Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-20 / 181. szám

2 ÖEKESMEGYEI KCZLÖNY Békéscsaba, 1932 augusztus 26 A » * <8 > 1 wl 1 2 regi jo időkből A 900- es évek elején élt Csa­bán egy dúsgazdag ember. Va­gyona olyan nagy volt, hogy ő maga sem tudta megszámlálni, hogy mennyivel rendelkezik. Nem sokan tudtak a beavatot­takon kivül a hatalmas vagyonról, mert a mi emberünk olyan lös­vény volt, hogy Molier „Harpa­gon"-ja teljesen eltörpült mellette. Hogy mennyire zsugori volt, élénken igazolja az a körülmény, hogy az utcán járva felszedte az eldobott gyufaszélakat és a pisz­kos papírszeleteket is. Fösvénysé­ge olyan méreíeket öltött, hogy csak akkor táplálkozott rendesen, ha valahol megkinállák ennivaló­val. A vagyona ellenben állandóan gyarapodott. Reggeltől estig azzal volt elfoglalva, hogy újból és új­ból összeszámolta hatalmas va­gyonát. Egy jlyen jól sikerült szám­adás után felkerekedett és átment az egyik fíiszerüzletbe. A tulajdonos mély hsjlongással fogadta vevőjét és udvariasan kérdezte : — Mit parancsol ? — Adjon nekem négy fillérért liptói túrót ? — Minek az Önnek, ha szabad érdeklődnöm ? — Jól akarok lakni! , . . Az Andrássy uton ezelőtt mint­egy 25 évvel volt egy rőfösüzlet, illetve — ahogy ma mondják — textilkereskedés. A tulajdonos ke­resztül-kasul szakember volt. Ott nőtt fel az üzletben, amit akkori ban az apja vezetett. Azonban hiábavalónak bizonyult a nagy szakértelem, az üzlet nem moz­gott s a tulajdonos szegény ma­radt Ilyen körülmények között meg kellett gondolnia, hogy mire adja ki a filléreket. Szolid ember volt s egyetlen szenvedélye a disznók hizlalásában merült ki, minden év­ben hizlalt hatot, abból hármat eladott, a másik három igy semmibe se került. Egyik esztendőben azután, mi­kor már szép nagyok voltak a disznók, beütött a vész. A disz­nók megbetegedtek. A szegény ember egész nap mormogta a fo gai közt: „Jó Istenkém 1 Tartsd meg az én disznóimat I" Az ima nem hallatszott fel az Ég Urához, mert a disznók megdöglöttek. Szomorú arccal járl-kelt a ke­reskedő másnap üzletében. — Mi baja szomszéd? — kér­dezte a mellette levő szatócs. — Ne is kérdezze ! Hat disznóm volt. Már szépek voltak, gömbö­lyűek és mind a hat megdöglött. — Az nagy baj 1 De mondja, nem hivatott állatorvost ? — Dehogynem 1 Azonkívül pedig egész nap arra kértem a jó Istent, tartsa meg a disznómat és mégis megdöglöttek. — Szerencsétlen! Hát maga nem tudja, hogy a jó Isten nem szereti a disznókat! Ismert egyén volt Békéscsabán B. ur. Aféle 50 éves, jómegjeie­nésü, kisportolt egyén. Meghitt csa­ládi eletet élt feltűnő szép felesé­gével, amit csak az zaveri meg olykor, hogy őnagysága túlzottan féltékeny volt „egyetlen" férjére s ebből állottak elő az apróbb súr­lódások. B. ur télen-nyáron korán kelt s reggeli előtt egy-két órás sétát vég­zett. Bájos neje egyideig vele tar­tott, de hamar kidűlt s csak otthon, ébren álmodozva gondolt arra, hogy férje-ura hol, merre, esetleg kinél