Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-18 / 179. szám

2 ÖEKESMEGYEI KCZLÖNY Békéscsaba, 1932 augusztus 26 Krvenka János fütő az egyik Kőbányai uii gyártelepen kedden este bemászott a kazánba, hogy azt kitisztítsa. A kazánban levő széngáztól eszméletét veszítette és meghalt. Holttestét ma találták meg. Batum közelében két vonat összeütközött, 19 ember meghalt, 69 megsebesült. Jonescu Jon hadnagy, aki most végezte el a tiszti iskolát, Soro­kában vendég volt egy családnál és azzal kinálta meg az egyik leányt egy pohár sörrel, hogy ha meg nem issza, agyonlövi magát. A leány tréfára vette a dolgot és visszautasította az italt, mire a hadnagy kivette revolverét, golyót röpített a fejébe és azonnal meg­halt. Bacau városában az éjjel nagy tüz ütött ki. Egész utcasorok ég­tek le. Az Imperiál szálló, a vá­ros legnagyobb szállodája a lán­gok martaléka lett. A kár igen nagy. Markó Gyula és József nyír­egyházai lakosok kirándultak a Tiszára csónakázni. Mindketten ittasok voltak és a csónakot ide­oda himbálták, mire az felborult. Markó József a gyengébben U3zó Gyula testvérének a segítségére sietett, aki görcsösen belekapasz­kodott bátyjába és magával rán* totta a hullámokba. Mindketten belefulladtak a Tiszába. A mexikói Juarez városban az olimpiszról odaérkező olasz atlé­tákat a washingtoni frontharcos invázió egy csapatának nézték és kövekkel megdobálták. Ugyanis a városban az a hir terjedt el, hogy a veteránok Mexikóban akarnak letelepedni. Mikor rájöttek a téve­désre, lelkesen éltették Mussolinit és Olaszországot. Rövid táviratok Az állástalan szellemi munká­sok körében kiéleződött a harc Budapesten. Ma reggel egyes há­zak falain plakátok jelentek meg ezzel a felírással; „Ebben a ház­ban álláshalmozó lakik" ! A rend­őrség megállapította, hogy a pla­kátok kiragasztáséra senki sem kapott engedélyt s igy megindí­tották az eljárást. A kormány az adóhátralékok rendezésére részletfizetési kedvez­ményeket fog adni. Az erről szóló rendelet a napokban jelenik meg. Kenéz Béla kereskedelmi mi­niszter ma hosszas megbeszélést folytatott Vida Jenővel, a szénbá­nyák megbízottjával. Beszélgetésük kapcsán az a vélemény alakult ki, hogy a szénárakat le kell szállítani. Az Egyesült Államokban 500 ezer farmer aratósztrájkot rende­zett és kimondották, hogy termé­nyeiket mindaddig nem viszik piacra, amig elfogadható árakról nem gondoskodnak. A sokgyermekes anyákat Szent Istvánkor megjutalmazzák. Az eddigi jelentkezők között több van olyan, akinek 21 élőgyer­meke van. J Minket támogat, ha hirdetőinknél vásárol Ismeretlen lettesek ellopták a gyulai famunkások a munkásotthon pénzét (A Közlöny eredeti tudósítása.) A napokban feljelentés érkezett a rendőrségre ismeretlen tettesek el­len, akik a gyulai munkásotthon helyiségéből egy vaskazettát lop­tak el. A kazettában a gyulai szo­ciáldemokrata famunkások és a munkásotthon pénzét őrizték, mint­egy 110 pengőt. A feljelentés után a rendőrség a legerélyesebb nyomozást indí­totta a tettes, vagy tettesek kézre­keritésére. A nyomozás során az a feltevés alakult ki, hogy a lopást csak a helyi viszonyokkal isme­rős égvén követhette el. A tette­sek kézrekeritésére a legerélye­sebben folyik a nvomozás, ami eddig még eredménytelennek bi­zonyult. A koldulók százai jönnek naponta ajtónkra és hol helyes, hol pedig hamis bizonyítványokkal támasztják alá mindazt, amit ajkaik kéregetés közben elrebegnek. Ezek a kére­getők nem békéscsabaiak. Idege­nek, akik keresztül utaznak Bé­késcsabán és egyik vonattól a másikig jó „üzletnek" tartják a kéregetés