Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-14 / 150. szám

Békéscsaba, 1932 julius Í4 Ara iu tiiier Csütörtök 59-ik évfolyam, 150-ik szárn GYEI I POLITIKAI NAPILAP ElSfixetési dijak i Hely-jen és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker Ferenc József-téi 20. szóm alatt Hirdetés díjszabás szenni Az uj béke Öröm hir jáita át a világot: ünnepélyes külsőségek között aláírták a lausannei békeok­mányt. Tizenhárom esztendő óta az első nemzetközi szerző­dést, melyet egyenlő jogokkal felruházott felek kötöttek, akik minden külső kényszer nélkül a maguk szabad elhatározását foglaltak irábba. Ez a szabad elhatározás az, ami a lausannei szerződés értékét messze tul emeli a háború óta létrejött különböző megállapodásokon, ez a szabad elhatározás ga­rantálja a legteljesebben, hogy a lausannei megegyezés min­den pontját betű szerint be is fogják tartani. És talán az elért eredmény alapján joggal hi­hetjük, hogy nemcsak azokat a pontokat tartják be, amelyek konkrétumokat is tartalmaznak, hanem azokat is, amelyek mun­kaprogramot adnak Európa gazdasági talpraállitására a lausannei megegyezés során helyreállított nemzetközi biza­lom és együttműködés szene­méhez. Ebben a munkaprogramban ott szerepel Keleteurópa gaz­dasági megstgiiése is. A kon­ferencia jegyzőkönyvének ne­gyedik melléklete kizárólag Kozep és Keieteurópa újjáépí­tésének tervével foglalkozik és részletesen felsorolja azokat a feladatokat, amelyeknek meg­oldását szükségesnek tartja. A többi között ott szerepel a transzfer nehézségek könnyítése, a kereskedelmi forgalom foko­zása, & ami bennünket legkö­zelebtről érdekel, a gabona­arak problémája. Csupa olyan kérdés, amely elsősorban a iraiicia- nemet antagonizmusnak köszönheti tétét. A lausannei megállapodás, megszüntetvén a legsúlyosabb francia-német ellentéteket, elhárítva a német jóvátételek lidércnyomását a gazdasági és pénzügyi válság legmélyebb gyökereihez nyuit s mosi már aiigha kell nagyobb nehézségekkel megküzdenie, amikor azoknak a bajoknak a gyógyításához fog, ^meyek e gyökerekből sarjadnak. Nincs igazuk a kétkedőknek, akiK azt hirdetik, hogy a lausan­nei megegyezés nem sokat je­lent, mert hiszen Franciaország csak olyan adósságokat enge­dett el, amelyeket amúgy sem ludott volna behajtani. Ezek a behajthatatlan követelések még hosszú esztendőkön keresztül Damoklesz kardjaként függhet­tek volna Európa feje felett, állandóan veszélyeztetve a ter­més kalkulációig és megbénít­va a vállalkozások kedvét. Mos tantol fogva józanabbul és pon­tosabban kalkulálhat az ipar, mezőgazdaság kereskedelem, csak háritsák el útjából a ma­kacs vámfalakat és a gazdasági elzárkózás tilalomfáit, melye­ket bizalmatlanság és bizony­talanság emelt. Ez a legköze­lebbi feladat, amely a lausan­nei szerződésben aláírásra vár s az itt elért eredményeken keresztül válik majd teljessé Lausanne világtörténelmi jelen­tősége. Ha nem lesz kivételes állapot, távozzék a Papen-kormány Münchenből jelentik : A Völki feher Beobechter „A birodalom megérett a kivételes állapotra" cimü cikkében többek között a következőket irja : A Papén kor­mány teoretikus ujjáépilő politi­kája más nem lehet, mint a külpolitika megalázko­dása és a vörösök gyil­kolása. A birodalom már régen meg­érett a kivételes állapotra és ha a nemzetet a véres eseményektől meg akarják óvni, a kivéte'es álla­potot ki kell hirdelni. Ha erre a Papen-kormány nem tudná magót elhatározni, nyiltan meg kell neki mondani, hogy távozzék a helyéről inkább ma, mint holnap. Boletta ? - Baj lett a'! Irta : Nádor Jenő, az OMKE titkára. A nyirségi, meg a szatmári és beregi gabonások egyes, zsar­gonban b« szelő tagjai a boletlát bejlcttéra keresztelték. De az el zsaigonositott kifejezés hangzás­ban