Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-24 / 159. szám

Békéscsaba, 1932 julius 95 BEKESMEGYEí KOZLONV 3 . molyt t% es minden más rovart is BIZT0SM1 elpusztít Krónika litler Adolf — tudjuk régen — i kártyáját Némethonban íeveri, \Iem tudjuk, hogy akad-e majd, \ki őt e keverésért jeveri. 7orradalom, gerilla harc, Véres napok fakadnak a Vyomában, 4 nemet nép újból látja, Hogyan is volt egyszer, régen lámában. Jómai nép tanulatlan, Cézárokat istenítő Nemzet volt, $ ha a vér folyt patakokban, Római nép megbámulia 5 szót sem szólt. 'Hova lett a németeknél 4z oly sokszor hangoztatott Kultura ? Láthatjuk jól nap-nap után. Akaratnak többé senki Nem ura! Ámde, tudjuk, ez csak kezdet S a kezdetnek nincsen semmi Szépsége, Ezért fájón gondolunk rá : A játéknak milyen lehet A vége. Mit fog hozni majd a holnap, Közeljövő sötét fátyla Mit takar? Keverőnek sikerül e Elérnie, amit olyan Hőn akar? Milyen jó, hogy messze vagyunk. Nálunk csend van, béke, rend és Nyugalom, Tiszta szivvel, jó lélekkel Elmélázunk a nyáresti Fuvalon. Az nem számit, hogy iparos, Kereskedő nyilt gyűlése Reklamál S szégyen ide, szégyen oda, 4 kormányhoz segítségért Kiabal. 4 gazdák is kiabáltak, Miniszterhez felküldtek pár Követet, Megkapták a segítséget, Csakhogy abban nincsen semmi Köszönet. Az sem számit, hogy mitőlünk Ki sem akar a külföldön Nyaralni, Magyar ember a külföldit Nyugalmában nem akarja Zavarni. Az sem számit, hogy nincs pénzünk Ss pénz nélkül egy kicsikét Koplalunk, De ha mégis megéhezünk. Rendelettel pénz nélkül is Jóllakunk. erde. Asztalosok, szobafestők figyelmébe ! Abszolút enyv „Piktoréi", festőenyv, Hideg vízben oldódik, kötése igen nagy, kiadós és olcsóbb minden más enyvnél. Nem fagy meg munka közben. Kapható kisárólag NBLI8CH JÓZSEF iásében, Luther-utcff 9 sz. Cint nélkül... A napokban az egyik csabai kereskedőnél Budapestről leánynézőben járt egy fiatalember. A leányos háznál, ahol történetesen négy leány van, nagy előkészületet tettek a fiatalember fogadására. A „boldog" vőlegényjelölt meg is érkezett a déli gyorssal, virággal a kezében. A lakáson jó ebéd várta s valahogy az lett a benyomása, hogy a hajadonnal kölcsönös a szimpátia. Itt maradt estig és a séla alkalmával, amikor is megmutatták neki a Szent István-teret és a poros Andrássyutat, megmondta nézetét. Szívesen elvenné a csinos leányt, de .. . De pénz kell. . . mégpedig sok pénz. Amikor távozni akart, igy szólt az apához: „Szóval megkapom a kedves leánya kezét, mert nagyon szerelmes lettem bele". A boldog apa fölényesen: „Igen .. . De nem lesz benne semmi sem . . ." (Gyengébbek kedvéért: nincs hozománya. Lelkiismeretlen emberek vigan játszák ki a bolettarendelet paragrafusait Harc a zugforgalom ellen (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarától egy átirat érkezett Békéscsabára, amelyben közlik, hogy a gabona- és rozs zusforgalmára vonatkozólag felterjesztéssel éltek és a társkamarékat megkeresték hasonló módon való állásfoglalásra. Ezen átirat előzménye az volt, hogy Steinberger Imre kereskedelmi és iparkamarai tag a Szegeden legutóbb tartott kamarai ülésen felhivta a Kereskedelmi és Iparkamara figyelmét azon anomáliákra, amelyek a búzának és rozsnak boletta nélkül való eladásából származik. Bár a bolettarenddlet súlyos büntetést szab mindazokra, akik meg nem engedett módon, boletta szolgáltatása nelköl vásárolnak és adnak tovább búzát és rozsot, mindazonáltal igen gyakran észlelhető, hogy egyesek és pedig nem kereskedők a törvény határozott tilalma ellenére mégis vásároltak boletta nélkül termelőtől búzát, olyképpen, hogy a boletta árát a termelőnek készpénzben fizetik meg és ezl az úgynevezett zugforgalomban vásérolt búzát és rozsot vidéki, kellőképen nem ellenőrizhető és nem ellenőrizett malmokban őröltetik meg és az igy nyert lisztet szintén zugforgalomban adják tovább. A boletta-rendelet megengedi ugyan, hogy a termelők egymás közötti forgalmában búzát és rozsot adhassanak és vehessenek boletta