Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-09-03 / 192. szám

2 L5EKESMEGYEI KCZLONY öékéscsaba, 1932 szeptenber 3 Tankönyv, tanszer TELEFON: 212 A Kereskedelmi Csarnok szombati mulatsága az idény legszebb estélye lesz Felejthetetlen élményben lesz része szoknak, akik a Kereskedelmi Csarnok szombat esti kerti mulatságán megjelennek. A hetek óta fáradozó rendezői gárda valósággal tündér kertté varázsolja szombatra a Csarnok amúgy is kedves nyári helyiségét. A kereskedők hatalmas tábora a kert feldíszítéséhez legszebb műkincsét fogja felhordani, És ha az idő is kedvezni fog, olyan kertben lesz része a közönségnek, amilyet vidéken még nem állítottak elő. A zenét kiváló, komplett jazz szolgáltatja, ami egymagában biztosíték arra, hogy kedvezőtlen idő esetén is pompás mulatságban lesz része Békéscsaba elit közönségének. Hetvenezer pengő tagdíjból A sajtó részletesen hirt adott a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének szervezkedéséről. Természetes, hogy az egyesület szervezkedéséhez pénz kell és ezt az 1000 pengőt kitevő alapitó-tagsági díjból, az 500 pengős rendes tagsági dijból és a községek 10 és 20 pengős dijából akarják előteremteni. Mint halljuk, a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete azon fáradozik, hogy minden főispánságot, községet és törvényhatóságot intézményesen beléptessen az egyesületbe. Minden főispánság 1000 pengőt fizetne és minden község 10 pengői. Ilyen módon az; egyesület kb. 60—70 ezer pengőt akar összegyűjteni. Így hát a Gyümölcstermelók Egyesülete úgyszólván közpénzen dolgozik. Ez már komoly alkotásokra kötelezi az egyesületet. 60—70 ezer pengő oly nagy összeg, amellyel nemcsak propagandát lehet csinálni azon célok elérése érdekében, amelyet az egyesület hirdet, hanem meg lehet már valósítani a szép terveket. A legkeresettebb kompenzációs cikk; a zsír Budapestről jelenlik: A valutáris nehézségekre való tekintettel ma legtöbben kompenzációs üzleteken törik a fejüket. A külföldről behozott áruk ellenében belföldi termékeket akarnak exportálni. Ugylátszik a belföldi termények között a zsir a legalkalmasabb erre a célra, nemcsak azért, mert kereslet van külföldön iránta, hanem azért is, mert értékes áru és gazdaságosan szállítható. Mint halljuk, sokan fordulnak a Vásárpénztárhoz a zsirral kapcsolatos kompenzációs üzlet tárgyában. A Vásárpénztár zsirkereskedelemmel nem foglalkozhat, igy tehát az ilyen üzleteket a zsirkereskedőkhöz utasítják. Zsir ellenében be akartak már hozni textilgépeket, nyerspamutot, kávéi, gyarmatárut, filmeket. A zsirexport üzletek lebonyolítása érdekében i^en kívánatos volna, hoííy a zsirkereskedők szindikátust létesítsenek. Nem lehet megállót létesíteni a Takarékpénztár előtt — mondja Fritsch, az AEGV forgalmi főnöke (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rohanás az élet, legalább a mai élet, a technika százada az —ezt nem én állapítom meg elsőnek. Az a három levélíró, akik rövid egymásutánban felkeresték lapunkat soraikkal, alighanem arra gondoltak, hogyan lehetne rövidebbé tenni utjukat, ha az AEGV motorosán jönnek a városba és a városházéig elmenni időveszteséget jelentene számukkra. Mindegyik levélíró azt javasolta, tehát, hogy állítsanak fel egy egy uj megállót a Takarékpénztár bejárata