Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) július-szeptember • 139-214. szám

1932-08-09 / 172. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 augusztus 9 Kedd 59-ik évfolyam, 172-ik szám BEKESMEGYEI KÖ POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak: Helyien és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példényonkint 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Telefonszám : I7S Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker Ferenc József-t«í r 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerin> Politika és valóság Értekezletek, konferenciák, paktumok, tárgyalások készül­nek, zárulnak és indulnak újra, meg újra, szüntelenül. Jófor­mán ebből áll ma a világpo­litika. Konkrétum, eredmény, sehol semmi. Csak hangulat­keltésnek látszik már minden költséges felvonulás és tanács­kozás, utoljára pedig alaposan szemügyre véve a dolgot, ki­tűnik, hogy minden erőfeszítés, minden szemfényvesztő konfe­renciázás célja még mind'g változatlanul csak a nagyhatal­mak számára oly kedves és kí­vánatos mostani helyzet foko­zottabb megszilárdítása és a jövőbe való átmentése. Ez az egyhelyben való szal­macsépelés éppen nem nevez­hető már könnyű feladatnak és korántsem könnyebb, mint a problémák komoly megoldásá­nak megkísérlése volna. Hova­tovább mindjobban bonyolód­nak a »béke« fenntartásának alapkérdései és egyre szapo­rodnak a nehézségek a győ­zelem babérait és pénzbeli hasznát keblökön, illetve zse­bükben melengető államok kö­rében is. Szerződések járnak le, egyez­ményeket kell megujitani, fél­tékenységek és aggodalmak születnek, amelyekkel szemben megint érdekösszeütközések tá­madnak, amiket ujabb szerző­désekkel kell elsimítani — és igy tovább. Erre a nyugtalan keringésre jellemző az olasz—oláh barát­sági egyezmény megújítása kö­rül támadt bonyodalom, amely az egész világ diplomáciai fo­nalait megrezegtette és kissé fellebbentette a kulisszákat, be­tekintést engedett a diplomácia boszorkánykonyhájába az ava­tatlanoknak is. Általában megnyugvással lát­hatjuk, hogy azok a fogalmak, amelyek a mai világhelyzet sarkpontjai (mint például a kis­antant), korántsem olyau meg­rendithetetlen sziklahegyek, sem­hogy a változó idők érkező esemény-utasai a végletekig mind és mindig hajótörése szenvedhetnének rajtuk. A mesterkélt politika irányító elvei egymást fogják megsem­misíteni, végül is a nagy ön­védelmi harcban. A régi ártézikutakat kijavítják, uj kutakat létesítenek, napközi otthont állítanak fel, rendbehozzák az Apponyi-utcát és mentőautó jön Békéscsabára (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsaba megyei város kép­viselcteslülete Jánossy Gyula pol­gármester elnökletével ma délelőtt fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tartott a Kultúrpalotában. A köz­gyűlés iránt közepes érdeklődés nyilvánult meg. Tudomásul vették, hogy a nép­jóléti miniszter 2000 pengőt kül­dött, amelyet az Urszinyi-órvaház építésére fordítanak és feliratban köszönik meg a miniszternek a segélyt. Ezután a NEFLA első magyar lucernalisztgyár kérelmét tárgyal­ták. A gyár létesítésére a föld­mivelésügyi miniszter területet engedélyezett a mezőgazdasági iskola mellett. Ezt a területet .kell a városnak átengedni. A gyár 30 évre veszi bérbe a 2500 négy­szögöl területet. A javaslat az, hogy ha a mezőgazdasági iskola megszűnik, akkor a várossal az érdekelteknek uj szerződést kell kötni. Hollánder Lipót dr. azt kéri, hogy ha a mezőgazdasági iskola meg is szűnik ne kelljen az érde­kelteknek uj szerződést kötni, ha­nem a most kötendő megállapo­dás auíomatice hosszabbodjék meg. Hankó Mihálynak tüzrendészeti szempontból vannak aggályai. Jánossy Gyula, Baukó András főmérnök, Hollánder Lipót dr. és Linder Kéroly dr. főügyész felszó­lalásai után a javaslatot a ki­egészítésekkel fogadták el. Kun Miksa és fia utódai cég felmondta a várossal kötött meg­állapodását, mert a cég feloszlik. Tartozás fejében (kb. 1000. pengő) felajánlja a fatelepen levő épüle­teket a városnak. Az illetékeket és perköltséget Spitz Henriknek