Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) október-december • 215-289. szám

1932-11-09 / 246. szám

2 ÖEKESMEGYEI KCZLONV 1932 nove nber 9 Gondolatok egy hangverseny alkalmából*) A színház földszintje egészen megtelt az Aurora első bérleti hangversenyén. Az ünnepi lám­pák fénykévéje a város szine ja­vára, a szomszédos városok kö­zönségének apró szigeteire szórta oly ritkán kigyulladó sugarát és e jólesően jelentőségteljes képet har* mónikusan fonta egybe a páho­lyok asszony és leány koszorúja. Kik jöttek össze ezen az estén a Városi Színházban, kikből telt ki a hangverseny közönsége ? Ta­nárok, tanitók, pepok, orvosok, ke reskedők, katonák és hivatalno­kok töltötték meg a széksorokat. Örömmel fedeztük fel a közönség között munkás testvéreinket és az emeleten sorjában ülő középisko­lai ifjúságot. De voltak, akik hiá­nyoztak, akiket pedig szívesen lát­tunk volna a megjelent társadal­mi előkelőségek között. Mert a művészet hangjai min­dig és minden megnyilvánulásuk­ban egész országhoz szólnak, az ország egész népét ölelik össze a közös öröm ujjongásában vagy a közös gyász fájdalmában, hogy azután az egy szivvé lélekké tá­madt nemzet a szeretet sugárzó erejével váljon testvérévé a föld minden más népének. Az ilyen művészet arról b ;szél, hogy senki sem bonthatja meg a nemzet min­den politikai alakulásánál annyi­val szentebb erőkön felépült egy­ségét, senki sem vonhatja ki ma­gát a közös munka fáradtságából, a közös öröm boldogságából és ha valaki, megbontva a munka boldog ritmusát, felrobbantva a kulíura és haíedás hófehér uttes tét, mégis megkísérelné, hogy önző céljait szembe éilitsa a fejta életé­nek örökérvényű törvényeivel, az előbb elsorvad, azután ment­hetetlenül elpusztul, mert elsza kadt természetes talajától és a faj előbb, vagy utóbb véglegesen kiveti magából. Az ilyen mind inkihez szóló mű­vészet szépségeit csak igazi mű­vészek juttathatják el hozzánk, olyan egyéniségek, akik megalku­vás nélkül tartanék ki céljaik és elgondolásaik mellett, mert isme­rik a tiszta eszközökkel és tiszta szándékkal közvetített művészet erkölcsformáló és összetartó ere­jét, de jól tudjuk azt is, hogy bel­sőleg 8zéthul az a nemzet, amely nek művészei ez alantas tömeg és izlés kiszolgálóivá sülyednek. De Bartók és Kodály művé­szete sohasem beszél a nemzet lelkétől idegen ritmusok nyelvén, arról, hogy mily jó a tétlenség, mily kívánatos a szolgaság és mily édes kiszolgálni a világ ide­gen és ellenséges hatalmasait. Ez a művészet egy maga méltóságát ismerő nép büszke fájdalmával szántja fel a császár udvarát, az ország bu bajának súlyos búzáját veti el a palota ablaka slatt, ahon nan boldog nyarat érve talán ki­kél majd a jövendő arany kalásza. *) A cikk kisé megkésve érkezett, de olyan mélyenjáró problémákat vett fel, hogy nem veszítette el aktualitását. Szerk. Az uj nyugdíjtörvény egységesen rendezi az összes nyugdijasok helyzetét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A képviselőháznak kedden kell megkezdenie őszi munkáját, de hogy ez a munka miben fog állni, vagyis hogy a kormány miféle tör­vényjavaslatokkal kívánja a Há­zat foglalkoztatni, az még ma is bizonytalan. A képviselőház mun­kaprogramja még mindig nem ala­kult ki, csupán annyit tekintenek egységespárti körökben elintézett­nek, hogy a Ház napirendjére kerülő törvényjavaslatok sorában elsők között lesz a nyugdíjtörvény reformja és az uj rokkantügyi ja­vaslat. A pénzügyminisztérium most dol­gozik a nyugdíjtörvény reformján, amelynek alapelveiről érdekes hi­rek terjedtek el. Ezek szerint a kormány az egész vonalon érvé­nyesíteni akarja azt a törekvést, hogy