Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-19 / 180. szám

2 ÖEKESMEGYEI KCZLONY tSékéscsaba, 1932 augusztus 19 Az orvosok és a kutatók csalódása Hogy a fogak romlását a természetellenes táplálék okozza, mely közzé a higénikusok minden lágy étéit odasorolnak, . melyek eleve ugy készültek, hogy az emésztőszerveknek a legkisebb munkájuk legyen velük, ezt bizonyították nekünk sok éven keresztül az orvosok és a tudósok. Azonban nekik is olyan meglepetést kellett megérni, amely az ő egész vizsgálódásaikat és tanításukat fejjel lefelé állítja. Nemcsak, hogy olyan embereket fedeztek föl, akik egyáltalán nem tisztítják fogaikat, hanem azoknak az embereknek az egész táplálékuk lágy, természetellenes és még is, egy sem szenved közülük fogbetegségben és nem ismeri mi az: romlott fog. Ezek az emberek Tristan da Cunha sziget lakói. Több orvos tanulmányózta e szigetlakók rágószerveit és nem találnak magyarázatot arra, hogy fogaik tulajdonképen miért állnak ellent a betegségeknek és a romlásnak. Az orvosok teljes 156 szigetlakót vizsgáltak mag, gyerekkortól egész 92 évig. 131 személynél teljesen egészséges fogakat találtak. Sőt a legöregebb férfinél, aki 85 éves volt, annyira egészséges fogakat találtak, hogy egyetlenegy fogon sem találták a romlás legcsekélyebb jelét. Egy fogorvos kijelentette, hogy orvosi gyakorlatban hasonlót még nem látott. Érdekes, hogy ezek a szigetlakók fogaikat egyáltalában nem tisztítják, többnyire krumplival táplálkozik, halakkal, tejjel és gyümölccsel. A kartellek karmai között vergődik Csonkaországunk gazdasági léte é3 úgyszólván alig van valaki, aki ne érezné a kellemetlen kihatásait annak, hogy néhény érdekeltség milyen árnivót diktál egyes közfogyasztási cikkeknél. Sajnos az a helyzet ma is, hogy a mezőgazdasági népesség csökkent vásárlóerejével alig változott valamit is a magyar gyáripari front kartelér dekek szerinti érszabása. Ha az európai államok árviszonyait összehasonlító vizsgálat alá vesszük, ugy találjuk, hogy pl. a portlandcernent árindexe Csehszlovákiában 110, Ausztriában 115, nálunk pedig 147 a" békebelihez kép.st, (az 1913 évet 100 al véve egyenlőnek.) Még kirívóbban mutatja a mi karteljeink önkényét a pamutfonal indexe, amely Csehszlováki ában 67, Németországban 74, Ausztriában 82, nálunk 120. A sokszor emlegetett agrárolló két szárának eltávolodását mutatja az a körülmény, hogv az egyes fogyasztási cikkek index száma a következő: A kocka cukoré 135, az öntött vascsőé 139, a pécsi széné 146, a tatai széné 155, a darabos kokszé 148, a benziné 162, a férfi félcipőé 165, a porosszéné 168, a csontenyvé 175, újságnyomó papirosé 177, a keményítőé 242, holott a nyerstermények ára légenyesen esett, mert pl. a nyerspamut 1927beli indexe még 190 volt, s 1930ban 68 ra, ugyanakkor a pamutszöveté 189-ről 143-ra esett viszsza. Az izzólámpa, az öntöttvas, a szuperfoszfát, a portlandcement stb. vámszedőinek mohósága magas fokig bűnös abban, hogy gazdaságilag el kell nekünk véreznünk. A magasfeszültségű áram megSIt egy fiatalembert Szarvasról jelentik: Tragikus szerencsétlenség történt a héten a halásztelki kompnál. Az EIőKörösön a Bajor Lloyd egyik uszája állomásozik, amelyre a a környékről összevásárolt búzát rakják be. Itt ügyelt fel a rakodásra a Magyar Általános Hitelbank mezőtúri gabonabevásárló kirendeltségének raktárnoka, Beregszászi Pál 25 éves mezőtúri fiatalember. A búzát szállító kocsik érkezését várva, felmászott a meder szélén álló antennaszerü vasoszlopra, amely arra szolgál, hogy a villamosvezetékeket a viz fölölt magasan vezesse el. A rácsozott vasszerkezeten felkúszott egészen a körülbelül 20 méter magasan lévő vezetékig, amelyben magasfeszültségű áram van. Fent körül nézett, hogy jönnek e már a kocsik, de amint