járhat? A gondolkozást követték a szem­ehányások s a szép, harmonikus élet igy változott pokollá. E?y reggeli séta után újból meg­kérdezte a féltékeny asszonyka; — Miért sétálsz te olyankor, amikor én alszom ? — Mert mindig akkor alszol, amikor én sétálok. Csabai Faszén, kőszén, tűzifa, koksz fakereskedő Telefon: 436 Békéscsaba, Baross-utca 19. szám Mielőtt tűzifa, koksz, kőszén, brikett stb. tüzelő­anyagait beszerzi, hivjon fel ajánlattételre és győ­ződjön meg előnyös és mérsékelt napi áraim­ról. Üzemek és műhelyek részére la ömlesztett faszén kapható. Á dalosversenyre érkező dalárdák azok vezetőinek névsora es (A Közlöny eredeti tudósítása.) A csabai dalosversenyre érkező dalárdák neveit, elnökeit és kar­nagyait, a közönség tájékozódása szempontjából, alantiakban közöl­jük : Szolnoki Iparos Dalkör. Elnök : Dr. Kerekes Sándor, karnagy : Fá­rádi Géza. Szolnoki Milieneum Önképző Dal- és Zeneegylet. Elnök: Varga László, karnagy : Fárádi Géza. Szolnoki fütőházi „Összetartás" dal- és zeneegyesület. Elnök: Cserjés Károly, karnagy: Petrányi Elemér. Tiszaföldvári Dalegylet. Elnök : Á. Petyus István, karnagy: Kiss Kálmán. Tiszaföldvári Iparos Dalkör. El­nök : Beucz Márton, karnagy: Peírányi Elemér. Tiszaugi Dalegylet. Elnök: Hor­váth Sándor, karnagy: Dómján József. Karcagi Iparos Dalárda. Elnök : Mészáros Zoltán, karnagy : Farkas István. Karcagi Kisgazda Dalárda. El­nök : Magyar Gergely, karnagy: Bihari Mihály. Mezőtúri Iparos Dalkör. Elnök : Molnár Pál, karnagy: Törzsök Béla. Jászárokszállási Ipartestületi Dal­kör. Elnök: Dr. Hudomel József, karnagy: Losonczy Gyula. Jászapáti Iparos Dalkör. Elnök: Dr. Lévay Imre, karnagy: Déváid József. Jászkiséri Iparos Dalárda. El­nök : Gócza József, karnagy : Zong Ferenc. Gyulai Erkel Ferenc Dalkör. El­nök : Démusz Lajos, karnagy: dr. Kovalszki Róbert. Gyulai Református Énekkar. El­nök : Dr. Kiss László, férfikar: Kertész Lajos, vegyeskar: Feke Kálmán. Szervasi Dalkar. Elnök : Dr. Tóth Pál, karnagy : Rohoska Géza. Endrődi Iparos Dalkör. Elnök : Kovács Ferenc, karnagy: Palotay Ferenc. Gyomai Dalárda. Elnök: Nyisz­tor Péter, karnagv: Hajdú Péter. Abonyi Iparos Dalkör. Elnök: Borsitcky Béla, karnagy: Rotkó Gyula. Mezőberényi Iparo3 Dalkar. El­nök : vitéz Zsilinszky Emil, kar­nagv : vitéz Zsilinszky Emil. Békéscsabai Erzsébethelvi Dalos­kör. Elnök : Pesthy Béla, karnagy: Lestyáu Mihály. Békéscsabai Iparos Dalkör. El­nök : Uhrin Károly, karnagy : Lu­koviczky Endre. Békéscsabai Munkás Daloskör. Elnök: Fabu'a János, karnagy : Wulcz Gyula. Békéscsabai MÁV Zene- és Dalegylet. Elnök: Dr. Hegedűs József, karnagv : Such János. Mezőtúri Újvárosi Református Énekkar. Elnök : Falussy Guáztáv, karnagy : Darabán Sándor. A dalos verseny zsűri tagjai név­jegyzéke : Meszlényi Róbert, Mihó Ernő, Ádám Jenő, dr. Koudola Géza, Sztára Sándor, Kereszthy Jenő, Jager Oltó, Szerdahelyi Já­nos. GRAND HOTEL NAGYSZÁLLODA 1 perc a Keleti pályaudvartól. Legmodernebb berendezésű, elsőrangú