keli viselnie. A Kun cég kérel­mét teljesítették. Az iparosok tá­mogatást kérnek, hogy a szeptem­beri kézművesipari tárlaton részt­vehessenek. Az állandó választ­mány nem javasolja a segélyt. Korniss Géza dr. a maga ré­széről legalább 300 pengő meg szavazását kéri. Csulik János azt mondja, hogy ha az egész iparosságról volna szó, megszavazná a jelzett ösz­szeget, de, mert csak 24 iparos kérelméről van szó, igy nem le­het pénzt adni. Ha valaki részt vesz a tárlaton, viselje a költ­ségeket, hisz a kiállító­nak szép bevétele van. Kovács György támogatja Kor­niss dr. propozicióját. Nemcsak mindig egy társadalmi réteget kell támogatni, hanem az iparos­ságot is. Hollánder Lipót dr. szerint a kiállítók a város érdekeit szolgál­ják és ezért legalább 620 pengőt, a kiállítás költségének felét visel­nünk kell. Zsíros András meggondolandó­nak tartja, hogy a mai viszonyok között segítsenek. Foiray Lajos dr. csodálkozik azon, hogy sokan megütköznek a kérelem felett. 620 pengő nem rendíti meg a város háztartását. Ha városunktól rendelnek cikke­ket, akkor javul a gazdasági hely­zet s az iparosok eleget tudnak tenni adófizetési kötelezettségük­nek. Az iparosokat mostanában nem támogatta a város, pedig minden közgyűlésen adtak vala­kinek segélyt. A dalosoknak adtuk, a Szucsu-házat megvettük, legyen az iparosoknak is. Gsulik János : Fontosabb dolgok vannak ijt, mint amit a kiállítók kérnek. Építkezéseket kell inditar 5. Ádám Gusztáv felszólalása után 25:12 arányban 620 pengőt sza­vaztak meg az iparosoknak. Tu­domásul vették, hogy Izeák Adolf havi 40 pengőért kivette a véros Baross u. 1 alatti házát. Elutasí­tották a honvédállomásparancsnok­ság vadászterületi szerződése meg" szüntetése, illetve bérősszeg mér séklése iránt beadott kérelmet. Ugyancsak tudomásul vették, hogy Réthy Béla bérbevette a Kazinczy utcai Rákóczi-ingatlant évi 400 pengőért. Jánossy polgármester ismertette ezután, hogy 70.000 pengőt ka­pott a város. Ebből 11—11 ezer pengőt for­dítanak két kut létesíté­sére, 14 000 pengőt a meg­levő kutak vizének elve­zetésére, 1200 pengőt a napközi otthonra, 8000 pengőt az Apponyi utca kikövezésére és 2000 pen­gőt mentő autó, vagy ko­csi beszerzésére Szpevár Pál rövid felszólalása után a bejelentést nagy örömmel tudomásul vették. Baukó András főmérnök közölte, hogy az egyik kutat a Thurzó és Szőlő utcák sarkán, a másikat az Erdélyi sor és Berzsenyi utca sarkán létesitik. Botyánszky János a;; egyik ku­tat a Szőlő és Forgách, vagy Forgách és Szilágyi utcák talál­kozásánál szeretné, ha létesíte­nék. Baukó főmérnök erre azt válaszolta, hogy a Forgách utcára elvezetik a vizet ugy, hogy ott­sem lesz hiány vízből. A Köny­ves utcai kut vizét a Bessenyei és Szatmári, a Bánét utcai kut vizét a Honvéd utcába, a Jókai utcai kut vizét pedig a Luther­utcába vezetik el. Baukó végül azt kérte, hogy a legközelebbi kutat a Nap-utcában létesítsék. A gyűlés a polgármester élte­tésével háromnegyed 12 órakor fejeződött be. A pékek és mészárosok árai az alispán szerint nem fogadhatók ei Ülést tartott a közigazgatási bizottság Gyulai tudósítónk jelenti: A vár megye közigazgatási bizottsága ma délelőtt Korossy György főis­pán elnökletével ülést tartott. Márky Barna dr. alispán terjesztette elő julius hónapról jelentését, amely­ből a következőket ragadjuk ki: Az aratási munkálatok ebben az évben a szokásosnál későbben kezdődtek meg és az mindenütt be lett fejezve. Munka megtaga­dásokról nem kaptam jelentést. Vármegyeszerte folyik a cséplés, minek eredménye egyáltalán nem kielégítő. Előfordult itt- ott, hogy az eredmény a várakozásnál jobban alakult, de általában ez idén a buza cséplé­se ugy mennyiség, mint minőség tekintetében régen nem észlelt rossz eredményt mutat fel. Vigasz­taló azonban ezzel szemben a tengeri állása, amely rekord ter­mést igér. A veteményfélék szintén jók, gyümölcs bőségesen van. A munkások nagy részben kaptak aratási és cséplési munkát, vannak azonban arány­lag sokan, akik ugy az aratásból, mint a cséplés­ből kimaradtak.

Next

/
Thumbnails
Contents