Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-07-10 / 147. szám

> Békéscsaba, 1932 julius 41 I5EKESMEGYEI KÖZLÖNY regi jo időkből A városunkba tévedő idegen, aki este és napali fényárban látja a Szt. István-teret, el sem tudja képzelni, hogy nem is olyan régen — ezelőtt 30 évvel — milyen sötéség uralkodott ott (-alán még nappal is. Szedő). A Fiume előtt pislogott egy petróleum-lámpa, a másik oldalon, a városháza előtt szintén petróleumlámpa világított l?). Ez volt a Szt. István-téren, illetve az akkori főtéren. Ugy nézett ki a főtér, mint egy hamisítatlan apacs tanya. A többi mellékutcák a főtérhez, viszonyítva, voltak megvilágítva. Volt a községnek egy lámpagvujtogatója is. Ebben a diszes állásban öregedett meg és — aki csak ismerte — öreg Csuvar3zkynak szólította. Az öreg, aki már sok X. évet töltött a község szolgálatában, nagyon sokszor megfeledkezett arról, hogy a lámpákat azért állították az utca sarkokra, hogy este meggyújtsák azokat. Különösen akkor feledkezett meg erről, ha a hold nagyon frissen vált láthatóvá az égbolton. Egy őszi estén nagy vendég érkezett Csabára: Gróf Apponyi Albert, Korossy László, a község iőjegyzője négyesfogaton hajtatott ki eléje. Az illusztris vendég meglepetéssel konstatálta, hogy amilyen fényes a diszhintó, olyan sötétek •az utcák. Sehol, még csak véletlenül sem ég egy lámpa. Korossy László másnap maga elé hivatta az öreg Csuvarszkyt: — No öreg, msgát el fogom csapatni. — Nem lehet az igaz, tekintetes uram 1 , . — De igaz I — Hét osztán miért? — Mert hanyagul végzi a dolgát. Tegnap éjjel is sötétben volt a város. — De tekintetes uram, sötétben én sem mehetek lámpát gyújtani. — Az mindegy. Magának tudni kellett volna, hogy jön gróf Apponyi és ilyenkor illik a lámpákat meggyújtani. — Ebben nem is én vagyok a hibás. — Hét ki? — Hát... a... teV.intetes ur I Hiszen mi olyan jó barátok vagyunk, mért nem tetszett megmondani, hogy a gróf ur ide érkezik ... * A petróleum-lámpa korszakában még erősen divott az a szokás, hogy a parasztlegények szombat esténként el-eljárogattak a lányosházakhoz egy kis vecsjerkára. Magukra teritették a báránybőrrel bélelt subát s igy megvédve az idő viszontagságai ellen, nyugodtan elbeszélgettek a kis kapuban, vagy a tornácz alatt, sokszor reggelig is. Volt Csabán akkoriban egy zongoratanárnő : Vorlicsek Emília kisasszony. Nem tudom honnan származott ide az istenadta, de egy szót sem tudott magyarul. Ez még nem volna baj, mert a franciák is ugy zongoráznak, mint a magyarok. Az öreg kisasszonyt a legjobb akarattal sem lehetett szépnek nevezni, sőt 1 Olyan csúf volt szegény, hogy ha a csunyanőt akarta volta valaki megörökiteni, az minden bizonnyal Worlicsek Emiliát állította volna modellnek. Egy borús szombat este két paCím nélkül... A Békés-Csabai takarékpénztár egyesület székháza előtt néha napján egy vándorköszörűs szokott tanyát ütni és vigan köszörüli a közelben lakók által hozzávitt késeket. De nemcsak a közeliek keresik fel, hanem idegenek is, A minap reggel már jó korán a köszörűs mellé állított egy atyafi, aki elmondotta, hogy délegyházáról jött bevásárolni és hozott magával egy konyhakést is. Amint a köszörűs vizsgálgatta az elég éles kést, az atyafi igy szólt: „Bizonyára emlékszik még erre a késre, hisz' pünkösd előtt köszörültettem meg