szégyénletes, de a legtöbb esetben hasznos foglal­kozás űzését. Az ajtóink elé járuló koldulók között sok van olyan, kinek ruhá­zata, cipője finomabb, jobb, mint azé, aki belenyúl a zsebébe, hogy utolsó 20 fillérjével kisegítse a „pillanatnyi" pénzzavarban szen­vedőt. A jobbik eset közé tartozik, ha a jól öltözködött kolduló szó nélkül zsebre teszi a kapott 20 fillért és eltávozik ajtónk elől. Mert az is gyakori jelenség, hogy a kolduló sértve érzi magát és arra igyekszik rábírni a jószivü adakozót, hogy a kedvéért tanul­jon meg disztingválni, mert neki nem lehet borravalót adni. Az élelmesebb kéregetők nem elégszenek meg azzal, amit a lakosság körében gyűjtenek, ha­nem mennek a városhoz is és ott kérnek, illetve követelnek. Magától értetődőnek tartják, hogy a városnak erkölcsi kötelessége támogatni azokat, akik hozzá for­dulnak. Di nehogy azt gondolja valaki, hogy ezek az ágról szakadt, ide­gen kéregetők hálás köszönettel fogadják, ha beutalják őket a menedékházba és egy-két napig ellátják őket mindennel. Erre nem reflektálnak. Nekik az kell, mint Montecucolli szerint a háborúhoz, pénz, pénz és pénz. Munkatársunk tegnap délelőtt fent járt a városházán, A polgár­mester előszobájában megjelent egy ur. A szobában ülők feszen­geni kezdtek, mert bizonyosra vélték, hogy valami miniszteri megbízott érkezett városunkba, aki elől menekülni kell. De mily nagy volt meglepetésük, amikor az elegánsan öltözött, divatos nyakkendő és fehér galléros, könnyű sevró és tiszta cipős ur előadta, hogy Miskolcról jött „gya­log". Dolga volt az egyik csabai ügyvédnél (lehet, hogy az ügyvéd egy peres eljárásból pénzt adott neki) és most már szeretne vissza­menni, azonban nagyon fáradt és igy helyesebbnek tartaná a vona­tot igénybe venni, de pénze nin­csen, tehát a város utaljon ki részére egy pár pengőt. A város könyörtelen maradt. Nagyon helyesen nem teljesítette a kéregető ur kérését. Hogy mi­lyen szavak hagyták el a kére­gető ur ajkait, azt nem írhatjuk le, mert a nyomdafesték nsm bírná el azokat. A város — mint fentebb emii­tettük — najyon helyesen, meg­tagadta az idegen követelését. Da mit tegyen a nagyközönség, akik esetleg nem tudják megtagadni az ajtó előtt álló kéregető óhaját és utolsó 20 fillérüktől is meg­válnak. Sorainknak nem az a célja, hogy tompítsuk a jótékonyság gyakorlását. Azonban ugy érez­zük, hogy minden fillért meg kell védenünk, mert jól tudjuk, hogy ahány 20 fillért elvisznek az ide­gen kéregetők, annyival kevesebb jut a mi szegényeinknek. És mivel ezek is hatalmas számban van­nak s nemhogy csökkenne a lét­számuk, hanem — ellenkezően — folyvást növekszik, fölötte szük­séges. hogy valaki m«g is védje érdekeiket. Az ő érdekeik Dedig azt parancsolják, hogy ebből a városból ne menjen ki egy fölös leges fillér se. S ezt elérhetjük akkor, ha a rendőrség egy kissé nagvobb fi­gyelemmel kiséri az ideérkező idegeneket, akiket — kellő leiga­zolás után — küldjenek vissza kiindulási helvükre. Bízunk benne, hogy a rendőrség vezetői meg­fogják találni a módját annak, hogyan szabadifsék meg a nagy­közönséget az idaszokott kéregető lovagoktól. (—r) Könnyelműség A könnyű szóból származik e kifejezés, de nagvon is súlyos, veszélyes, kiszámíthatatlan követ­kezményekkel lepheti meg e tu­lajdonság azt, aki uralomra engedi jutni magában. S a legszomorúbb a dologban az, hogy e bajok vá ratlanok, hisz éppen azért nevez­ték el könnyelműségnek, mert a veszély percéig könnyen vesszük, nem tulajdonítunk különösebb fontosságot a könnyelműség su­galta elhatározásoknak, cseleke­deteknek, mulasztásoknak. A