Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám
1932-08-17 / 178. szám
Ara iu fillér Békéscsaba. 1932 augusztus 17 Szerda 59-ik évfolyam, 178-ik szám SMEGYEI POLITIKAI NAPILAP EISfízetétti dijaki Helyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő. egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám s 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc Jczsei-íér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint A föld Purgly Emil földmivelésügyi miniszter Csanád vármegye főispáni székéből került felelősségteljes pozíciójába. Eddigi működése a föld rajongó szeretetében merült ki s most, hogy egy időközi választás alkalmával népes küldöttség kérte fel a képviselőjelöltség vállalására, ugy véljük, hogy személyével meg akkor is sokat nyerne a meze csáti választó közönség, ha történetesen nem ő volna a földmivelésügyi miniszter. Ma, amikor bő lehetőség nyílik arra, hogy a nehéz helyzetbe jutott néposztályok, indulatait könynyen felkorbácsolhassák, amikor a. demagógia meglehetősen kihasználja a részére kínálkozó alkalmakat s ismét jelszavaktól visszhangzik az ország, jól esik hallanunk, hogy bátran ki meri mondani ez előtle tisztelgő s őt a jelöitségre felkérő küldöttség előtt Purgly Emil, hogy nem folyamodik frázisokhoz, mert hiszen a jelszavas politikában nem követi ellenfeleit a demagógia utján. Tényleg, mióta ez az ország fennáll, frázisokból és jelszavakból még nem lett kenyér. Ellenben reális munkával, okos célkitűzésekkel s jól megalapozott szándékkal, melyeket tettekre lehet váltani, mindenkor sikerült a nemzet sorsán javiiani. Purgly Emil múltja mór magába véve program. Hazaszeretete, ügybuzgalma s munkás szorgalma soha sem az egyéni érvényesülés célját szolgálta nála, hanem a közjót. Sajnálatos körülmény, bogy Ilyen férfiú ellen is felvonultatni szándékoznak bizonyos elégedetlenkedő politikai szárnyakról olyan hadállásokat, melyek bizony a jelszavak és trázisok áradatával próbálják a közvéleményt befolyásolni. A mai nehéz időkben könynyü sebeket fakasztani, de azok a politikai bábák, akik egy eddig ismeretlen cél gyermeke körül szorgoskodnak, vájjon nem gondolnak-e arra, hogy szörnyszülöttet dobnak a nemzet karjába, mely által ujabb bajok sorozatának zsilipjeit nyitják meg. Éppen azon a vidéken, ahol ez az időközi választás lefolyik, még a nehéz idők gondjót is megtetőzte egy elemi csapás, amely a gazdaközönséget sújtja. A mezőcsáti választókerület józan népe azonban nagyon jól tudja, hogy bajában helyesebben cselekszik, ha egy kipróbált férfiút hiv maga közé a munka asztalától, mintha népgyűlések szónokai közül keres magónak jelöltet. Purgly Emil miniszter az őt jelöltségre felkérő küldöttség előtt vázolta azokat az irányelveket, amelyeket őt a közélet területén irányítják. Teljes mértékben helyeseljük tisztult felfogását, melyből a nemzet sorsáért aggódó férfiú szavát halljuk kicsendülni. Együttes erővel, összetartással, megértéssel, egymás iránt bizalommal tudjuk elérni azt, hogy jobbra fordítsuk a mainál jobb sorsra érdemes hazánk ügyét. Ha ilyen időkben bomlott kéveként megoszlik a nemzet gondolkodása, nem érvényesül soraiban a higgadt ész mérlegelésével irányított nemzeti cél szolgálata ; akadnak politikai pártok és csoportok, amelyek kiragadják magukat az egyetemes célok előbbreviteléből s vicinális utakra tévedve keresgélnek érvényesülési lehetőségeket, miközben céljaik elérésére igénybe vesznek minden rendelkezésre álló eszközt és erőt, — még igy sem mernénk gondolni arra, hogy veszett ügy lenne a magyar ügy, de mindenesetre nehezebb a nagyobb szögben történt kilendülést egyensúlyba helyezni, mintha a dolgok normálisan haladnak az élet rendes ütemében. Csak szorgalmas munkálkodással, a nemzet céljait mindenkor szem előtt tartva lehet szolgálni a közjót s ennek a felfogásnak hordozója Purgly Emil is, akit sok jó tulajdonsága s kiváló tehetsége mellett még az is jellemez, hogy puritánságában méltó minisztere gróf Károlyi Gyulának. Ilyen fér fiákból minél többet frontba kell állítani, mert olyan időket élünk, amikor a legnagyobb szükség van a tehetséggel párosult józanságra és közéleti tisztaságra. Az egész ország közvéleménye élénk érdeklődéssel kiséri a mezőcsáti választás lefolyását, mert bár egyetlen kerület mandátumáról van szó, mégis ugy érzi, hogy fontos országos érdek kívánja azt, hogy olyan férfiút, aki