Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-23 / 84. szám

2 BEKESMEGYEI KCZLONY Békéscsaba, 1932 április 23 súlyos vesztességeket szenvedett a lóversenyeken, továbbá anyagi eszközöket messze túlhaladó mó­don társadalmi életet élt. A közel jövőben elárverezik vidéki kasté­lyát és verseny istállóját. Özve­gye tovább vezeti a színházat, amelynek szerződése 7 év múlva jár csak le. Véres munkanélküli tüntetés Newryorkban Newyorkból jelentik: Anewycrki városháza előtt munkanélküli tün­tetés volt. A tüntetők ellenszegül­tek a rendőrség felszólítására mire 400 lovas és gyalogos rendőr gumi­botokkal verte szét a tüntető tö­meget. Közben asszonyokat és gyermekeket gázoltak le a lovas rendőrök. Igen sok munkanélküli, .gyermek és asszony szenvedett ily módon többé kevésbbé súlyos sé­rüléseket. Az összetűzés során 10 rendőr is megsebesült. Filadelfiá­ban ugyancsak munkanélküli tün­tetés volt. A rendőrség erőszak­kal oszlatta fel itt is a tömeget. Több ember megsebesült. 71 kisebb békéscsabai füszerüzleíekbeti a vevők zöme f)Ue(be vásárol (A Közlöny eredeti tudósitása.) A békéscsabai kereskedelem az idén egyik legválságosabb eszten­dejét éli. A tavalyi túlontúl rossz üzleti viszonyok után sokan az 1932 es esztendőben reményked­tek, de eddig ez az év sem hozott javulást. Igen nehéz a helyzetük a fűszer és élelmiszerkereskedőknek, akiknél ugyan van vevő, de ezek legtöbbje hitelbe vásárol. Termé­szetes azonban, hogy csak azok kapnak, akik eléggé hitelképesek. Beszélgettünk egyik fűszer és csemege kereskedővel, aki érdek­lődésünkre a következőket mon­dotta : Napról-napra rosszabb a füszerkereskedők helyzete. Áru szükségletüket a fűszeresek 95 százalékban készpénzért veszik, de viszont nagy százalékban hitelben kénytelenek kiszolgálni a vevőket. Megállapítást nyert, hogy a kisebb füszerkereskedőknél, különösen a külső városrészeken, a vevők 80 százaléka hitelben szerezi be szük­ségletét. A középkereskedőknél is a vevők fele hitelben vásárol. A hitelezés még nem volna nagy baj, de rendkivül nagy a dubióza. Vannak vevők, akik hetenként szombaton törlesztik adósságukat, e&yszerre azonban elmaradnak s nem fizetnek, mert a családfő munkanélkülivé vélt. Számos vevő­jének a kereskedő kénytelen tovább hitelezni, még akkor is, ha az nem fizet rendesen, mert ha a keres­kedő megszakítja a nexust, ak­kor 100 százalékig elveszíti az adósságát. Hogy esetleg valamikor mégis pénzt lásson az adóstól kénytelen-kelletlen a kereskedő to­vább is hitelezni. A külvárosi kis­kereskedő munkája jobbára az adósok nyilvántartásában merül ki, mert hónapról-hónapra növek­szik a kereskedő adósainak a száma. Van kiskereskedő Békés­csabán, akinek egész vagyona benne fekszik a kétesértékü hite­lezésben. Apró filléres vásárlások­ból sokhelyütt 100 pengőre rugó hitelezések származnak és akkor elmarad a vevő, más városrészbe költözik és más kereskedőt boldo­gít a hitelbe történt vásárlásaival Ezeknél még a pereskedés is ki­látástalan, mert nagy részük sze­gény és semmit sem lehet rajtuk megvenni. A kisebb üzleteket számos „vándoradós" látogatja. Ezek 1—2 hónapig vásárolnak egy cégnél s amikor felgyülemlett a számlájuk, szégyelnek odamenni. Sokaknak az adóssága felszapo­rodik 203 psngőre és erre egy-egy vásárlásnál 2-3 pengőt törleszte­nek. Még a költségvetés előtt letárgyalják az ipartestületi reformról szóló törvényi avaslatot (A Közlöny eredeti tudósitása.) Amint köztudomásu, a képviselő­ház megkezdte az ipartestületek reformjáról szóló törvényjavaslat tárgyalását s ezzel a kézműves iparosok régi kívánságát teljesí­tette. Az