könnyelmű ember előtt nincs különösebb jelentősége annak, hogy úszni tudás nélkül nagyon mély vízbe merészkedik, mozgó vonatra felszáll, vagy róla leugrik, ittas állapotban volán mellé ül, jövedelmén felül túlméretezett ki­adásokra alapítja megélhetését; elkábítja az is és még könnyel­műbbé teszi, hogy egypárszor baj nélkül sikerül a veszélyeket meg­úsznia. De ne bizd el magad könnyelmű ember, ne csak olvasd az újságokat, hanem tanulj is belőlük, azokból a szerencsétlenségekből, melyek kü­lönösen igy nyáron érik a köny­nyelmieket. Legyen neked életed, egészséged, családi boldogságod sokkal drágább, semhogy valami könnyelműség által bármelyik el­vesztésének, vagy megrontásának tennéd ki magad. 77 nyomor tükrében Olvasom, hogy Fedák Sári és Gaál Franciska pesti színművész nők az idén nem kötnek szerző­dést egyik színházzal sem, mert keveslik az esti 120 pengős maxi­mális sztárgázsit. Nem tudja az ember, hogy ezen nevessen-e, vagy mérgelődjön ? Bizony, meg kell vallani, mérgelődünk rajta. Esti 120 pengő kevés egy nőnek, aki két óráig szórakoztatja a közönsé­get. Tény, hogy Fedák és Gaál művészek a javából, de művész­ből százezrek vannak az ország­ban. Koplalómüvészek. Fedák és Gaál művészek a deszkákon, a százezrek művészek az élet nagy színpadán. Melyik a nagyobb mű­vész ? A százezrek. Mart ezek havi 120 pengőért is dolgoznának, mig amazok napi 120 pengőért sem hajlandók „dolgozni". A százezrek nem szeretnek a nyilvánosság elé menni, mert sokan közülük mez­telenek, a nyomorúság miatt. Fe­dákék megelégszenek esti 150 pen­gővel (ennyit kérnek) s mégis „meztelenül" mennek a nyilvános­ság elé .. . Nyilván ennyiből sem telik (?)... # Olvasom, hogy a képviselőház összehívására megint akció indult. A mu!t héten is összeült a képvi­selőház. Beszélt Eckhardt, Károlyi Gyula gróf és a napirend meg­állapításánál két ellenzéki és két egységespárti honatya. Az ellenzék kért. a kormány igért. Talán ad is. Talán .,. Ha ebbe bizik az ellenzék, miért kell megint összeülni a parlamentnek ? Most beszél megint néhány kép­viselő, aki már visszatért külföldi nyaralásából, a kormány egyik tagja válaszol s újra elnapolás jön októberig. Vagy maradna együtt a t. Ház, ha erre szükség van, de összehivósdit nem kellene ját­szani, mert ha ott felsorolják a a panaszokat, azzal még nem la­kik jól az éhező... nn. Tízezer lej kártérítést kö­uetel az elcsábított feleségéért Benne vagyunk a nyári uborka­szezonban. Ilyenkor valahogy ér­zékenyebb az ember és a lapok hasábjain kiviritanak a familiáris botrányok szenzációi. Alig múlik el nap, hogy valamilyen hálószoba botrány a nyilvánosság előtt ne folytatódjék. Mintha az emberek diszkrét fehérneműjüket szívesen lobogtatnék mások előtt. Egy ilyen intim kis botrány pattant ki teg­nap a velencei rendőrségen. Meg­jelent az ügyeletes rendőrtiszt előtt Hiris János borbély és izga­tott hangon tett feljelentést Sz*­iiássy Ferenc lakatos ellen, azt állitva, hogy az névtelen zsaroló levelekkel fenyegeti. Kérte a rend­őrség védelmét. Az ügyeletes tiszt beidézte Szé­nássy Ferencet, kihallgatta, majd szembesítette a panaszossal és akkor kiderült, hogy sem fenye­getésről, sem zsarolásról nincs szó, mindössze az történt, hogy Szé­nássy tízezer lejt követelt Hirstől, amiért elcsábította a feleségét. Ezt az összeget — mint mondotta — kártérítés cimén követeli. A rend­őrségen jegyzőkönyvet vettek fel a különös kártérítési igényről, átter­jesztették az iratokat a bírósághoz és ott fogják mondani, hogy jár-e * kártérítés \-z lábitott feleségééről

Next

/
Thumbnails
Contents