Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-22 / 207. szám

322 ÖEKESMEGYEI KCZLONY Öékéscsaba, 1932 szeptenber 20 Szelvény a Békésmegyei Közlöny hat hónapig tartó géphullömositásához, amelyet teljesen díjtalanul készít Bartha és Varga hölgyfodrész annak, e.ki a légtöbb szelvényt e hí végéig hozzánk beküldi Egy kivándorolt tisztviselő szerencséje Szegedről jelentik : Csöngős Imre dr. nyugalmazott pénzügyminiszteri tisztviselő egy esztendővel ezelőtt még Szegeden lakott és itt vásárolt egy sorsjegyet. Fél sorsjegyet vett és huzásonkint rende sen fizette a 12 pengőt, de nem volt szerencséje. Félévvel ezelőtt Csöngős Imre dr. a családjával együtt kivándorolt Amerikába és Clevelandban telepedett le, ahol egyik régebbi ismerőse révén bekerült egy nagy ruhagyárba. Csöngős Imre ugyanis szegedi illetőségű, a felesége Jis szegedi asszony, Singer Gyula Tisza La jos körúti kereskedőnek a leány8. Csöngős dr. már egyizben járt künn Amerikában, a családja nem is jött onnan vissza és ezért határozta magát arra Csöngős Imre és felesége is, hogy kivándorolnak az Újvilágba és ott fognak letelepedni, a gyermekeikkel együtt. Csöngősék elvitték magukkal a Szegeden vásárolt sorsjegyet is, de aztán meggondolták a dolgot, visszaküldték a sorsjegyet Szegedre és a nyugalmazott miniszteri titkár felkérte az apósát, Singer Gyulát, hogy a húzások előtt fizesse ki rendesen a fél sorsjegy árát. Az utolsó húzás nemrég megvolt és ezen kihúzták Csöngős Imre sorsjegyét is. Az ő száma 7000 pengőt nyert, de mivel ő csak fél sorsjegyei játszott, igy a nyeremény fele : 3500 pengő illeti meg őt. Maga a sorsjegylu'ajdonos, aki Clevelandban van, még nem is tud a nagy szerencséről, apósa veszi most fel az összeget és megírja vejének, hogy mit csináljon vele. A devizarendelkezések folytán ugyan is nem lehet Amerikába kiküldeni a nyereményt. Sósavat ivott egy lakatos felesége (A Közlöny eredeti tudósítása ) Ma délelőtt fél 12 óra tájban öngyilkosság történt a Szemián sor8. számú házban. Itt lakik Pilinszki András lakatos feleségével. A házaspár összeszólalkozott és Pilinszkiné hazarohant a piacról, ahol árult. Otthon sósavval megmérgezte magát. A kihívott mentők súlyos állapotban vitték kórházba. Csabai piaciárak Ujbuza 10-12 Tengeri csöves 4— Árpa 7.—7'50 Zab 7.-7.50 Igaz e, hogy a hires csabai kolbász előállításához debreceni nyersanyagot használnak ? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A Debreceni Független Újság vasárnapi száma hosszú cikket közöl a debreceni hentesárukról és szomorúan állapítja meg, hogy a debreceni készítményekkel nagyon veszedelmesen konkurrálnak a békéscsabai, gyulai és kapuvári gyártmányok. A lap többi között ezeket írja: „Debrecen nagyhírű és dicsőséges multu hentesiparának az utóbbi években súlyosan érezhető konkurenciát támasztottak a belföldi piacokon a gyulai, csabai készítmények és herceg Eszterházi-féle kapuvár husárugyár gyártmányai. Ejy-két évtized előtt a debreceni henleskülönlegességek még úgyszólván versenytárs nélkül álltak a belföldi ks a közeikülföldi fogyasztásban. A debreceni áru belföldi piaca az utóbbi évek során elszomoritóan összezsugorodott. Ennek részben az volt az oka, hogy a debreceniek a gazdag exportlehetőségektől elkényeztetve, nem fordítottak tul nagy gondot a belső piacokra és szinte jóakaratú semlegeséggel nézték, hogy az