Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-15 / 77. szám

2 BEKESMEGYEI KCZLÖNY Békéscsaba, 1932 április 15 Franciaországban havazik és fagy Párisból jelentik : Az ország több részéből havat és fagyokat jelentenek. A dél-franciaországi Montpelierben a hőmérséklet fagypont alá szállt. Avignonban heves hustrál dühöng. Az éjjel Avignonban és környékén erős fagy volt. Greuzottban tegnap heves hóvihar volt. A hó több centiméter magasságban borítja a földet. Sortűz a tüntetőkre Brüxből jelentik : Brüx környé kén tegnap délután mintegy 7000 tüntető verődött össze és a Komolauba vezető uton át akarták törni a csendőrkordont. A tüntetők megtámadták a csendőröket, mire a csendőrök sortüzet adtak le. 4 tüntető és 2 csendőr súlyosan megsebesültek. Ötszáz békésmegyei kubikos várja sorsának jobbra fordulását Pesten (A Közlöny eredeti tudósítása.) Budapesten, a Teleki-téren, a Társadalombiztosító ormótlan házkolosszusa mögött, ötszáz magyar iakik Isten szabad ege alatt. Barnaarcu, kérgeskezü, komortekintetű férfiak, ugy gubbasztanak holmijaik mellett, mint egy ézott madár, amely nem tudja merre induljon, mihez fogjon a nagyváros rengetegében. Éjszaka is ott alusznak, csak a viharvert ködmönt gyűrik a fejük alá, de a derékaljuk utcakőből van. a koratavasz csipős dere veri ki szemükből az éjszakai álmot. Nem mozdulnak, őrzik a kincsüket, a kenyérkereső szerszámukat, a talicskát, ásót, csákányt, lapátot. Mert ezek az emberek, ötszázan, éltes családapák, és suttyó legények, kubikosok. Gyalog mentek fel Budapestre, pedig az ut 4—5 napig is eltartott és ki 2 hete, ki 4 hete él a kövön, a hazai kenyéren, szalonnán. Munkát szeretnének vállalni, de nem találnak. Pedig más esztendőben ilyenkor már megkezdődtek az épitkezési munkálatok, de most — még csak reményük sincs, hogy kenyérkeresethez jussanak. A kubikosok egyik vezetője vitéz Lászlófi András békészentandrási lakos. Végigküzdötte a háborút, az államfő vitézzé avatta s most éhezik. Nyilatkozott egy pesti újságírónak s igen lemondó hangokat ütött meg. A többi közölt igy beszélt: „Ötkiló vörösJisztet kaptunk a héten inségmunkáért. Ezt megkapjuk minden héten. Keserű kenyér sült belőle, nemcsak szólásmondásképpen, hanem az ize is keserű volt. Hát csak feljöttünk próbálkozni. Van köztünk szentandrási, békéscsabai, gyulai, endrődi, gyomai, ..sarkadi, de akad más vidéki is. Ötvenhat községből sereglettek össze Pestre. De mér vissza is mehetnénk. A magyar kubikos nagyon kisigényű, amellett szorgalmas. Napi 3 pengőért szívesen dolgoznánk, de nem tudunk. Szerettünk volna a Hanság csatornánál dolgozni, de grófoknak adták a munkát, akik kotrógépet szereztek be s igy mi oda nem kellünk". Szakács Andor békési képviselő emiatt interpellált is, ígéretet kapott, de a földmivelésügyi kormányzat nem cselekedett. Megfeneklett a gyermeknyaraltatási akciója (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ismeretes, hogy a székesfőváros minden évben rendezett gyermeknyaraltatási akciót és ugy a belföldi, mint a külföldi egészséges helyekre többezer gyermeket küldtek nyaralni. A jelek szerint a nyaraltatási akció most megfeneklett, mert a főváros költségvetésében a felét irányozták elő gyermeknyaraltatásra a tavalyi összegnek és igy a szokásos 15.000 gyermek helyett mindössze 7— 8000 mehetne a főváros költségén vidéki városokba és községekbe, továbbá külföldre. Ahoz, hogy 15.000 gyermeket tudjanak nyaraltatni, 1.200.000 pengő kellene, amire képtelenség fedezetet találniJön a propaganda-adó A problémát most ugy akarják megoldani, hogy a módosabb szülőktől, kik gyermekeiket nyaraltatni kívánják küldeni, 30—40 pengőt szednek a nyaraltatási célokra. Ha ez a terv sikerül, akkor többezer szegénysorsu gyermek ingyenes nyaraltatésa van biztosítva. Valószínűleg nyélbe ütik a külföldi cserenyaraltatási akciót is, de azoktól a szülőktől, akik ilyen akcióban részt kívánnak venni, száz pengőt kérnek minden gyermek után. A kérdés még minden téren vajúdik s