lefele akart jönni, a feje hozzáért az egyik dróthoz, amelyhez hajának egy része odaragadt. A hajón dolgozó emberek egy szikrát láttak és hallották a szerencsétlenül járt fiatalember jajkiáltását, amely után esni kezdett. Öt-hat métert eshetett, amidőn a feje megakadt a vasrácsozatban, amely az állkapcsát összeroncsolta. Olt is maradt fejénél fogva a rácsozaton függve. Mikor az odaérkező munkások leszedték, már halott volt. TI nyomor tükrében Olvasom az amerikai „Fortuna" cimü folyóiratban, hogy Hoover elnök magánvagyonának nagyobb részét elveszítette egy ujságrállelátnál. Hoover keserűen mondja — nyilván adózási szempontból — hogy 4 millió dollár vagyonából ma már „csak" 700.000 dollár van. Csekélység. Ilyen vagyont összegyűjteni s ilyen nagy összeget elveszíteni. Nem hiszem, hogy Hoovernek, ennek a népszerű amerikai elnöknek „csak" ekkora vagyona van. Nem pedig azért, mert aki egy kevésbé labilis ujságvállalatnál nagy tőkét helyez el. annak még több vagyonának kell lenni, mint amit a lapnál befektetett. Summa summárum: én nem féltem Hoovert, hogy ha a választáson Mr. Roosevelttel szemben kisebbségben marad, nem jut öt-hat fogásos ebéd az asztalára . . . * Olvasom, hogy a kartell-dzsungel elnémitására kartellellenes liga alakult. Hát csoda nagy szörny ez a kartell az emberek szemében. Borzasztó dolog az, hogy most drágult meg a fa, szén, liszt, tej. Most, amikor már érezzük a tél leheletét. Boldogult emlékű Csák Károly dr., a csonka alsólendvai kerület képviselője mondotta nekem, mikor tavaly nyáron választási körúton voltam vele s jártuk a zalai falvakat: „Kutya dolog az a kartell. Én voltam a kartelljavaslat előadója a parlamentben, én dolgoztam rajta s tudom, mennyit vesződtem vele, mig formába öntöttük. Többet vesződtem vele, mint amennyit az életben elérünk a kartellek ellen 1" Ebben a mondásban minden benne volt. A kormány küzd a kartellek ellen, de munkájának nem akar gyümölcse teremni, pedig milliók nyögnek a kartell jármában . . . (nn) Arató-ünnep a tanyán Kondorosi tudósítónk irja: A régi jó magyar népszokások felújítása és az annyira szükséges munkás és munkaadó közötti jóviszony ápolása céljából a Kondorosi Hangya Szövetkezet igazgatósága és felügyelőbizottsága folyó hó 20-án, Szent István napján délután 3 órai kezdettel aratónépünnepélyt rendez. A szövetkezet uj székházából kalászkoszorukkal, kalászbokrétákkal vonul fel az aratás-cséplési munkákban résztvett mindkét nembeli ifjúság a helybeli róm. kath. templomba és onnan hálaadó istentisztelet után vissza ; ezt követően nappali táncmulatság, este pedig rendes bál lesz. Akik érdeklődnek a még nagyrészt romlatlan erkölcsű tanyai nép iránt, ne sajnálják a fáradságot erre az alkalomra kirándulni a tanyára. Kettős szerelmi dráma Szegedről jelentik : Rácz János 21 éves kovácslegény es Kovács Etel 19 éves varróleány fiatalos meggondolatlanságból dobták el maguktól az életet a hét elején. A két fiatal teremtés egy táncmulatságon ismerkedett meg egymással. Az ismeretségből az évek hosszú során bensőséges szerelem fejlődött. Szépen kiszínezték eljövendő életüket s nem gondoltak arra, hogy tervük sohasem fog megvalósulni. Egy szép napon a szülők is tudomást szereztek gyermekeik tervéről, de nem nagyon lelkesedtek értük. A fiatalok azonban addig kérlelték szüleiket, mig végre megkapták a boldogító beleegyezést. De hát a Sors — ugy látszik — nem akarta, hogy a két fiatal egymásé lehessen, mert Rácz közben elvesztette állását és hiába keresett másikat, nem tudott szerezni. Állás nélkül pedig nem lehetett esküvőre gondolni. Ez a szomorú körülmény érlalte meg a fiatalokban az öngyilkosság gondolatát, amit aztán végre is hajtottak oly módon, hogy kimentek a vasúti töltésre, ahol egymás kezét kezét fogva várták a