ipartestületek ugyanis régóta rászorultak a megreformá­lásra. mert eddig se működési körük, sem pedig az ipartestületi hálózat országos kiépítettsége nem felelt meg azoknak a kívánságok­nak, amelyeket a kézműves ipa­rosok hivatalos szerveikkel szem­ben ugy gazdasági, mint jogi és kulturális szempontból joggal fel­állítottak. A Házban három napon keresz­tül a szónokok egész sorozata szólt hozzá a nagy érdeklődéssel várt törvénytervezethez. A felha­talmazási javaslatot azonban a kormány, az ipartestületi törvény tárgyalását megszakítva, a Ház napirendjére tűzte és igy az ipa­rosság joggal félt attól, hogy a nagynehezen tető alá hozott kis­ipari törvényjavaslat tárgyalása ismét nagyobb késedelmet szenved. Ezeknek az aggodalmaknak az eloszlatására Papp József, az IPOSz elnöke illetékes helyen kérdést intézett az ipartestületi törvényjavaslat tárgyalása befeje­zésének időpontjára vonatkozóan. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök az iparosok megnyugtatására ki­jelentette, hogy az egyszakaszos törvény letárgyalása után befeje­zik az ipartestületi reformról és az ipartestületek központjáról szóló javaslat tárgyalását, isty tehát még a költségvetés előtt tető alá kerül ez a fontos kisipari törvényjavaslat. Halálra sújtott a villám egy endrődi fiút (Kiküldött tudósítónk jelentése.) Kedden este nagy vihar vonult el Endrőd község felett. Perceken át huliott alá a jeges eső sürü mennydörgések és villámlások közepette. A község határában őrizték a falu sertéseit Vinkovics László és Valuska József fiatal kondások, akik a vihar elől gyors lépésekkel igyekeztek a tanyák felé. Már közel jártak a házakhoz, amikor nagyot villámlott és Vinkovics László hirtelen összeesett. Valuska Józsefen is furcsa érzés szaladt át, de azért lehajolt társához s amikor látta, hogy annak orrán­száján jön a vér. otthagyta és futva menekült hazáig. Olthon összefüggéstelen szavakat mondott és olyan rosszul lett, hogy ágyba kellett fektetni. A tanvákról a vihar csillapul­tával Vinkovicshoz rohantak és ekkor megdöbbenve lá ták, hogy a szerencsétlen gyermekben nár nincs élét: a villám halálra súj­totta. Valuska Józsefről is kiderült, hogy könnyebben megsebesült és még ágyban fekvő beteg. AAMM Egy gazdaember érdekes memorandumot küldött Károlyi miniszterelnöknek Érdekes hirt kapunk Szentesről. Egy ottani gazdálkodó: Rúzs Molnár Imre tervezetet dolgozott ki Magyarország gazdasági rend­szerének megváltoztatása és ezál­tal a gazdasági lehetőségek fel­lendítése érdekében. A terjedelmes térvezetet Molnár Imre elküldötte gróf Károlyi Gyula miniszterelnök­nek, ki az elaboratumot átolvasta és további elbírálás végett Korá­nyi pénzügyminiszterhez küldte meg. Oly nehéz időket élünk — mondja Rúzs Molnár Imre, — hogy a jövő nemzeti életünket uj alapokra kell fektetnünk. A ma­gunk erkölcsi és anyagi erejére vagyunk utalva, tehát olyan nem­zeti összefogást kell létrehoznunk, amely megmenti az ország pénz­ügyi és gazdasági helyzetét. A tervezet kimondja, hogy tör­vények kellenek, amelyek a mai élethez idomulnak. Ezek biztosít­sák a megélhetést az ország min­den dolgos polgárának. Szabá­lyozni kell a magánhitelekel. Meg kell a nagyjövedelmeket erősen adóztatni. Mindenki vagyonát biz­tosítani kell az eltékozlás ellen. A mostani adóemelő és fizetés­leszállító politika helytelen, mert a pénz körforgásában végered­ményében az állam is nagyot károsodik általa. Jobb volna — mondja a tervezet, — minél több embernek hivatalt és vele tűrhető életsort adni. Tervet dolgoz ki a munkanélküliség megszüntetése ér­dekében. Meg kell szüntetni azt a