ulolsó néhány évben jelentékeny versenytársaik támadtak itten. Ezek közül elegendő a gyulai és csabai készítményekre, valamint a herceg Eszterházy uradalomSkapuvéri husáru gyárának gyármányaira rámutatni, amelyek nem egy régi piacáról úgyszólván teljesen kiszoritolták a debreceni árut. Budapesten, amely szintén jelentekeny felvevő piacunk volt, néhány év óta közkedveltek lettek a szóbanforgó készítmények. Különösen a csabai kolA polgármester felhívása a sertéstulajdonosokhoz bász, a Gyulán készült kolozsvári szalonna és a kapuvári hentescsemegék örvendenek nagy kelendőségnek, amely ma már bizony fölülmúlja a debreceni áru népszerűségét. A fogyasztóközönséget tehát nehéz lesz meggyőzni a debreceni áru előnyeiről. Annál kevésbbé, mert könnyű beigazolni, hogy a népszerűvé vált gyulai, csabai és kapuvári készítményeket is nagyrészt debreceni száimazásu nyersanyagokból állítják elő. Például az országosan közkedvelt Gyulai „kolozsvári szalonna" (táblákban füstölt húsos szalonna) és a nemkevésbbé híressé vált gyulai paprikás szalonna nyers anvaga is Debrebenből kerül ki. Természetesen a fogyasztóközönség nem tudja, hogy a gyulai, csabai, kapuvári márkával lorga lomba hozott hentesáru alapanyaga debreceni eredetű, hiszen ha ezt tudná, akkor valószínűleg inkább keresné az erediti debreceni árut, amelynek jó híre-neve még min dig ott él a köz'udatban Bizonyos, hogy a debreceni szalonnát mindenki szivesebben fogyasztja debreceni, mint gyulai, vagy csabai recept szerint keszitve. Ámi pedig ciabai és gyulai kolbászkészitményeket illeti, azokkal Í3 könnyű lesz versenyre kelni, mert a debreceni kolbász összehasonlíthatatlanul ízesebb és dúsabb tartalmú azoknál." Szeretnénk, ha a fenti tudósításunkra illetékesektől megfelelő választ kapnánk, hogy tenyleg megfelel e debreceni laptársunk közleménye. Jánossy Gyula polgármester a sertéstulajdonosok figyelmét a következőkre hívja fel: A sertéspestis elleni kettős (szimultán) oltások megismertetése céljából állami propaganda oltások vannak folyamatban. Ezeknek a bemutató oltásoknak az a célja, hogy a sertéspestis elleni védőoltásokat nem ismerő, vagy attól idegenkedő, kisebb állománnyal biró sertéstulajdonosok között a sertéspestis elleni kettős oltások jó hatását megismertesse és az ilyen oltások igénybevételével a sertéspestis áttal okozott vesztességeket lehetőleg csökkentse. Ezeknél a propaganda oltásoknál a következő kedvezmények vehetők igénybe. A nincstelenek és törpebirtokosok : (5 katasztrális holdig.) A sertéseik beoltásánál elhasznált szérumot 105 pengő helyett 80 pengőért kapják literenként a szérumtermelő intézetektől, a vírust pedig köbcentiméterenként 20 filléres ár helyett 15 fillérért. Ennek a szérum és virus árnak 60 százalékát az ebadó terhére a vármegye fizeti. Az állatorvosok ingyen végzik az oltásokat, A szükséges fuvart a város adja. Ezzel a kedvezménnyel eddig kb. 120 tulajdonos kb. 500 drb. sertése oltatott be. Ez a kedvezmény f. évi szeptember hó 30-ig még igénybe vehető. Azok a kisbirtokosok, akiknek állománya nem nagyobb 10-15 drb.