magánál". „Igen emlékszem, — mondja nagy határozottsággal a köszörűs. Valami baj van a késsel ?" „ Az anyósom majdnem levágta vele a nyelvét, amikor legutoljára evett vele". „Nahát, igazán sajnálom, de nem tehetek semmit". „Dehogynem — felelte a kétegyházi magyar. Most jobban köszörülje ki . . . rovszky Mihálynak pénze volt elég és — igy gondolkozott — akinek pénzt ad az Isten, annak észt is ad hozzá. Gyebrovszkynak minden vágya az volt, hogy egyszer egy igazi, nemes veretű uri társaságban tölthessen egy pár órát. Egy alkalommal a C3abai Uri Kaszinó előkelő, fényes estélyt rendezett, melyen megjelent néhai Beliczey István főispán is. Gyebrovszky Miska gondolt egyet és ő is felment a Kaszinóba. Azonban az ajtóban útját állták. — Igy nem lehet bemenni! — No nizdl Hát osztán mírt nem lehet? — Mert csak frakkban lehet megjelenni. Gyebrovszky Miska nem jött zavarba. Hazament, felvettea frakkját es visszament a Kaszinóba. Szünóra alatt leült a többi urak közé éa vacsorát rendelt. Pörköltet. mikor a pincér eléje tette a párolgó ételt, felemelte frakkjának mindkét szárnyát és belemártotta a zsíros ételbe. — Az Istenért! Mit csinál Gyebrovszky uram ? — Semmit I De ha már meghívták a frakkomat, illik, hogy mégis etessem ... Csabai. rasztlegény járkált méltóságteljesen ez akkori Vasut-utcán. A Nádor elé érve, észrevették, hogy a másik sarkon egy nőalak mozog. A két subás legény egymásra nézett, majd mosolyogva igy szólt az egyik : — Hiczho I A másik pillanatban Worlicsek Emília a meleg suba alatt hallgatta a parasztlegény egyenletes szívdobogását. — Lasz, in si mich 1 — nyögött a megszeppent tanárnő. — Nem hívnak engem Lu3zlignak — szólt a legény — hanem Gyurkának. Csendesen vitte „édes" terhét a subás legény. Azonban kíváncsi volt, hogy milyen madarat fogott és a legközelebbi lámpánál letette. A Gyurka legény csaknem sóbálványnyá változott ijedtében, mikor remegő foglyának meglátta apró vizenyős szemeit és kissé fonnyadt/de annál csúnyább arcát. Hirtelen elengedte a „drágá"nak vélt csemegét és csak ha,kan morogta: — Fene ho zedov... * A régi jó időkben is akadt a nép között olyan, aki előszeretettel utánozta az uri népet. GyebKi Békéscsaba legszebb asszonya és leánya? A Közlöny strandszépségversenye (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Békésmegyei Közlöny, a vidéki zsurnalisztikában eddig páratlanul álló akciót fog a nyári hónapokban lebonyolítani. Nem fővárosi lapok mintájára ezt elöljáróban le kell szögeznünk — rendezzük a strandszépségversenyt a békéscsabai strandon. Véleményünk szerint a strand az a hely, ahol Békéscsaba legszebb asszonnyai és lányai adnak egymásnak találkozót, s igy a verseny tisztázhassa, hogy ki a legszebb Csabán ? Hangsúlyoznunk kell azt, hogy nem üzleti szempont vezet bennünket, amikor a versenyt megrendezzük, hanem kizárólag az a cél lebeg előttünk, hogy a strandra járók megfelelő szórakozást találjanak és eldöntsék: Ezt tartanok arra érdemesnek, hogy „Csaba legszebb hölgyei" büszke címét elértékes ajándékokkal nyerhessék. A strandon lehet igazán megítélni, hogy ki a szép, pláne a mai modern fürdőruhák korában. Az,első dijat a nyertesnek a Kulpin Áruház, a másodikat Klein Henrik órás és ékszerész, a harmadikat pedig az Adler Cipőáruház fogja adni. Ezenkívül diszes emléklapot adunk a nyertesnek, mert