nélkül, ezen körülményt azonban kihasználni semmiesetre sem szabadna. Lelkiismeretlen és minderre kapható emberek túlteszik magukat a boletta-törvény szigorú rendelkezésein és vigan játszák ki a paragrafusok szigorát. Minél nagyobb az ilyen forgalom, annál inkább károsodik a legális kereskedelem, legális malomipar és sütőipar, amit természetesen szó nélkül tűrni nem lehet, mert az ilyen zugforgalomban megvásárolt, felőrölt és fesütött menynyiségek súlyos ; veszteségeket jelentenek nemcsak a kereskedelemoek és iparnak, de magénak az államkincstárnak is. Értesülésünk szerint a kereskedelmi és iparkamara nagyon helyesen rámutatott fent közölt feliratában arra, hogy a bolettarendelet szigora inkább a törvényeknek ily módon kijátszóival szemben kell hogy alkalmaztassák, nem pedig a legális gabonakereskedelemmel szemben, igen sok esetben csak azért, mert a buza megvásárlásának pillana téban az amugyis legyengült kereskedelem a boletta vásárlására szükséges összegekkel nem rendelkezik. A részletkereskedelem alkonya (A Közlöny eredeti tudósítása.) A legutóbbi hónapokig a részletkereskedelemben az adósok többékevésbbé pontosan fizettek. Most azonban a kereskedők a rossz árubeszerzési lehetőségek miatt nem rendelkeztek elég áruval ahhoz, hogy vevőik igényeit kielégíthessék. A vevők pedig, miután nem remélhettek további hiteleket, mind rendetlenebbül fizették részleteiket, esetleg egészen abbahagyták Ta törlesztést. A részletkereskedők pedig itt állnak most kifosztott áruraktárakkal és dubioz követelésekkel. Még aránylag tűrhető azok helyzete, akik valamely szövetkezettel, vagy valamely mással álltuk összekötetésben. Ezek a szövetkezetek erős kritikát gyakorolnak a tagfelvételnél és kellő biztosítékkal rendelkeznek az adósságok behajtására. A szövetkezetek inkasszója — információnk szerint — határozottan javuló tendenciát mutat. A havi esedékesség 90 százaléka rendszeresen befolyik, még pontosabban, mint a a bankzárlat előtt, annak ellenére, hogy a tisztviselői fizetéseket azóta csökkentették. A helyzet tehát az, hogy mig az áruhitelszövetkezetek bebizonyították életképességüket, addig a részletesek kénytelenek megváltoztatni üzleti politikájukat és kényszerülnek nagyarányú kihitelezéseiket a jövőben megszüntetni. Dalosverseny bemutató lesz augusztus 7-én Csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes olvasóink előtt, hogy Szent István napján nagyszabású dalosverseny lesz Békéscsabán, amelyre ezer dalos fog összeseregleni városunkban. Nagyon készülődnek a versenyre a békéscsabai dalosok is, mert feltétlenül ott akarnak lenni az elsők között. Ahogy mi tudásukat ismerjük, reményük is van arra, hogy jó helyezést fognak elérni. Augusztus 7-én este 8 órakor az Ipartestület székházában a csabai MÁV zene és Dalegylet a 20-iki kerületi dalosverseny résztvevői, a versenyen előadandó gyönyörű énekszámokat mutatják be, ezenkívül szép magyar dalokat is adnak elő. A közönség, amely mindenkor meleg érdeklődést tanúsított a dalosok munkája iránt, bizonyéra ezúttal is meg fogja tölteni a székházat. hogy meghallgassa dalosainkat, hogy készülnek a nagy versenyre. Byógyszerésztestület az illegitim gyógyszerárusitás ellen Budapestről jelentik : A Budapesti Gyógyszerész Testület elnöksége teljes mértékben ki akarja aknázni a gyógyszerészi érdekek védelmére azt a nagyjelentőségű ítéletet, amelyet egy tisztességtelen verseny abbahagyása iránt indított perben legutóbb a Kúria hozott. A testület átiratot intézett mindazokhoz a testületekhez, amelyeknek egyes tagjai jogosulatlanul gyógyszereket árusítanak a fogyasztóknak és azokhoz a cégekhez, amelyek nem altruista alapon működő magánintézményeknek szállítanak gyógyszereket. Áz átiratban a Kúria döntésére való hivatkozással figyelmezteti az érdekelt testületek vezetőségét és a cégeket az illegitim gyógyszerárusitásnak az ítéletből folyó súlyos következményeire és arra, hogy a figyelmeztetés eredménytelensége esetén a birói megtorlás eszközét veszi igénybe.