a legnemesebb értelemben véve szerelmese a földnek, munkakedvében öregbítse s megnyissa előtte azokat az utakat, amelyek biztosítják számára a köz minél szélesebb körű és minél intenzivebb szolgálatát. S. „Rövidesen megváltozik a gazdasági helyzet" — mondotta Apponyi Albert gróf Kőszegen (A Közlöny ereaeii tudósítása.) A kel napra tervezett országos iparoskongresszust vasárnap tartották meg Kőszegen, amelyen minlegy 5- 600 iparos jelent meg az ország különféle városaiból. Békéscsaba iperosságót Kovács Mihály ipartestületi elnök és Elekes Gyula ipartestületi jegyző képviselték. A kongresszus alkalmóval megjelent Kőszegen gróf Apponyi Albert és a Hősök kapujánál tartott beszédében kijelentette, hogy a gazdasági helyzet rövidesen meg fog változni. A kongresszus a különfé!e indítványok letárgyalása, után elfogadta az előterjesztett határozati javaslatot, amelyet 21 tagu bizottság fog eljuttatni a kormányhoz és ha a kormány záros határidőn belül nem teljesiti a határozati javaslatban foglaltakat, szeptember közepén Budapesten demonstratív gyűlést tartanak,a munkaadók összes munkásaikat elbocsájtják, a műhelyeket pedig bezárják. Hitler mindent akart, de semmit sem kapott Berlinből jelentik : A birodalmi elnöknek és a birodalmi kancellárrak Hitler Adolffal folytatott megbeszélései kapcsán jólértesült helyen rí mutatnak arra, hogy a birodalmi kormány sajnálattal vette tudomásul, hogy a nemzeti szccialístapórt nem hajlandó rendelkezésre állani. Hitler nemcsak a birodalmi kormány vezetésére, hanem az egész államhatalomra igényt tartott volna ugy, mint Mussolini annak idején római bevonulása után. Természetes, hogy a birodalmi kormány vonakodik ezt a követelést teljesíteni. Tanfelügyelői rendelet a régészeti leletek beszolgáltatásáról Egyik budepesli régiségkereskedő az állami tanítókhoz a kincstár és a Magyar Nemzeti Múzeum érdekeit sértő és a fennálló törvényes rendelkezésekbe ütköző körlevelet intézett, amelyben arra hivta fel őket, hogy régiséglelet előkerülése esetén ne az előirt utat vegyék igénybe, hanem megfelelő jutalék ellenében forduljanak a felhívást kibocsátó régiségkereskedőhöz. Mivel ez a felhívás törvényes rendelkezések áthágására csábit, azért a leleteknek a felhívás értelmében való kezelésétől a tanítók saját érdekükben szigorúan tartózkodjanak. A kir. tanfelügyelőségek felhívják az állami tanítók fiíOelmét arra, hogy az 1929. évi XI. tc. 10. szakasza értelmében a leletet a találó köteles három nap aíatt a közigazgatási hatóságnak vagy a Magyar Nemzeti Muzeumnak bejelenteni. Amennyiben tehát valamely község határában valaki a szántás vagy más földmunkálatok alkalrrával régészeti leletre találna, az állami tanítók legyenek azon, hogy az illető a köteles bejelentést az előirt határidőn belül saját érdekében meg tegye. A nyomorúság tükrében olvasom, hogy a tiszamenti falvak gazdatársadalma a rossz termés miatt nagyon kellemetlen hangulatban van és azzal a tervvel foglalkozik, ' hogy kamatmentes adómoratóriumot kér a kormánytól és ha nem kap, akkor nem szerez be vetőmagot s nem vet többé buzót. Igy gondolkoznak a Tisza mentén. Hogy a körösmenti gazdák is igy gondolkoznak, ahoz nem fer kétség. Most a kormánytól függ, hogy lesz-e tiszavidék buza jövőre, vagy sem. A keré teljesítése elől az államhatalc nem zárkózhat el. Ha igy csele szik, akkor szaporítja a nyomorú^ ság otthonainak számát, amibőF mér nem kér a magyar társadalom. * Olvasom, hogy a sárospataki hercegnő, ha jól tudjuk, Windischgráetz-fajta, panziót nyitott a Bodrot part regényes váróban. Most követője is akadt. Lengyelfalvi Erős Lajosné fényeslitkei földbirtokosnő beköltözött Nyíregyházára, otthagyva 200 holdas birtokát és — kifőzdét nyitott. Eddig Erősné bizonyára azon töprengett s főzte terveit, hogy hogyen értékesitse terményeit. Ugylátszik, nem volt elég erős s nem birta az iramot. Most más terveket főzhet s adhat enni a rászorulóknak, a nyomorgóknak. Ez talán könnyű is lesz, hisz ő is a nyomor karjaiból menekült szigetre. Igy lesznek a gazdag szegényekből szegény gazdagok . . . (nn) Robbanás egy II. oszt. kocsiban Az eszéki pólyaudvaron egy II. oszt kocsiban robbanás történt, amely a kocsit megrongálta, emberéletben azonban nem esett kár. Robbanó anyagot találtak a Pélmonostor és Vinkovee között közlekedő vonat egyik kocsijában is amelyet azonban idejekorán eltávolítottak.