Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-11-16 / 252. szám

Ara 10 fillér 59-ik évfolyam. 252-ik szám 1932 november 16 Szerda HJM(WWW WWW WW^ ' BÉKÉSME6YEI KÖZLÖNY Előfizetési dijak i Helyoen és vidékre posién küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengó. — Példányonkint tO fillér POLITIKÁK NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Reisz József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsobi : ferenc József-tér 20. Telefon : 176. Gyula : Kntifel-utcs 13. szám alatt H:rd té<ek di szabás szerint. Egy hetes sztrájk a csabai Mercur-gyárban (A Közlöny eredeti tudósítása) Mint ismeretes, a békéscsabai Merkúr szövőgyárat hetekkel ez­előtt birtokóba vette a Soroksári Textilipari R. t. Mióta ez megtör­tént, a munkásság egy része sze­retett volna magasé bb bért elérni, ezt azonban a mai nehéz viszo­nyok mellett a gyár nem tudta biztositeni. Napokkal ezelőit be­széltek mór békés csfi bán arról, hogy a Merkúr-gyár alkalmazottai elegedetlenek és rövidesen el­hagyják a munkát. Ez hétfőn dél­előtt meg is történt, amennyiben a tobb mint 300 főnyi munkásság abbahagyta a munkáját és a munkasok vezetői kijelentették, hogy az eddigi munkabérért nem hajlandók tovább aolgozni.' Mivel a gyár itteni vezetősége aközpontmegkérdezésenélkül nem tudott kcmolyabb eredményt el­érni, a munkásság vezetői a vá­rosi iparhatósághoz fordultak és dr. Korniss Géza kulturtanácsno­kot kérték fel erra, hogy ügyük­ben járjon el. Erre nézve a kul­J turtanácsnok megnyugtató kije­lentést tett. Ma délelőtt Korniss tanácsnok felhívta a gyár buda­pesti központját, ahol bejelentette a sztrájkot és a kényér nélkül ma­radt munkásság érdekében sürgős intézkedéseket kért. A válasz az volt, hogy a vezérigazgató távol van Budapesttől, most nem jöhet Békéscsabára, de a hét végén feltétlen lejön és megkezdi tár­gyalásait az érdekeltekkel. Értesülésünk szerint meg van a kilátás arra, hogy a tárgyalások sikkerrel végződnek és a gyárban hétfőn már újra megindul a munka. A gabonakereskedők békéscsabai gyűlése újból tiltakozott a sérelmes bolettarendelet ellen íA Közlöny eredeti tudósítása.) Rendkívül népes es mindvégig élénk érdeklődéssel Kisert meg­beszélést tartottak Békés és a szom­szédos Csanád es Szolnok vár­megyék Békéscsabán összesereg­lett gabonakereskedői boletta sé­relmeik ügyében. Steinberger Imre elnök, (Békés­csaba) megnyitván az értekezletet beszámolt arról a működésről, amelyet a Vidéki Gabonakeres­kedők Országos Szövetségének vezetősége, különösképpen annak elnöke: Hartenstein Ignác keres­kedelmi tanácsos, kifejtett. Felol­vassa az értekezletnek az elnök­ség által a pénzügyminisztérium­hoz es földmüvelésügyi miniszté­riumhoz benyújtott beadványok másolatát, majd megjegyzi, hogy személyesen is eljárt a pénzügy­minisztériumban, térgyalásokatfoly­tatott Czerrr.ann min. tanácsossal. Ezek a tárgyalások — folytatta — sajnos bennem azt a megállapítást kel­tették, hogy a boletta sé­relmekkel kapcsolatos ügyeket, különösen a bír­ságolások tekintetében, a lehelő legnagyobb fokú rosszindulattal kezelik. Általánosságban a sérelmek el­bírálására hajlandóságot nem mu­tatnak es Czermann min. taná­csos kijelentese szerint legfeljebb egyes konkrét esetek tárgyalásába bccsátkozhatnának bele. A részt­vevők legnagyobb felzudulása közben ismerteti az elnök tárgya­lásának azt a részét, amelyben a min. tanácsos kijelentette, hogy az elmúlt ev boletta alapjának vesz­tesegeit mindenáron be kell hozni. Hiába mondottam — jeienti ki to­vábbá — hogy a boletta alap hiá­anyának előidézői és áldozatai mi gabonekereskedők nem lehe­tünk, mert hiszen a gabonakeres­kedők a gazdóknak kijáró bolet­tát mindenesetben kiszolgáltatták, a kincstárt egyetlen egy esetben sem károsították meg és ha a ke­zeléssel járó némi szabálytalansá­got követtek is el, azért semmieset­re sem sújthatok 300 500 sőt sok esetben ezer pengős bírságokkal. Igyekszik az elnök az izgatott hangulatban csendet teremteni és Ígéretet tesz, hogy a Szövetség el­nöksége tőle telhetőleg a jövőben is szivén viselve a tagok érdekeit, a legmesszebbmenőleg kívánja re­parállatni a boletta bírságolások­kal és a boletta ellenőrzéssel járó vexaturákat. A jelentéshez elsőnek Barna Sándor (Gyula), szólal fel, aki éles kritika tárgyává teszi az el­nökség működését és szerinte ki­zárólag a vezetőség egy helyben való topogása eredményezte a mai állapotot. Ha a vezetőség — mondja a továbbiakban, en­gedett volna a tagok