Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-14 / 150. szám

Békéscsaba, 1932 julius Í4 Ara iu tiiier Csütörtök 59-ik évfolyam, 150-ik szárn GYEI I POLITIKAI NAPILAP ElSfixetési dijak i Hely-jen és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker Ferenc József-téi 20. szóm alatt Hirdetés díjszabás szenni Az uj béke Öröm hir jáita át a világot: ünnepélyes külsőségek között aláírták a lausannei békeokmányt. Tizenhárom esztendő óta az első nemzetközi szerződést, melyet egyenlő jogokkal felruházott felek kötöttek, akik minden külső kényszer nélkül a maguk szabad elhatározását foglaltak irábba. Ez a szabad elhatározás az, ami a lausannei szerződés értékét messze tul emeli a háború óta létrejött különböző megállapodásokon, ez a szabad elhatározás garantálja a legteljesebben, hogy a lausannei megegyezés minden pontját betű szerint be is fogják tartani. És talán az elért eredmény alapján joggal hihetjük, hogy nemcsak azokat a pontokat tartják be, amelyek konkrétumokat is tartalmaznak, hanem azokat is, amelyek munkaprogramot adnak Európa gazdasági talpraállitására a lausannei megegyezés során helyreállított nemzetközi bizalom és együttműködés szeneméhez. Ebben a munkaprogramban ott szerepel Keleteurópa gazdasági megstgiiése is. A konferencia jegyzőkönyvének negyedik melléklete kizárólag Kozep és Keieteurópa újjáépítésének tervével foglalkozik és részletesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyeknek megoldását szükségesnek tartja. A többi között ott szerepel a transzfer nehézségek könnyítése, a kereskedelmi forgalom fokozása, & ami bennünket legközelebtről érdekel, a gabonaarak problémája. Csupa olyan kérdés, amely elsősorban a iraiicia- nemet antagonizmusnak köszönheti tétét. A lausannei megállapodás, megszüntetvén a legsúlyosabb francia-német ellentéteket, elhárítva a német jóvátételek lidércnyomását a gazdasági és pénzügyi válság legmélyebb gyökereihez nyuit s mosi már aiigha kell nagyobb nehézségekkel megküzdenie, amikor azoknak a bajoknak a gyógyításához fog, ^meyek e gyökerekből sarjadnak. Nincs igazuk a kétkedőknek, akiK azt hirdetik, hogy a lausannei megegyezés nem sokat jelent, mert hiszen Franciaország csak olyan adósságokat engedett el, amelyeket amúgy sem ludott volna behajtani. Ezek a behajthatatlan követelések még hosszú esztendőkön keresztül Damoklesz kardjaként függhettek volna Európa feje felett, állandóan veszélyeztetve a termés kalkulációig és megbénítva a vállalkozások kedvét. Mos tantol fogva józanabbul és pontosabban kalkulálhat az ipar, mezőgazdaság kereskedelem, csak háritsák el útjából a makacs vámfalakat és a gazdasági elzárkózás tilalomfáit, melyeket bizalmatlanság és bizonytalanság emelt. Ez a legközelebbi feladat, amely a lausannei szerződésben aláírásra vár s az itt elért eredményeken keresztül válik majd teljessé Lausanne világtörténelmi jelentősége. Ha nem lesz kivételes állapot, távozzék a Papen-kormány Münchenből jelentik : A Völki feher Beobechter „A birodalom megérett a kivételes állapotra" cimü cikkében többek között a következőket irja : A Papén kormány teoretikus ujjáépilő politikája más nem lehet, mint a külpolitika megalázkodása és a vörösök gyilkolása. A birodalom már régen megérett a kivételes állapotra és ha a nemzetet a véres eseményektől meg akarják óvni, a kivéte'es állapotot ki kell hirdelni. Ha erre a Papen-kormány nem tudná magót elhatározni, nyiltan meg kell neki mondani, hogy távozzék a helyéről inkább ma, mint holnap. Boletta ? - Baj lett a'! Irta : Nádor Jenő, az OMKE titkára. A nyirségi, meg a szatmári és beregi gabonások egyes, zsargonban b« szelő tagjai a boletlát bejlcttéra keresztelték. De az el zsaigonositott kifejezés