Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-16 / 78. szám

Békéscsaba, 1932 április 16 Szombat 59-ik évfolyam, 78-ik szám BÉKfWOII KIDNY POLITIKAI NAPILAP EISffzetési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dp. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám • 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés dijszabés szerint Á nemzet napszámosai A napisajtó hétszámra fog­lalkozott a svéd gyufakirály ön­gyilkosságával s hatásos ta­nulmányokban mutatta be, hogy a mai szörnyű gazdasági világ­krizis még a hatalmas pénzki­rályokat, a mammut-vállalato­kat sem kímélte meg mindent eltipró rohanásában. Mennyivel inkább és száz­szorosan jaj a kisexisztenciák­nak, a szürke élet névtelen ka­tonáinak, kiknek semmi fegy­verük nincs a rajtuk átdübörgő veszedelem elhárítására. És itt a magyar tisztviselő társadalomnak arra az osztályá­ra gondolunk, amely két ma­lomkő közé szorulva halálos aggodalmak között számlálja reménytelen élete kétségbeejtő napjait. A felekezeti tanítóság élethalálküzdelmére akarunk itt rámutatni, a nemzet napszá­mosaira, amidőn az életösz­tön végső élniakarásával for­dul a magyar sors intézőihez, hogy alkalmazzák már végre a reá vonatkozó törvényt, amely megszabadítja gyötrelmes szen­vedéseitől. Mivel a magyar népoktatási törvény a bevett hitfelekezetek számára is biztosítja az iskola­fenntartás jogát, mindenik hit­felekezet élt ezzel a joggal és iskolákat állított fel és tanítói állásokat szervezett még akkor is, amidőn ehez szükséges anya­gi eszközökkel nem rendelke­zett. Hiszen az iskolát mindig az egyház veteményes kertjé­nek tartották. A baj ezelőtt négy évvel ak­kor kezdődött, amikor a kul­tuszminiszteriumértékegységen­ként, vagyis a buza mázsájá­ért még mindig 27 P 84 fillért számított fel a tanitói fizetésbe, holott a tanitó már csak 18­20 pengőért tudta értékesíteni búzáját. Három éven át memorandu­mozott, gyűlésezett, rimánko­dott a felekezeti tanítóság sú­lyos sérelmei miatt, mig a mult esztendő juliusától végre 21 pengőre szállította le a kultusz­kormány a 27 pengő 84 fillé­res buzaértéket. De hol volt már akkor, s hol van mosf is a buza ára a 21 pengőhöz? Újra elől kel­lett kezdeni a régi kálvária­járást. Az amúgy is sovány dotáci­óju tanítóságra nem volt tehát elég csapás a törvényben le­fektetett elvek ellenére az állami fizetéskiegészitésnél elszenve­dett sérelem, az iskolafenntartó egyházak nagyrésze fedezet hí­ján egyszerűen beszüntette a tanitói fizetések további kiszol­gáltatását. A jóformán fizetés nélkül maradt felekezeti tanítóság riad­tan nézett fel kenyéradó gaz­dáira, de mert gyötrelmesen hosszú hónapok óta generális intézkedés sem az állam, sem az egyházak részéről nem tör­tént, sülyedő élethajójáról még egy utolsó, kétségbeesett jaj­kiáltással fordul sorsa intéző­ihez. Kívánjuk, hogy sikerük le­gyen. Az abnormis állapotokat az ország meg­csonkítása idézte elő mondja a pénzügy­miniszter mai expozéjában Budapestről jelentik : Nagy ér­deklődés előzte meg a pénzügy­miniszter rrai felszólalásét. A folyósok már 10 óra előtt meg­élénkültek és amikor megszóltl­tak az elnöki csengők, nyomban megteltek a teremben a padsorok. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök vezetésével a kormány valameny­nyi tagjai megjelentek. Feszült figyelemmel hallgatta a Ház a pénzügyminisztert, akinek ez volt az első felszólalása a Házban kinevezése óta. Korányi Frigyes báró pénzügy­miniszter halkan és szenvedély nélkül beszélt a gezdasági és pénzügyi megállapítások sorozatá­ról, szakszerűen magyarázta a számadatokat és kijelentései az ellenzéki oldalon sem találtak el­lentmondásra és nem keltettek vihart. A pénzügyminiszter azzal kezdte beszédét, hogy más körül­mények közölt kellett összeállítani a költségvetést most, mint az elmúlt években. A gazdasági vi­szonyok teljesen abnormisak és a viszonyok rendkívülisége kiha­tott a költségvetésre. Felsorakoz­tatta azokat a tényezőket, ame­lyek a magyar gazdasági hely­zetet előidézték és utalt első­sorban az ország