kibékítő halált. Néhány^perc múlva a a vonat közvetlen közelükbe ért, a következő pillanatban a szerelmesek átkarolták egymást és oda dobták magukat a sinekre, a vonat keresztülrobogott rajtuk és a sineken nem maradt más, mint két szétroncsolt holttest. Bün—bűnhődés A természetnek szigorú, kegyetlen törvényei vannak, melyek legtöbbször nem igazodnak sem a méltányossághoz, sem az igazsághoz, de mindig érvényesülnek az egyének tetszése, vagy nem tetszése ellenére is. Aki bűnt követett el, bűnhődni fog. A lopott, csalt, rabolt pénzt nem költheti el a tolvaj, csaló, rabló nyugodtan. Ha ki is kerüli nagy ritkán a törvény kezét, bűnhődik rettegésben, félelemben, apa fiában, unokában, de valamikor beleesik a bűnhődés csávájába. A gyilkos megmérgezte magát a gyilkossággal egész életére, hiába tölti ki büntetését, elrontotta vele lelke nyugalmát örökre. Ami áll a közönséges bűnözők világára, ugyanaz érvényes a gazdasági életre is. Ott se lehet büntetlenül vétkezni. Az emberiség szörnyű bűnt követett el a világháborúval s a tömeggyilkosságot tetézte arzal, hogy a háborút tovább folvtalti a gazdasági életben. Vakságáért, gonoszságáért bünteti most a természet önmaga által És a bűnösökkel együtt bűnhődnek a jók is. Rothadási folyamaton megy ét a világ. Erjed minden s ha látunk még néhol ép foltokat, a világgazdasági válság erjesztő gombái azokat is megtámadják. A legfifikusabb, a legóvatosabb sem menekülhet. Benne vagvunk a nagy kádban mindnyájan, csak azt n»m tudjuk, hol tartunk a kémiai folyamatban. Soká kell e még várni, hogy forrni kezdjen a megerj«dt folyadék, jön-e már a tisztulási folyamat, megelégedte-e a természet a bűnhődést, vagv igv megy ez még éveken keresztül, amig belekábulnak, bolondulnak a válságba. Azt hangoztatja mindenki, hogy ez igy nem mehet tovább, hogv ütött a 12-ik óra, de ezt mondjuk már évek óta és egyre rosszabbodik a helyzet, mégis itt vagvunk megrongyolódva, egyre koldusabban, de élünk. A háború megmutatta, hogy az ember minden ásatnál szívósabb, többet bir el. Ökör, bivaly, ló kidőlt, pusztult a hidegben, hőségben. éhségben, az ember bírta. Most ujabb erőpróbán áll az ember. Hosszú évek óta az igénvek lefokozásában olyan rekordot teremtett, ami megbámulni való. Már a meredek széleken tántorog elcsigázva, de még vonszolja magát, reménykedik és fuldokolva, rekedten kiáltja: elé? volt már a bünhődésből, szebb, jobb, emberibb életet akarok élni. engedjetek a terített asztalhoz, mert éhes vagyok, adjatok innom, mert szomjas vagyok, melegedni akarok családi tűzhelynél, örülni akarok az élet minden szépségének, én már megszenvedtem, megérdemlem. Vájjon mikor hallja me? a természet a kinban fetrengő emberiség jajkiáltását? HIREK JJríoíía távozása Az olasz diplomáciai szolgálatban lényeges változások és előlépések történtek, amelyeknek egyike Magyarországot is a legközelebbről érdekli: Arlotta budapesti követet brazíliai nagykövetté nevezték ki. Arlotta követ tehát legközelebb elhagyja Budapestet és országunkat, ahol bámulatosan rövid idő alatt annyi szimpátiát tudott szerezni. A tengerésztisztből lett budapesti követté és itt nemcsak az olasz-magyar barátság kimélyitésén munkálkodott teljes sikerrel, hiszen ennek a kimélyitési ^folyamatnak legjelentősebb eseményei esnek az ő működésének tartamára, hanem őszinte szeretet és tisztelet vette körül ugy a diplomáciai karban, mint a magyar társadalom széles rétegeiben. Megérdemelt előlépésének bizonyára nagyon sokan szívből örülnek, de ebbe az örömbe fájdalmas érzést vegyit a tudat, hogy ez az előlépés tőlünk való távozásával jár és igy elveszítünk körünkből egy olyan igaz barátot, aki tetteivel és szavaival mindig mellettünk állott. De bizonyosan tudjuk, hogy Arlotta a világ túlsó felén is barátunk marad.