hangzásban akaratlanul is egyezik a tősgyökeres alföldi felkiáltással, mint h a valaki megállapítaná, hogy bizony „baj lett a I" Hét UjDól bej lett. HiaLa voltak a szomorú tapaszttlatok, hiába voltak a megcáfolhatatlan szakértői érvek. Ismert forrásból eredő nyomás hutása alatt a tetszhalott rendszert újból életre keltették. Hogy ez mennyiben helyes, mennyiben nem, afölött mér kár is vitatkozni. Ezzel kapcsolatban azoriben lehetetlen elnyomni egy folyton íelloiuló gondolatot. Nem is olyan régén volt egy periódus, amikor a buza óra a vidéken 10 pengős bolettaár mellel összesen 15.pengő voit, amiből tehát magára a búzára mindössze 5 pengő esett. Mondanunk sem kell, hogy nem a kereskedelem hibájából. A gabonakereskedő tehát, akar seját tőkével, akár kölcsöntőkével dolgozott, a kezében lévő pénznek csak az egyharmadát tudta áruba fektetni, mig a pénz kétharmadát holt blankettákba kellett fektetnie. Ezáltal csak harmadakkora forgalmat tudott lebonyolítani, mint tudott volna, ha nincs boletta. Hogy mennyiben segített a bolettarendszer a gazdákon, azt látjuk. Az azonban letagadhatatlan tény, hogy amikor első izben bevezették a bolettát, akartak segiieni a gazdákon, a jóindulat megvolt. De a segilés módja olyan volt, hogy — bizonyéra akaratlanul — nagyot ütöttek egy másik foglalkozási ágon — a régi multu, tisztes és tekintélyes gabonakereskedelemen. Ezzel szemben ez OMKE, amely müködésenek 29 esztendejét tapossa, tanuként hivja fel az ország minden foglalkozási ágának bármely tagját arra, hogy a kereskedelem sérelmeinek orvoslására, vagy — mondjuk — a kereskedelmen való segítésre sohasem tett olyan javaslatot, amelynek teljesítésére akar a kincstár, akár más foglalkozási ág károsodását, áldozatát követelte volna. Senkitől sem irigyelünk semmit, csak ne a kereskedelem bőrére menjen mindig a játék. Az egyenlő elbánás elve alapján a kereskedelem is kérhetne ugyanolyan segítséget, mint mcs foglalkozási ág. De mi mér abba is belenyugszunk, hogy másokon segítenek s mirajtunk nem, — ha a mások megsegítése nem a mi kárunkra történik, Tudjuk, hogy átmeneti időket élünk, hosszúlejáratú progremmot nem is adhat a kormány, esek átmeneti programmot. De szeretnénk már \ látni ezt az át meneti programmot, mert eddig csak célkitűzéseket hallotunk, de ez elérésre alkalmas eszközök összeállítását, a programmot mindmáig nélkülözzük. S egy ilyen programmban legalább átmenetileg gondoskodnának a kereskedelem megmentéséről is. Sőt tovább megyünk. Ne is gondoskodjanak rólunk. Egyelőre megelégszünk, ha nem avatkoznak a szabadkereskedelem ügyeibe. Ne segítsenek rej'unk, de legalább másokat ne a mi rovásunkra támogassanak. Az OMKE nemcsak kritizál, hanem 28 esztendős munkásságával példát statuál, hogyan lehet egy foglalkozási ág jogos erdekeinek védelmét hathatósan szolgálni anélkül, hogy a kincstár, vagy más foglalkozási ág megkárosításával járó intézkedéseket javasolna. A Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetsége most sikerrel kecsegtető, erélyes akciót fo!ytat a bolettarendszer legkirívóbb sérelmeinek kiküszöbölésére és Békésmegye, legnagyobb számban pedig Békéscsaba tekintélyes gabonakereskedői állanak az akció élén. Reméljük, kellő eredménnyel. Rövid táviratok A vonat e'é vetették magukat Kiskunhalason Oláh Ferenc és Haisen Magda budapesti leány. Ok : szerelmi bánat. A Horthy Miklós uton elgázolt egy autó egy 9 éves fiut. Állítólag gyilkosság történt Budapesten a Bercsényi uccában. Csütörtökön temetik Zsolnán Bata Tamás cipögyárost. Húszezer munkás jut kenvérhez Borsodmegyében árvédelmi munkálatoknál. Vihar és jégeső volt Pesterzsébeten, Újpesten és Miskolc mellett. Nemesbiken a villám halálra sújtotta Tóth Jánost.