a szolgálati idejüket betöltött tisztviselőket feltétlenül nyugdíjba küldik. A másik alapelv, ami a nyug­dijkérdés küszöbön álló megol­dásánál érvényesülni fo? : egysé­gesíteni kívánják azt a négy cso­portot, amelybe eddig a nyugdija­sok beosztva voltak. Ezen egysé­gesítés után a nyugdijasók teljesen egyforma elbánásban részesülné­nek, tekintet nélkül arra, hogy mikor mentek nyugdíjba. Természetes, hogy az uj nyug­dijasok, akik eddi? a legjobb hely­zetben voltak, az uj rendezés kö­vetkeztében elveszítenék előnyü­ket és éppen erre való tekintet­tel a nyugdíjtörvény reformjának fontos része lesz a lakbérkérdés uj szabályozása is, annál is in­kább, mivel a pénzügyi kormány itt is bizonyos megtakarításokat kíván, hir szerint, elérni. Eí a művészet a férfias erő gyö­nyörűségéről ujjong e Toborzó rit­musában, szól egy népről, amely ma magára hagyva tengődik Euró pában s amelynek csak hősi ál­maiban ad elégtételt az élet. De­ezek a mélységesen gazdag ál­mok mégis többet jelentenek a valóságnál, mert ott szunnyadnak a nép tengermély lelkében, ott bujkálnak a bujdosást panaszló fájdalomban, a szerelmes" csók édességében, a mindennapi ke­nvér jó izében, a munka boldog fáradtságában és a halál betelje­sedésében ; a dalok könnyű szár­nya viszi szét ezeket az álmokat árva Magyarországon, ki, szerte a nagy világba, mindenüvé ahol embertestvérek élnek és az ének edes hangján mondják el, hogy lakik itt egy nép, amely igy álmo­dik és hogy ez a nép, a tündér­mesék elvarázsolt, kisebbik király fia lelkének csodálatos csillagát tűzné fel Európa homlokára. Boldog az a nemzet, amelyet ilyen tanítással és tanítókkal aján­dékozott meg a sors. Boldog az a nép, amelynek ilyen alkotások és ilyen alkotók jelölik ki az utat az élet elfeledett és botorul oda­hagyott ösvényei felé. De kétsze­resen boldog az a faj, amely megérti és követi elhivatott prófé­táinak szavát. A nagy zeneköltők oldalán ren­desen ott találjuk a méltó előadó­kat is. Azokat, akik megértve a költők életre intő szavát, sereges­tül állanak a nagy eszmék szol­gálatába, hogy művészetüknek erejével életre varázsolják és el­terjesszék azokat. Ezek közé a kiválasztottak közé tartozik Palló Imre, akinek meleg és férfias mű­vészete elválaszthatatlanul össze­forrott a Bartók és Kodály dalai­val. Palló Imrén keresztül jutottak el a közönséghez igazán ezek a dalokk és ezek tökéletes előadá­sával aratta itt is a legmelegebb tapsokat. Ilyen művészek álljanak mentől többen a Bartók és Ko­dályi eszme szolgálatába, ilyen énekesek hirdessék e dalok életre­hivó igéjét. Ha Bartók és Kodály azt tanít­ják, hogy az ember feladva egyéni vágyait, az élet felé fordult faj kö­zösségében találja meg a boldog­ságot, Beethoven arról az ember­ről beszél, aki a közösségben g yö­keredzik ugyan, de lelke legmé­lyén magánosan el és e nemes magánosság álmaiban egy roppant szeretet erejével öleli magához a világot. A Waldstein szonáta, amelyet Engel Iván játszott egyike azok­nak a müveknek, amelyek lerög­zíthető forduló pontot jelentenek Beethoven fejlődéséb n. A szonáta formái i t csodálatosan kiszélesed­nek, megtelnek valami uj izgalom feszítő erejével és a beethoveni élet roppant álmai, hol egy hero­ikus lélek messzirehalló hangján, hol a vallomás bensőségével szó­lalnak meg ezekben a formákban. Mit szóljunk arról a művészről, aki e tökéletes arányú, páratlan egyensulyu beethoveni forma és szellemvilágot ilyen mély költői erővel, a tudásnak ilyen hibátlan­ságával kelti életre? Beszéljünk a zongorajáték mesterségének erről vagy arról a részérről, soroljuk fel a technika fogásait és mondjuk el, hogy Engel