reméljük, hogy arra százszázalékosan érdemes hölgyek fognak az első helyre befutni. Hogy mennyire nem üzleti érdek vezet bennünket, annak igazolására leszögezzük, hogy a strandfürdő pénztáránál is árusítanak szavazószelvényeket darabonkint 10 fillérért s az ezekből befolyó összeg felét, a Jánossy alapba juttatjuk. Ezt Jánossy Gyula polgármester is örömmel vette tudomásul. Amint látható tehát, versenyünk egyrészt jótékonyságot is szolgál. Lapunkban naponta lesz szelvény. amelyet lapunk kiadóhivatalába lehet eljuttatni, naponta reggel 8 órától este 7 óráig, zárt borítékban „Strandszépségverseny,, jeligével. A strandon vásárolt szel vényeket is lezárt borítékba kell tenni s esetleg ott lehet hagyni a pénztárban, ahol mindennap átvesszük azokat. A szépségverseny julius 10-től augusztus 10 ig bezárólag tart. Az első eredményt csütörtöki lapunkban közöljük. KOZMETIKA Rovatvezető : Dr. Dietrich Lászlóné A mult hetekben a bőr állapotának megdiagnostizálását és a ysiros bőrnek gyógykezelését tárgyaltuk. Most folytatom a száraz bőr gyógykezelésének ismertetését. A száraz bőr kezelése valamivel egyszerűbb, mint a zsírosé, bár az is nagy gondosságot igényel. Az arc gőzölése csak rövid ideig szabad, hogy tartson, a bőr tisztogatása könnyebb, mert lényegesen kevesebb a bőr tisztátlansága, — azonban annál fontosabb a plasticus — niasszás, amelynek a gyógyításban majdnem a legfontosabb szerepe van. Gyakran és kiadósan kell a száraz bőrnek a masszás, hogy rugalmasságát meg lehessen tartani és és a mostoha táplálkozást állandóan javítani tudjuk. A púder alá finom kissé zsiros krémet kell használni, a mosakodásnál — különösen a víz elkészítésénél nagy óvatosság ajánlatos I A száraz bőr nagyon érzékeny a kemény vizek iránt, tehát az ilyen bőrű egyén lehetőleg keveset móssa vizzel az arcát és a mosdáshoz használandó vizet gondosan készítse elő, hogy az légy legyen I A viz megfelelő előkészítéséiől már bőven tárgyaltam, azt most nem ismétlem meg, csak felhívom a figyelmet arra, hogy városunkban mindenütt kemény a viz. A használandó kozmetikum : éjszakára finom, erősen zsiros crémet, nappalra púder alá szárazabb krémet és jó púdert. Sokszor hangoztattam már a „jó púder" kifejezéseket. Ezt azért, tettem oly gyakran és oly nyomatékosan, mert tudom, hogy a legtöbb púder olmót, vagy higanyt tartalmaz — hangsúlyozom, hogy a legjobb márkák nagy része is I Az ólmot azért teszik bele a gyárosok, mert az ólom — fehér igen jól fed, — a higany pedig fehéríti a bőrt. Aki csak valamit is foglalkozot a festészettel bizonyára tudja, hogyha a festő jól fedő fehéret — azu. n. „Deckweiss"-t — akarja használni, az ólom-fehéret választja. mint ami a legjobban fed. Igen gyakran vallják ezt az elvet a púder gyártásánál is, csakhogy a bőr nem festővászon és bizony nem türi ezeket a mérgeket. A púderben lévő ólom nehéz fém lévén jól odatapad a mirigyek faggyúval telt kivezető nyílásaiba és a bőr pórusaiba, ott lassan oxidálódik és megmérgezi a környezetét. A porusokba jutott ólom, hosszabb használat után ugyancsak megfeketedik a bőr tele lesz finom, apró fekete pontocskákkal. Ezek nem mitesserek, hanem a pórusokba lerakodott és ott oxidálódott ólom termékei, amelyeket aztán csak hosszas és fárasztó kezeléssel lehet onnan eltüntetni. A higany mérgező hatását, ugy