családi szálloda, 152 szoba, hideg­meleg folyóvízzel, központi fűtéssel, telefonnal, elsőrendű, olcsó étteremmel. A lap igazolt előfizetői 20 százalékos kedvezményben részesülnek. KOZMETIKA Rovatvezető : Dr. Dietrich Lászlóné A mult hétsn az orr és arcvö­rösség, továbbá a kezek kellemet­len vöröses-lilás elváltozásait tár­gyaltuk. Kiváltó ok gyanánt meg­említettem a szégyenpirt, az alkati gyengeséget és ezek megbetege­dését az acrocyanosisnál. Hogy ezt a témát kimerítsük, beszél­nünk kell még a fogyásról, az acne rosacearól és az izzadásról. Ezek azok a bajok, melyeknek tüneteként a bőrvcrös3ég jelent­kezni szokott. Az acne rosaceá-nál előbb csak az orr hegyén jelentkezik egy kis pirosság, majd ez lassan terjedni kezd, rákuszik az arcra, ezután kezdenek a hajszálerek tágulni, melyek finom kis zeg-zugos piros vonalaknak látszanak a bőrön, majd pedig előbb apró, később nagyobb, vörös papulák keletkez­nek, melyeket közönségesen pat­tanásoknak tartunk, azonban csak a hasonlóság miatt. Ezek a rosa­ceas papulák ugvaniá nem geny­nyednek el, hanem hosszú ideig fennállanak, majd az egyik múlik, helyette azonban ismét ujabb ke­letkezik, végeredményben állan­dóan több és több lesz. Mikor ez a baj kivirágzik, mutatja azt a ti­pikus képet, „borvirágos" arcnak neveznek. A bajnak további ki­menetele igen szomorú, mert na­gyon csúnya. Hosszabb fennállás után a bőr a beteg felületen meg­vastagszik, érdes, erősen likacsos lesz, az orr uborkaszerüen meg­duzzad és felülete is egészen az uborka ragyás, likacsos héjához válik hasonlóvá. A betegséget korai jelentkezési idejében kell megfogni és meggyógyítani, mert mikor már kifejlődött az előbb vá­zolt kép, már csak nagyon keve­set lehet segíteni a bajon. Azon­ban, ha idejében kezdünk gyógy­kezeléséhez tökéletesen meg lehet gyógyítani 1 Természetesen, ha a rosaceás papulák gennykeltő baktériumok­kal fertőződnek, amire a bőrön igen jó és gyakori alkalom van, ezek is elgennyednek a kór-képet még változatosabbá táve és a le­folyást még súlyosbítják ezek a komplikációk. Kiváló ok gyanánt szerepelnek első sorban a hajlamosság, majd az emésztési zavarok, gyomor és bélbetegség, végül minden olyan tényező, amely vértódulást okoz. Ezek között azután csakugyan első szerepe jut az alkoholnak, de tea, erős feketekávé, forro ételek és italok ugyancsak ártal­masak. Előidézők és előidézik a bajt nagyobb légköri változások, szük gallér, fűző stb. Igy nagyjából ismertetve a bajt, gondolom, a Ieirás után kedves olvasóim könnyen felismerik, ha valahol jelentkeznék I A lényeg, hogy a kezdeti stádiumban kell a gyógykezeléshez fogni és akkor tökéletes gyógyulás érhető el. Csak ismételhetem azt az eléggé nem hangsúlyozható nagy fonto? tételt, hogy minden bajnál, beteg­ségnél. de különösen a bőr be­tegségeinél ne habozzunk, hanem amint valami rendellenességet ész­lelünk, azt azonnal mutassuk meg a szakorvosnak I (Jövő héten folviatom.)

Next

/
Thumbnails
Contents