Iván ezt mind tudja. Az ő művészete már tulkerült eze ken az esetlegességeken és min­den megnyilvánulásában annyira egész, hogy Bartók és Dohnányi zongorajátéka mellett áll. Nevelő hatásában megmérhetetlen, mert megalkuvásnélkül mindég a leg­magasabbrendü művészet szolgá­latában áll és e felsőrendű mű­vészetet mindég nemes eszközök­kel juttatja el a közönséghez, amely mint a csütörtöki hangver­seny mutatja teljesen megértette szándékait. És az a lelkes fogad­tatás, amelyben a közönség az Auróra első hangversenyét, annak szereplőit és a műsoron szereplő müveket részesítette intő példa azok számára, akik saját magu­kon keresztül még mindég a zenei Pekárok hitványságaiban talál­ják meg a művészi élvezet leg­magasabb fokát. Debreczeny Miklós HIREK Ezen a héten Lőrinczy és Abonyi gyógyszertárak tartanak éjjeli szolgálatot. — A főispán és az alispán itthon. Korossy György főispán és dr. Márky Barna alispán buda­pesti és gödöllői utjukról hazaér­keztek és elfoglalták hivataljaikat. — A város gazdasági és pénz­ügyi bizottsága 12 én délután 4 órakor ülést tart. — A MÁV igazgatósága nagy­atádi Szabó István szobrának f. hó 20 iki leleplezése alkalmából a vidékről Budapestre és visszauta­zok részére 66%-os menetdíj ked­vezményt engedélyezett. Ezen ked­vezmény igénybevételéhez szük­séges igazolványok csak előjegy­zés utján szerezhetők be. Előjegy­zéseket f. hó 14 én este 6 óráig fogad el a Menetjegyiroda. Ezt a kedvezményt az odautazásra f. hó 18 án 0 órától, 20-án 9 óráig Bu­dapestre érkező vonatokkal, VÍÍZ­szauta ásra pedig legkorábban f. hó 20 án d. u. 2 órakor induló és a kiindu'ási állomásra legkésőbb 22-én éjfélre érkező vonatokkal lehet iuánybe venni. — Hat hónep egy zsaroló le­vélért. Brumula Pál magyarbán­hegyesi fóldmivest a szegedi tör­vényszék Vild tanácsa egy érde­kes zsarolási perből kifolyólag hat hónapi börtönbüntetésre i'élte. A fö dmives ugyanis 9 évi házasélet után féltékenykedni kezdett fele­ségére és többek között apósával is meggyanusitotia. Egy fenyegető levelet irt apásának, akit azzal is megf nyesetett, hogy kiszúrja a két szemét, s a levéllel egy fény­képet is külddött, mely apósát ábrázó ta. A fényképen az após szemei át voltak szúrva. Szapura György, az após azonnal feljelen­tést tett f nyegetődző veje ellen zsarolás kísérlete miatt, akinek bűnösségét a b'róság meg is állapította és hathónapi börtönre Ítélte. — A rohanó mozdony elé ve­tette magát. Borzalmas öngyilkos ságot követett el hétfőn délelőtt Kecskeméten Antal Péter szabó­mester. A rohanó mozdony elé vetette magát, melynek kerekei a felismerhetetlenségig összevag­dalták a szerencsétlen embert. Búcsúlevelet nem találtak nála. Öngyilkosságát anyagi összerop­panása és sürü családi összezör­dülései miatt követte el. Klára Füzöszalon Értesítem a mélyen tisz­telt hölgyeket, hogy buda­pesti füzöszalonomat Bé­késcsaba, katholikus bér­palota B) épület, Széche­nyi-u. 5. sz. alá helyeztem. Szalonomban a mai mo­dern, fejlett testkultuszt és egészséget szolgáló, egyénenként változó és előnyös fűzök, melltartók, haskötök készülnek a leg* kiválóbb anyagból, szolid árban. (Javítást is válla­lok.) A nagyrabecsült hölgyek szives pártfogását kérem. Szegöné Radó Klára Ifáradi Béla ruhanagyáruháza Békéscsaba Andrássy-ut ^ Tájékoztató árai: Kék gyermek costüm (diagonal) . 6?50 pengőtől Téli szövet gyermek costüm . . . -9'— pengőtől Férfi szövet öltöny 25"— pengőtől Kék férfi öltöny (diagonal) . . . 28* — pengőtől Hubertus kabátok 10* — pengőtől és a még fel nem sorolt cikkek mélyen leszállított árakban Áraim a „Takarékosságira is mérvadó

Next

/
Thumbnails
Contents