-nál 105 pengő helyett 80 pen gőért kapják literenként a szérumot, a vírust pedig 20 fillér helyett 15 fillérért. Ezt a kedvezményt sertéspestissel fertőzőit községben 1932. december hó 31 ig lehet megkapni és e célból a városházán 66. szám alatt naponta 9—11-ig lehet jelentkezni. A jelentkezésnél az oltandó állatok darabszámát, fejfáját (mangalica, keresztezett, angol), korát és súlyát kell bejelenteni. Ezen adatok bejelentése alklmával megállapítást nyer a szüséges szérum mennyisége és annak ára. A szükséges szérum és virus árát előre ki kell fizetni, mert a szérumtermelő intézetek csak utánvéttel szolgáltatják ki kedvezményes oltóanyagot. Az oltó állatorvos diját a tulajdonos fizeti. Ugyancsak a tulajdonos gondoskodik a szükséges fuvarról is. A nincstelenek és törpebirtokosok szeptember hó 30 ig, a kisbirtokosok december hó 31ig vehetik igénybe az oltási kedvezményeket. 77 nyomor tükrében Olvasom, hogy Kéthly Anna, Szeged egyik országgyűlési képviselője Szegeden beszámolót tartott a Korzó mozi nyári helyiségében. Mindenekelőtt megállapította, a világegyetem gazdasági vergődését ; sajnálkozott azon, hogy Braziliában zsákszámra öntik a tengerbe a kávét, szomorú szívvel tudatta, hogy Ámerikában 400 ezer gyermek csatangol az országutakon, majd — hogy a logikus gondolatfüzésen csorba ne essék — minden átmenet nélkül megállapította, hogy a hazai állapotokért Bethlen és a Károlyi kormány a felelős. Mert itt nem a világegyetem nagy baja játszott, közre. * Olvasom, hogy a filléres gyorsvonatok nagy sikere szinte felkínálja azt, hogy az élet minden vonalán, a „filléres gondolatnak" kell megvalósulni. Ma, amikor a gazdasági életben a forgalom napról napra csökken és vásárló kedvről nem beszélhetünk, csak az egész komoly árleszállítás hozhatja meg a fellendülést. Érdekes mozgalom indult meg mostanában a fi léres posta érdekében. Az elgondolás az, hogy a posta havonkent többször egyes napokat tűzne ki, amikor a faladott levelezőlap, vagy levél dija a rendes tarifa helyei c-ak 2—3 fillér lenne. O.yan hatalmas forgalmat jelentene ez, amire a posta legjobb idejében sem volt példa. Sok levelezés indulna meg igy, ami rendes forgalomban folytatódna. De jövedelmezne a filléres posta az amúgy is nehéz viszonyokkal küzdő grafikai iparnak, a képeslapok forgalmának megsokszorozásával és amellett nagyszerű propaganda volna a fürdőhelyeknek is. Bizonyára az ilyen irány kérés már eljutott az illetékesekhez és nemsokára filléres posta szállíthatja a levelek százezreit. (nn) Sorsjegy láz Csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Most volt az osítálysorsjáték utolsó húzása. A véletlen folytán a főnyeremények az ulolsó húzásra maradtak. Hétfőn délelőtt futótűzként terjedt el a hír és a Frenkel bankház is publikálta, hogy békéscsabai nyerte a 200000 pengőt 14925 számú fél sorsjegygyei. Igy az illető markát 80000 pengő ütné. A hír hallatára megindult a kombináció. Telálgatták, hogy ki nyerhette a hatalmas összeget. Megfejteni azonban nem sikerült, mert Csabán sok ezren játszanak sorsjeggyel. Munkatársunknak sikerűit megállapítani, hogy ki nyerte a 80000 pengőt. Az illető nevét egyelőre nem óhajtjuk nyilvánosságra hozni, mivel a sorsjegy körül komplikációk támadtak és az ügybé a rendőrség is beleavatkozott. Bonyolulttá teszi a helyzetet az a körülmény is, hogy a fővárosi és debreceni sajtó híradása szerint két debreceni egyén nyerte a 200000 pengőt. Hogy mo3t mór mi az igazság, azt mi is szeretnénk tudni. A fentieket azért láttuk jónak közölni, mert ezzel talán megszűnik a kombinálgatás s nem emlegetnek mindenkit, még cselédleányokat is boldog nyertesként-