előtt. A terv felvetése élénk visszhangot keltett és különösen azok a kereskedők pártolták melegen, akiknek a takarék környékén van üzletük. A közönség tehát uj megállót óhajt, lássuk mit mond az AEGV ? Tegnap délután felkerestük hivatalában Fritsh Rezső AEGV forgalmi, főnököt és megkérdeztük tőle teljesül-e a közönség óhaja. — Az AEGV mindig igyekezett a közönség minden kívánságát teljesíteni, de ezt nem teheti, mert műszaki lehetetlenség. — Ugyanis a tervezett megálló után erős iv és emelkedés van, amelyen csak ugy tud a motor áthaladni, ha lendülettel megy neki. Annyi lendület szükséges ehhez, amennyit nyer a Nídor szállótól a sarokig. •— Valami más megoldást nem lehatna találni? Hiszen ténleg nagyon sokan ugranak ott le, vetjük közbe. — Tudjuk mi ezt és megsúgom, hogy — én is lelépek, amikor abban a körzetben van dolgom ... De ezt a kívánságot nem tudjuk teljesíteni. Pedig igazán mindig a közönség kényelmét igyekeztünk szem előtt tartani, ennek bizonyságául megemlítem azt. hogy minden utcasarkon két megállót állítottunk fel a balesetek elkerülése céljából. A falon függő táblához megy és rajzzal igyekszik szemlélhetővé tenni beszédét. — Mindenütt két megállónk van, kifelé és befelé, úgyhogy a mellékutcából kijövő kocsinak föltétlenül van ideje mindig a motor előtt elmenni. Más városokban csak egy megálló van az utcasarkokon és azt hiszem az igazolja, hogy a közönség kényelmet akarjuk szolgálni. Bucsuzóul nevetve mondja, hogy mikor lelép a motorról, mindig igyekszik elfelejteni, hogy ő tétette ki a táblát: „Menetközben leugrani tilos" ... (—) Wwwwwwwwvwwvwwwvwvvw Cirkusz a cirkuszban... (A Közlöny eredeti tudósítása.) Hetekkel ezelőtt hirdették már a plakátok, hogy jön a Gazdag cirkusz. Na végre, Csabára is ellátogat egy jó cirkusz, mondogatták mindenfelé. A Gazdag cirkusz meg is jött. Felütötte sátrát a laktanya melletti térségen s esténként a fúvószenekar hangjai csalogatták a közönséget. A közönség ment is szépszámmal, bár sovány az erszénye és gazdag műsort várt. Olyat, aminőt egy ilyen nagy város méltán elvár. Hogy ez a műsor milyen volt. o tekintetben különböző az emberek benyomása. Például, mikor e sorok irója volt, igen gyenge műsort volt alkalma látni. Igaz, kevés publikum volt, habár lehettek háromszázan a kíváncsi és ponyva alatt bebujt gyereksereggel együtt. Három artista produkciói, akik nem is oly rég még ü Beketovban arattak sikert, az estély kimagasló pontjai. Tudnak ezek a csupa izom, csupa erőből álló fiuk. Nagyon tudnak Wavráék is, kedves házaspár, kisleányuk ennivaló. Ezzel kész a jó műsor. A többi számot már ismerjük a falukon látott cirkuszoktól. De mit is kívánhatnánk ezektől a művészektől? Bizonyára nincs akkora gázsijuk, mint Rózsahegyi Kálmánnak, vagy Bajor Gizinek s igy nem is mutathatnak extra dolgokat. Szánalom fogja el az embert, mikor látja, hogy felnőtt ember, vagy három-hat éves gyerek a földhöz veri magát, hagyja magát forgatni jobbrabalra, a hajánál, lábánál fogva, ahogy jön. Mindezt miért? Kenyérért. Mert a kenyér a cirkusz világában is roppant nagy ur. Ha kérdi az ember az artistától, hogy nem fárad bele kínzó munkájába, mosollyal felel: ha a hátam beleszakad is kell csinálnom, mert ez a kenyerem. Iskolavégzett emberek dolgoznak falusi cir