akaratlanul is egyezik a tős­gyökeres alföldi felkiáltással, mint h a valaki megállapítaná, hogy bi­zony „baj lett a I" Hét UjDól bej lett. HiaLa voltak a szomorú ta­paszttlatok, hiába voltak a meg­cáfolhatatlan szakértői érvek. Ismert forrásból eredő nyomás hutása alatt a tetszhalott rendszert újból életre keltették. Hogy ez mennyiben helyes, mennyiben nem, afölött mér kár is vitatkozni. Ezzel kapcsolatban azoriben lehetetlen elnyomni egy folyton íelloiuló gondolatot. Nem is olyan régén volt egy periódus, amikor a buza óra a vidéken 10 pengős bolettaár mel­lel összesen 15.pengő voit, ami­ből tehát magára a búzára mind­össze 5 pengő esett. Mondanunk sem kell, hogy nem a kereskede­lem hibájából. A gabonakereskedő tehát, akar seját tőkével, akár kölcsöntőké­vel dolgozott, a kezében lévő pénznek csak az egyharmadát tudta áruba fektetni, mig a pénz kétharmadát holt blankettákba kellett fektetnie. Ezáltal csak harmadakkora forgalmat tudott lebonyolítani, mint tudott volna, ha nincs boletta. Hogy mennyiben segített a bolettarendszer a gazdákon, azt látjuk. Az azonban letagadhatat­lan tény, hogy amikor első izben bevezették a bolettát, akartak segiieni a gazdákon, a jóindulat megvolt. De a segilés módja olyan volt, hogy — bizonyéra akaratlanul — nagyot ütöttek egy másik foglalkozási ágon — a régi multu, tisztes és tekinté­lyes gabonakereskedelemen. Ezzel szemben ez OMKE, amely müködésenek 29 eszten­dejét tapossa, tanuként hivja fel az ország minden foglalkozási ágának bármely tagját arra, hogy a kereskedelem sérelmeinek or­voslására, vagy — mondjuk — a kereskedelmen való segítésre sohasem tett olyan javaslatot, amelynek teljesítésére akar a kincstár, akár más foglalkozási ág károsodását, áldozatát köve­telte volna. Senkitől sem irigyelünk semmit, csak ne a kereskedelem bőrére menjen mindig a játék. Az egyen­lő elbánás elve alapján a ke­reskedelem is kérhetne ugyan­olyan segítséget, mint mcs foglal­kozási ág. De mi mér abba is belenyugszunk, hogy másokon segítenek s mirajtunk nem, — ha a mások megsegítése nem a mi kárunkra történik, Tudjuk, hogy átmeneti időket élünk, hosszúlejáratú progrem­mot nem is adhat a kormány, esek átmeneti programmot. De szeretnénk már \ látni ezt az át meneti programmot, mert eddig csak célkitűzéseket hallotunk, de ez elérésre alkalmas eszkö­zök összeállítását, a programmot mindmáig nélkülözzük. S egy ilyen programmban legalább át­menetileg gondoskodnának a ke­reskedelem megmentéséről is. Sőt tovább megyünk. Ne is gondos­kodjanak rólunk. Egyelőre meg­elégszünk, ha nem avatkoznak a szabadkereskedelem ügyeibe. Ne segítsenek rej'unk, de legalább másokat ne a mi rovásunkra tá­mogassanak. Az OMKE nemcsak kritizál, hanem 28 esztendős munkássá­gával példát statuál, hogyan lehet egy foglalkozási ág jogos erdekeinek védelmét hathatósan szolgálni anélkül, hogy a kincstár, vagy más foglalkozási ág meg­károsításával járó in­tézkedéseket javasolna. A Vidéki Gabonakereskedők Országos Szövetsége most siker­rel kecsegtető, erélyes akciót fo!ytat a bolettarendszer legkirí­vóbb sérelmeinek kiküszöbölé­sére és Békésmegye, legna­gyobb számban pedig Békéscsaba tekintélyes gabonakereskedői ál­lanak az akció élén. Reméljük, kellő ered­ménnyel. Rövid táviratok A vonat e'é vetették magukat Kiskunhalason Oláh Ferenc és Haisen Magda budapesti leány. Ok : szerelmi bánat. A Horthy Miklós uton elgázolt egy autó egy 9 éves fiut. Állítólag gyilkosság történt Bu­dapesten a Bercsényi uccában. Csütörtökön temetik Zsolnán Bata Tamás cipögyárost. Húszezer munkás jut kenvér­hez Borsodmegyében árvédelmi munkálatoknál. Vihar és jégeső volt Pesterzsé­beten, Újpesten és Miskolc mellett. Nemesbiken a villám halálra súj­totta Tóth Jánost.

Next

/
Thumbnails
Contents