kirívó igazságtalanságot, amely egyes embereknek százezerpengős állást, másnak pedig még csak darabka száraz kenyeret sem juttat. Ha a kormány gondoskodik a polgárság megélhetéséről, egy csa­pásra megszűnik nálunk a gazda­sági válság. A külföldi tartozáso­kat természetesen meg kell fizetni. A most érvényben levő adókiro­váson felül az évi 12 ezer pengőn felüli jövedelmek ötven százalékát el kell venni Magyarország újjá­építésére. Az igy befolyó pénzek­ből megindulhatna országszerte a munka, az építkezés anélkül, hogy külföldi kölcsönre volna szüksége az országnak. A tervezet a ma összes aktuális gazdasági problé­májára talál megoldást és részletes tervekkel szolgál, azok keresztül­vitele érdekében. Rúzs Molnár Imre most értesí­tést kapott a miniszterelnökségtől, hogy tervezetét az arra illetékes pénzügyminiszterhez tették át, ta­nulmányozás végett. Gyűlések a vármegyénél Gyuláról jelentik: Május 3-án Gyulán kisgyűlés lesz. A közigaz­gatási bizottság ülését május 9 én délelőtt 9 órakor tartják meg. Vé­gül május 14"én rendes évi köz­gyűlést tart Békésvármegye tör­vényhatósága. Olcsó vasutijegy Békéscsabától 30 km- körzetre A MÁV igazgatósága 30 kilóméte* res körzeten belül, a vidéki ipari és kereskedelmi gócpontok közötti forgalomban 33 százalékos ked­vezményű menettérti jegyeket ve­zetett be a. A MÁV nak ezen ta­rifamárséklése nagy örömet keltett az ipari és kere.kedclmi körökben azonban az illetékesek most is hangsúlyozzák, hogy egy radikáli­sabb személy és áruszállítási dij­szabáscsökkentést kell eszközölni, ami a közönség mai teherbíró ké­pességéhez igazodna. Az uj 33 százalékos menetdijkedvezmény április 15-én lépett érvénybe. A 30 kilóméteres körzetben ki­adandó menettérti bárcajegyek árai a következők : 1—5 km. II. osztály 48 fillér, III. osztály 32 fi.lér. 6-10 km. II. osztály 88 fil­lér, III. osztály 60 fillér. 11-15 km. II. osztály 136. III. osztály 88 fillér, 15-20 km. II. osztály 1'80, 111. osztály 120. 21—27 km. II. osztály 2'40, III. osztály 1.60. 28-30 km. II. osztály 2.60, III. osztály 180. mwwwwwwwwwwwwwww A 25—100 pengős követelések végrehajtása Konkrét esetből kifolyólag az alispán felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, az 1930. évi XXXIV. t.-c. 65 § ának mi­kénti értelmezése tárgyában. A belügyminiszter az igazságügymi­niszterrel egyetértően most a kö­vetkező rendeletet adta ki: A törvénykezés egyszerűsítésé­ről szóló 1930. XXXIV. t.-c. 65. §-ában foglalt rendelkezés célja és értelme az, hogy a 25 pengőt meg nem haladó összegű követe­lések behajtása akkor is a községi elöljáróság feladata, ha a per a községi bíróságok hatásköréből ki van véve. Nem akarhatja azonban ez a rendelkezés érinteni a 99.568/ 1929 B.M. számú körrendeletben (Belügyi Közlöny, 1930. évi 4. sz.) helyesen felismert azt a jogállapo­tot, hogy a községi biróság hatás­körénél ki nem vett követeléseket 100 pengő összeg erejéig közadók behajtásának módjára vezetett vég­rehajtással kell behajtani akkor is, ha összegük 25 pengőt meghalad. Az uj törvény ellenkező ma­gyarázata ellenkeznék e törvény céljával: az eljárásnak egysze­rűbbé és olcsóbbá tételével. Olyan­kor, amikor a végrehajtást nem végzéssel, hanem végrehajtható kiadmány alakjában rendelik el a biróság a végrehajtás fogana­tosítása iránt senkit sem keres meg Ebből okszerűen következik, hogy a közs. biróság hatásköré­ből ki nem vett 100 pengőn aluli követeléseket a községi elöljáró­ságnak akkor is be kell hajtani, ha ebből a célból a végrehajtható kiadmánnyal maga a végrehajtató fél jelentkezik nála.

Next

/
Thumbnails
Contents