kuszoknál. Ebben a mondasban benne van a cirkusz egész lélektana. Kenyér itt is a mottó. De, hogy a dijbirkozások minek vannak s a „helybeli" versenyző, miért huz fekete álarcot azt az igazgató sem tudja megmondani. Kár, hogy megtudtuk a kulissza titkot: az egyik bohóc volt a „helybeli" birkózó. Ezzel mindent elmondtunk, amit láttunk a cirkuszban. Szerepelt Orosz János, csabai artista is harmonikával. Ügyesen kezeli s a kifogástalan cirkuszi zenekar is felfigyelt rá. Meg kell emlékeznünk Szabó József (Larkin) bohócról, aki all round tagja a cirkusznak. Hogy mennyivel érdekesebb cirkusz adódik néha az élet arénájában ? . .. (nn) FIZESSEN ELŐ A BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNYRE! Ti nyomor tükrében Olvasom, hogy Madrasban egy kisgyermek a szabadban játszadozott társaival. Amikor órák múlva sem tért haza, szülei keresésére indultak, de sehol sem találták meg. A játszótársak elmondották, hogy egy nagy sas keringett felettük játék közben. A kétségbeesett szülők ekkor a hegyekbe mentek a sasok rejtekhelyére 8 ott keresték gyermeküket, akit meg is találtak egy meredek csúcson. A gyermek mosolygó arccal mesélte : Madár hozott ide. Jó, hogy nem a végrehajtó . . . * Olvasom, hogy a kártyaadót kétszeresére emelték. Ezt az adót csak az fizeti, aki játékkártyát vásárol. Látszatadók helyett mindenesetre helyesebb volna a kártyásokat alaposan megad5ztatni. Adójuk egyrészét adótartozásra fordíthatnák! másik részével pedig a látszatadót pótolhatnák.-A játékos is jól járna: tönkrejutása esetén nem volna adótartozása. Ez mindenesetre nagyobb dicsőség, mint az ellenkezője, mert adóhitelt ezután a kincstár mindenkinek szívesen nyúlt. (nn) vwwwwwwwwwwwwww Más Mevei ven; Az Alföldi Lovas Egylet f. év szeptember hó 25 én (vasárnap) Békéscsabán a lóversenvtéren lóversenyt rendez. Ennek keretében kerül lefutásra a mezőgazdák sikversenye, a hagyományos 100 kmes távlovaglás és még több versenyszám. A versenyprogramjába beiktattak az emiitetteken kivül egy igen érdekesnek Ígérkező számot is a „tréfás levente versenyt" melyben a vármegye lovasleventéi vesznek részt. A versenyzők feladata a következő: kb. 1200 méteres pályát kell befutniok, miközben több ügyességi teljesítményt hajtanak végre, igy a verseny közben lóról szólva tűbe cérnát fűznek, egy pohár sört isznak, levetkőzve odakészített ágyba fekszenek, majd felöltöznek. Utána mindenkor lóra kapva folytatják a versenyt a célba érkezésig. A teljesítmények hibátlan végrehajtója és a célba elsőnek érkező lesz a győztes. Díjazásban az első három helyezett részesül. Minden bizonnyal lesz érdeklődés a leventék részéről e versenyszám iránt és ez kívánatos is, mert az ifjúság a nemes vetélkedésben bizonyságot ad lóratermettségének és ügyességének. A versenyekben való részvétellel fejlődik ki bennük a ló iránti szeretetet, a lósportban megkívánt ügyesség s nem utolsó sorban a „jó" lónak tenyésztési készsége. Szép volna, ha leventéink e testet és lelket edző ősi magyar sportban minél nagyobb számmal vennének részt és szereplésükkel bebizonyítanák mindazon lovaserényeket, melyek bennünk öröklődtek és melyeket ápolnunk szent kötelességünk 1 A verseny iránt érdeklődőknek felvilágosítást adnak a járási illetve r városi testnevelési és népgondozó kirendeltségek.