Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-16 / 202. szám

ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 szeptember 16 Péntek 59-ik évfolyam, 202-ik szám BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI NAPILAP Elfif i««té»i dijak I Hely cn és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő — Példényonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József 1 cicfonsiám i 176 Szerkesziósftg és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker Ferenc József-tér 20. szóm alatt Hirdetés dijszabas szerint Az irók balatoni hetet ren­deztek, amely most fejeződött be. Az irók összejövetelének egyáltálán nem volt politikai színezete, bár néhány politik i kiválóság tarkította az irók se­reget. Megjelent a többi között, a mostanában sokírt emlegetett Albrecht kir. herceg, felsőházi tag is, aki feltűnést keltő be­szédet mondott. Felszólalása általános és mély tetszést váltott ki s igy érdemesnek találjuk, hogy a fontósább momentumokat is­mertessük olvasóinkkal. Albrecht tiszta magyarságú, nagyon megfontolt beszédében pálccát tört az itthon fecsegő, ellaposodott irredentizmus fe­lett s a magyar nyelvnek a határoKon kivQli művelését mutatta meg cél gyanánt. On­nan indult ki, hogy a trianoni széttépésünk is nyelvi ala­pokon történt, most vissza kell fordítanunk a fegyvert. Ezeket mondotta Albrecht kir. herceg a magyar tollbüsz* kességeinek. Akik jelen voltak, de, akik csak közvetve tudnak a nyilatkozatról meglepődtek. Meglepődtek pedig azon, hogy egy királyi herceg, akit évek­kel ezelőtt még a magyar trón várományosanként emlegettek, tesz ilyen nagyfontosságú ki­jelentéseket. ..Nyelvi alapokon" szedtek széjjel bennünket. Ezt meg keli érteni mindenkinek. Olyan formán értelmezzük ezt, hogy sok volt az áruló közöttünk, akik szívesen menekültek a magyarfalók táborába. Vájjon miért ? Mert itt rosszul ment soruk ? Dehogy. Mert a lejtőre tévedtek, bűncselekményeket követtek el s menekültek a velük sülyedő hajóról. Ezekre nem is volt szüksé­günk. Ilyen hazafiakra nem reflektál a magyar nemzet, amelyet érhetnek baltacsapások, de magyar voltára és tisztes­ségére mindig büszke lesz. Albrecht szózata a szivébe vésődhet azoknak is, akik a hazafiság átlátszó köpenyébe burkolózva, még most is ás­kálódnak a magyar nemzet el­len, bár ez a haza ad kenyeret . . . nekik Amíg saját magunk terme­lünk ki ellenségeket, addig mindig idézhetjük Albrecht herceg mondását . . . 317,000 pengő deficit a jövő évi költségvetésben A pótadó 50 százalékos lesz s igy meg van a teljes fedezet — Érdekességek a költségvetésben (A Közlöny ereaeti tudósítása.) A város jövő évi költségvetése most hagyta el a sajtót s igen érdekes adatokat tartalmaz. Meg­tudjuk, hogy a város háztartásá­nak 1933. évre összeállított költség­vetési előirányzata 1,747.186' 17 pengő szükségletet és 1,429.835*03 pengő fedezetet, 317.35114 pengő hiányt mutat fel, amely a 640 576*66 pengő adóalap után 50 százalé­kos pótudóval fedezhető. A költségvetést Kautz Gyula főszámvevő és Jánossy Gyula polgármester a legnagyobb takarékos­ság jegyében állította össze. Ez nyomban szembe is tűnik, ha a multévi költségvetésre tekintünk. 193 J-ben 1,846 978 pengő volt a szükséglet, tehát a mostani költ­ségvetés 99.792 pengő visszaesést mutat, amit a város polgársága — bár nem mindig célszerű a redukálás — örömmel vesz tudo­másul. Gondoskodtak arról, hogy az elodázhatatlan és a háztartás za­vartalan menetét biztosító szükség­letek felvétessenek, illetve az ilyen tételek kiegészíttessenek. Jelentősebb beruházási té­telt nem tudtak a költség­vetésbe iktatni. Beruházási tételként találunk a költségvetésben az Apponyi-utcai járda építésére 8000, egyéb járdák létesítésére 12 000 pengőt. ­A személyi járandóságoknál — bár 1933. juniusában lejár a tavaly redukált tisztviselői fizetések ideje — mégsem vették bele a régi