követelésé­nek és a boletta uj életbeléptetése alkalmával a passzív rezisztenciát a tagokkal kimondatja, ugy eme lépés feltétlenül meghozta volna a maga eredményét. Balogh József, (Vésztő) a mal­mok és a gabonakereskedők össze­működésének lehetőségét tárja fel, amelyet azonban a tagok arra való hivatkozással, hogy sorsukat más foglalkozási ágbeliek sorsával össze nem köthetik, mert hiszen a ga­bonakereskedelem még ha 'szán­dékosság vezetné" is, akkor sem tudná a kincstár kárositását elő­idézni, elvetik. tarkas Márton, (Békés) elégté­tellel állapítja meg, hogy ugy ő, mint egy másik békési kartársa hónapok óta nem vásárol kenyér­magvakat és igy vele szemben bolttta-ügibői kifolyólag bírságo­lás elcráncigálésa nem eshetett meg. Ha gerince lenne a gabona­kereskedelemnek, a kenyérmag­vak vásárlásától azonnali hatály­lyal tartózkodnék. Majd Kovács Endre, (Békés) tárja elő azon sérelmeket, ame­lyek a boletta-revizióval kapcso latban őt érték és nem parlamen­táris szavakat használ elkesere­désének kifejezésére. Az elnök csendre inti a résztvevőket és ígéri, hogy a Szövetség központi vezetőségét megkeresi, hogy az OMKE-val kapcsolatosan uj akciót nditson a sérelmek orvoslására. Vad Ferenc (Dévaványa) Voí vovits József (Kunágota) és Iványi Márton (Gyoma) felszólalása után Stern Márton (Békéscsaba) tartott ifulmináns beszédet, amelyben a maga részéről a kenyérmagvak vásárlásának azonnali beszünte­tését és a kereskedőket ért igaz­ságtalanságok feltárásának leg­nagyobb publikálását kéri. Csak a nyilvánosság lehet az a fórum,, amelynek Ítélőszéke előtt az ille­tékesek magukba szállnak és az anomáliák orvoslása megkezdőd­hetik. Nekünk nincs már mit vesz­tenünk — mondja —, mert hiszen egyik-másik gabonakereskedő kar­társunkra nagyobb bírságot róttak ki, mint amennyit idegentől szer­zett, tehát nem is saját tulajdonát képező forgótőkéje. Minden em­beri érzést megcsúfol az a bánás­mód, amelyet velünk szemben használnak. Magam is eljártam azonos ügyekben a pénzügyminisztérium­ban és a kihallgatáson jelenlévő egyén „törökbasa" módjára fo­gadott engem. Mint vádlottat, ugy állított maga elé, le sem ültetett és távozásom után még kezét sem nyújtotta. Ajánlom, hogy a legradikálisabb eszközökkel igye­kezzzünk igazunkat kiharcolni. Hosszas eszmecsere után és állandó szemrehányások elhang­zásának özönében az értekezlet azt a határozatot hozta, hogy sürgönyileg keresi meg a pénz­üyminisztert, elhatározták továbbá azt is, hogy amennyiben a hét végéig a csoport ki­elégítő választ és Ígéretet a sérelmek orvoslására nem nyerne, ugy héifő­tői — folyó hó 20-tól — kezdve mindennemű ke­nyérmagvak vásárlását beszünteti. A gyűlés a késő délutáni órák­ban fejeződött be. stottak Békéscsabai betörök egy gyulai üzletet — Gyulai szerkesztőségünktől. — A gyulai Kossuth-téren van fes­ték- és cementárukereskedése és cukoibizományi raktára Stark Jenő kereskedőnek. Az élénkfor­galmu piactéren levő üzletbe be­törtek az elmúlt éjjel és amikor ma reggel a mit sem sejtő keres­kedő kinyitotta a boltot, megdöbbentő látvány tá­rult elébe. Az üzlet hátsó fala melletti ha­falrras állvány le volt döntve, a festékdobozok és bádogedények szétszórva, a legtöbbnek tartalma szanaszét a padlón. Az üzlet egyik sarkában volt az üvegfallal elkerített kis irodahelyiség. Ezen még jobban meglátszottak a pusz­títás nyomai, mert itt mindent széldobált a betörő. Látszik, hogy pénz után kutatott. Talált is az íróasztal nyitott fiókjában csoma­golt váltópénzt, a kárcsult keres­kedő bemondása szerint 80—300 pengő értékű aprópénz lehetett a fiókban. A nyomozás adatai sze­rint a betörő, vagy betörők első­sorban is pénzt akartak lopni. De vittek magukkal kisebb mennyiségben portékát is, cukrot, ecseteket, festékárut, és hiányzik egy kendő is, amelyikbe a lopott holmit valószínűleg becsomagol­ták. Mindezeknél nagyobb kárt okozott azonban az állvány le­döntése, mert nagyértékü festékáru pusztult el ezáltal és vélt hasznavehetetlenné. A rendőri nyomozás megállapí­tása szerint a betörők az épület mögötti udvarban rejtőzködtek és onnan bújtak elő az éj sötétjében. Az udvaron találtak egy létrát, ezt a ház falához támasztották, még pedig az üzlet hátsó falán levő vakablak alá. Ennek vasrácsoza­tát felfeszítették és az egy sor tég­lából álló falazatott az udvaron talált ásóval bedönlölték. Útjuk az üzletbe még ekkor sem vált sza­baddá, mert nem gondoltak az áruval megrakott állványra, mely

Next

/
Thumbnails
Contents