megcsonkítá­sára. Ezután azt fejtegette, hogy átszervezésre szükség van az ál­lami szervezetekben és a gazda­sági szervezetünkben is, azonban ezt a racionalizálást az egyik nap­ról a másikra nem lehet megol­dani. Felolvasta a háború előtti adóssagaink adatait és összeha­sonlította a másikkal és arra a megállapításra jutott, hogy állami adósságaink nem exhoribilisek. Ne­hezebb feltételek mellett kell visz­szafizetni. mint rendes viszonyok között. Hangsúlyozta, hogy az el­adósodás nem könnyelműségből történt, hanem a szükség kény­szeritett rá. Külföldi tartozásaink összege 4 milliárd pengő, ebből 1478 mtllió pengő rövidlejáratú kölcsön. A 4 milliárd pengőből magának az államnak a tartozása 1244 millió pengő hosszúlejáratú kölcsön és 302 millió pengő rövid­lejáratú kölcsön. Évi terhünk a külfölddel szemben 300 millió pengő. Ha ehhez hozzá vesszük, hogy a rövidlejáratú kölcsönök a legközelebb lejárnak, nyilvánvaló, hogy ezt a terhet az esedékesség időpontjában képtelenek vagyunk megfizetni. — A külföldi kölcsönt vagy feles­legből, vagy ujabb külföldi köl­csönből lehet fizetni. Uj kölcsön felvételére a mai körülmények között nincs kilátás. Kereskedelmi mérlegünk pedig nem biztos. 1920-tól 1931-ig 1428 millió peegő volt kereskedelmi mérlegünk passzivitása. Eladósodásunk szük­ségszerűség közetkezménye: Az árak összeomlása világjelenség, amely alól nem vonhattuk ki ma­gunkat. — Külföldi eladósodásunkra be­folyás van a külföldi magas ka­mat is, mig a külföldi kamatot nem rendezik, addig a belső köl­csönök egy része is magas kama­tozású maradt. Sokan azt a téves felfogást vallják, hogy a kölcsönök nyújtása a Nemzeti Bank főhiva­tása, holott nem ez. Első köteles sége a Nemzeti Banknak, hogy a pénzérték állandóságát minden kö­rülmények között megóvja. Remél­hető azonban, hogy a rossz vi­Borzalmas robbanás egy mérgesgázokat gyártó üzemben számos halottal Moszkvából jelentik: Kazánban egy mérgesgázokat gyártó üzem­ben borzalmas szerencsétlenség történt. Eddig még ismeretlen ok­ból robbanás történt és a szerte­áremló gázoktól széles körben valamennyi munkás súlyos mér­gezést szenvedett. Százan közülük meghaltak, ötvenen a halállal vívódnak. Azt hiszik, hogy a szerencsétlenséget bűnös kezek okozták. szonyokre való tekintettel a Nem­zeti Bank részéről további kamat­lábleszállitás történik. Népességünk nagy része igaz, hogy el van adó­sodva. de nem olyan súlyos a helyzet, mint azt általában hiszik. — A mezőgazdasági tőkénknek mintegy 60 százaléka nincs eladó­sodva, a 40 százalék azonban je­lentékeny részben túlságosan el* adósodott. Mezőgazdaságunkra be­kebelezett kölcsönök összege 1800 millió pengő a személyi hitel 350 millió pengő. Nem szabad azon­ban a helyzetet a mélypont szem­pontjából megítélni, az eladósodás kérdésében. — Súlyos a kereskedelem és ipar helyzete is. A fogyasztás csökke­nése miatt kétségessé válik iparunk rentabilitása. Külföldön általános az a nézet, hogy miért akarunk ipart fenntartani, miért nem veszünk iparcikkeket külföldön. Népessé­günk viszonyai iparunk fenntartása és fejlesztése mellett szólnak. Né­pességünknek 44 százaléka nem a földből él. Ha a külföld nagyobb mértékben venné fel mezőgazda­sági terményeinket, akkor kevésbbé lenne szükségünk az ipar fenntar­tására. A pénzügyminiszter ezután utalt arra, hogy a nehéz viszonyok kö­vetkeztében bizonyos tőke ellenes hangulat van. Szembe szállt ez­zel a hangulattal és hangsúlyozta, hogy az ilyen hangulat lesodorhat­ja a társadalmat arról az útról, amelyen haladnia kell. Hatástalan­nak tartja a kipellengérezést. Nem vagyunk bolsevista ország, a becsületes munka eredménye jogos és tiszteletre méltó. Ha a magasabb jövedelmeket pellengé­re állítják, akkor ez nem fog meg­állni a bankigazgatói fizetéseknél. Nem akar proletárt látni az or­szágban. Ezután áttért a pénz­ügyminiszter a költségvetés is­mertetésére. A miniszter 2 órás beszéde után rövid szünetet kért. Időjárás Várhaló időjárás a következő 24 órára • Felhős idő, sok helyütt további esőkkel.

Next

/
Thumbnails
Contents