magasabb fizetéseket a költség­vetésbe, mert nincs arra remény, hogy juniusban visszaállítják a régi jövedelmeket. Beállították a költségvetésbe hat gyakornok fize­tését is, de ezt felsőbb hatóságok­nak még jóvá kell hagvniok. Részletesen kimutatják, hogy egyes tételeknél hol állt be redu­kálás, vagy emelkedés. Uj szük­séglet az önkéntes tűzoltóságnak szánt 1400 pengő is, mert a ta­pasztalat szerint szükség,van az önkéntes tűzoltóságra. Építőipari téli tanfolyamra 1954 pengőt talá­lunk a költségvetésben. Emelke­dett a közvilágítási költség 12.030 pengővel, a házi fuvarozás 14.220 pengővel. Uj tétel a Szucsu-féle házra esedékes összeg és a Salát­kiskoruaknak fizetendő kártérítés. Nézzük, mit mutat a fcösszesi­tés a költségvetés csoportjai sze­rint. Szükséglet: I. Általános igazgatás 621.951 88. (Multévi 643.322'27.) II. Közegészségügy: 59.252 16 (62346'60). III. Közoktatás, közművelődés, vallás: 234.386-12 (248.017 59). IV. Szegényügy és népjólét : 85.145-80 (120.496'95). V. Közélelmezés: 24.219-20 (30.478-45). VI. Városépítés: 185.38033 (209.199-15). VII. Vagyonigazgatás: 188 ezer 299 81 pengő (176.66923). Itt talá­lunk többletet I VIII. Hitelügy: 348.547*87 (356.44776). Fedezet: I. Általános igazgatás: 760.378-34 (Előző évben 792.749). II. Közegészségügy: 3755 (4250). III. Közoktatás, közművelődés, vallás: 64.484 48 (78.951*17). IV. Szegényügy és népjólét : 9000 (8500). V. Közélelmezés: 69.350 (73.350) VI. Városépítés: 101.340*80 (124.216 80). VII. Vagyonigazgatás: 355.415*07 (327.77882). VIII. Hitel ügy: 66.11134 (71 221*21). Amint fentiekből létható, min­den tételnél lefaragtak néhány ezer pengőt, csupán a vagyon­igazgatásnál van többlet 11.63058 pengő. Az adóalap kimutatás igy fest: A város lakosainak száma 50.007. A házak száma 8356. A város területe 51.416 katasztrális hold. Földadóból, házadéból, társulati és tantiéme adóból elő van irá­nyozva 778.099*79 pengő, levonvá a mentesek adója, marad 640 ezer 576 66 pengő. Ha a hiányzó 317.351" 14 pengő­höz hozzáadjuk az 50 százalékos pótadóból befolyó (?) 320.288'33 penRőt. akkor felesleg is lesz 2937*19 pengő. A közüzemeknél a villamos­müvei nincs nagyobb baj, de a fürdő költségvetésében 57.187 76 pengő hiányt fedezünk fel. Mindent összevetve: Békéscsa­bán nem olyan súlyos a helyzet, feltéve, ha az adók rendesen be­folynak . . . WWWWWJWWWWWWWWWWWW Könnyitenek az adóhátralékosokon A Hivatalos Lap mai száma közli a közadók hátralékosainak a fizetésére adandó kedvezmények tárgyéban kiadott rendeletet. A rendelet egyfelől a késedelmi ka­matok teljes elengedésével, más­felől az 1931. végéről fennálló adótartozások részletekre való fel­osztásával kívánja az adóhátra­lékosok részére a tartozások be­vwvwwwwwwwwwwwwwwwwwwvwwwwvww A gazdasági helyzet javulására van kilátás tizetését megkönnyíteni. Azok számára, akik tartozásaikat ez év október végéig teljesen kiegyen­lítik, a kamatok mérséklését biz­tositjók, ugyancsak a kamatok mérséklésével egyenlíthetik ki tar­tozásaikat azok is, akik pontosan betartják a számukra engedélye­zett részletfizetési terminusokat. Budapestről jelentik: Az egy­séges párt értekezletén több kép­viselő szóvá tette az aktuális gazdasági kérdéseket. A felszóla­lásokra válaszolva gróf Károlyi Gyula miniszterelnök kijelentette, hogy a mai helyzet nem indo­kolja azt, hogy akár a kormány, akár a párt népszerűségének el­nyerése érdekében letérjen az objektív és reális útról. Az ígérgetések terén a kormány és a kormánypárt sohasem érheti utol az ellenzéket, mert az sza­badon igéthet mindent, mert úgyis bizonytalan az az idő, amikor az ígéreteket beválthatja. A kormány legfőbb célja az államháztartás egyensúlyának biztosítása, a pengő stabilizálása és a termés értéke­sítése. Azt hiszi, hogy nincs távol már az idő, amikor az általános hely­zet megjavul. Ezt ez időt ki kell

Next

/
Thumbnails
Contents