokos, csak régi adókat és régi illetékeket fizethet. A tisztviselő­nek tehát fel kellene előzetesen kutatni az adóhátralékos beszer­zési forrásokat és esetleg csak ott tudnák elhelyezni, levásárolni a munkájukért fizetésképen kapott adójegyet. Ha valamelyik keres­kedőnek nincs adóhátraléka, ugy adójegy ellenében a legkedvesebb tisztviselő vevőjét sem szolgálhatja ki. Ezen oknál fogva a tisztviselő, aki eddig pénzért ott vásárolhatott, ahol neki jól esett és akit mint vevőt a kereskedő féllékenyen dé­delgetett és megbecsült az adó­jeggyel igen hátrányos helyzetbe kerülne, mert azt sok esetbep csak áldozatok árán tudná elvá­sárolni. Sok kereskedő ezáltal el­veszítené régi, megszokott és ér­tékes tisztviselő-vevőjét, úgyhogy az adójegy ugy a tisztviselőnek, mint a kereskedőnek és iparos­nak, tehát a gazdasági életnek, bajt és kárt okozna. Ugyanígy zökkenő áll be a ma­gán és banktartozás törlesztése céljára szánt adójegyekkel is Min­denki csak annyit akar ezekből majd átvenni, amennyit nyugod­tan tovább is tud adni. Állandóan szemben áll majd egymással az adójegy birtokosa és a hitelező. Ettől eltekintve azonban az adó­jegy, — amint mondottam, — nem mobilizálná a hátralékos adót és illetéket. Igen sok adóhátralékos ugyanis mar foglalkozásánál fogva az adó­jegyért nem tudna ellenszolgálta­tásit nyújtani, sok rosszindulatú adóhátralékos nem akarna adó­jegy ellenében munkát, árut, vagy ipari terméket adni, ez a jelentős két kategória tehát egyáltalán nem fizetné ki hátralékos adóját a „Nemzeti Adójeggyel." Hátra volna még a fizetőkész adóhátralékos, akik amugv is ren­dezni akarják és rendezni fogják adótartozásukat és akik az összes adójegyet igy sem tudnók felvenni. Abban a pillanatban pedig, amint akár a folyó adókra hasz­nálható fel az adójegy, akár pe­dig annak ellenértékét a kincstár bármily címen utólag visszatéríti, már inflációval állunk szemben, ami ellenkezik az alapvető kor­mány- programmal. Az én nézetem szerint a legta­karékosabb állami gazdálkodás és ezzel párhuzamosan a mindekire kiterjedő nemzeti áldozatkészség, amelyei egyszer és mindenkorra arányosan hozna meg minden állampolgár, megoldaná végérvé­nyesen azt a nagy problémát, amelyet sem kölcsönökkel, sem folytonos toldás-foldással elintézni nem lehet. Békéscsabai Áruforgalmi Részvénytársaság Irodai FERENC JÓZSEF-TÉR 18. Telefon: 225. Telep: TERMÉNY ÉS ÁRU RAKTÁR Telefon i 215. indenfajia tűzifát: bükk, gyertyán, cser, tölgy és akác hasábot, dorongot és aprított fát minden mennyiségben, Szállít: Bel- és külföldi elsőrendű Különféle hazai szenet és brikettet, kályhafűtésre kiválóan alkalmas minőségben. Pécsi két­szermosott kovácsszenet diókokszot a legolcsóbb napi árakon.

Next

/
Thumbnails
Contents