jelenleg kétséges, hogy a nehéz pénzügyi viszonyok miatt lesz e egyáltalán a nyaraitatásból ezidén valami. (A Közlöny eredeti tudósítása.) Az egyre csappanó állami bevételek s a minden kék-ceruza dacára ijesztően növekvő tulkiadások néha meglepő ötleteket diktálnak. Miután a kormányzat részéről is nem egyszer, konkrét formában megállapították, hogy a meglevő adók tovább már nem emelhetők, a finánc zseniálitás uj terrenumok feltárását tűzte ki feladatul. Adó, — illetve illetékköteles lenne minden nyomtatásban megjelenő reklámtermék, elsősorban tehát a lapokban megjelenő hirdetések, továbbá a plakátok. De illetéket kellene fizetni az árjegyzékek, prospektusok, röpcédulék, számolócédulák és minden hasonló reklámtermék után is. Sőt, odaáig megy a tervezet, hogy a ka puk alatt és a házak falain kiragasztott, kézzel irt Kiadó szoba" hirdetéseket is adóbélyeggel kivánja sújtani. Adó alá esne a nyomtatott csomagolópapír is, amenynyiben a cégjelzésen kívül reklámanyagot is tartalmaz. Illetékkel kivánja sújtani a terveset a cégek által ajándékba adott tárgyakat is. Még szép, hogy a tervezel különbséget tesz magyar és külföldi közszükségleti és luxuscikkek között. A külföldi árut a hazaival s a luxuscikket a közszükségleti cikkel szemben erősebb propagandaadóval kivánja sújtani. Hivatkozik a tervezet az olasz „franco di bolo" példájára, amelynek évi 600 millió lírát meghaladó bevétele a fascista milíciák létalapja. Hivatkozik Wien városára, sőt Romániára is, ahol bizonyos formában ugyancsak él a propagandaadó. Elvi jelentőségű döntés A versenytörvény és az iparostörvény jogviszonya — Az iparkihágás is lehet tisztességtelen verseny A kamara mellett működő választott bíróság egy érdekes elvi jelentőségű döntést hozott, melyet iparosaink figyelmébe ajánlunk. A konkrét tényállás szerint alperes cég, akinek kelmefestésre és ve- yitisztitásra sem képesítése, sem iparigazolványa nincs, üzlethelyiségben kelmefestési és vegytisztitási munkát vállal azzal a kijelentéssel, hogy azokat saját üzemében végzi el ugyan. Van neki olyan üzeme, ahol képesített kelmefestő és vegytisztitósegédet alkalmaz és ahol az üzletében vállalt munkát végezteti, amely üzemnek azonban szintén nincs ilyen munkára is kiterjedő iparigazolványa. Alperes védekezésének lényege az volt, hogy ő a valóságban saját üzemében végezteti az általa vállalt kelmefestési és vegytisztitási munkákat és nem követ el tehát tisztességtelen versenyt azzal, ha ilyen munkákat olyan kijelentés mellett vállal, hogy azt saját üzemében végezteti el. Véleménye szerint e munkáknak képesítés és reájukkiterjedő iparigazolvány nélküli vállalása, valamint ennek hirdetése kihágás lehet, tisztességtelen verseny nem. Alperesnek ezt a védekezését a választott bíróság nem találta helytállónak. Egyfelől azért nem, mert egymagában az, hogy valami igaz, még nem zárja ki azt, hogy az az üzleti tisztességbe ütközik, másfelől pedig azért, mert nincs olyan jogszabály, amely az 1932 évi V. törvénycikkben foglalt következmények viselése alól mentesítené azt a magatartási, amely esetleg más jogszabály tilalmába is ütközik. Az indokolás szerint az 1922 évi 12. t. cz. 13. §-ának azzal a rendelkezésével, hogy a kelmefestést és vegytisztítás! képesítéshez és iparigazolványhoz kötötte, gondoskodott arról, hogy a közönség által ilyen célból az iparosnak átadott anyag ne kerülhessen szakszerűtlen kezelés alá, ami az anyag romlására vagy pusztulására ve zethet. A kívánt szakszerűség fenntforgásának megállapítását a tőrvény a hatóságra bízta, amely azt felelősség mellett igazolványalakjában juttatja kifejezésre,amit semmiféle vonatkozásban nem pótolhat magának az illető iparosnak az a az a megállapítása, hogy ő szakszerű munkát nyújt. Amely vállalat tehát a képesítés hiányát és az iparigazolvány fogyatékosságát elhallgatja és ennek elpalástolása és a közönség megtévesztése végett olyan magatartást tanusit, amelyből a közönségnek azt kell következtetnie, hogy a vállalat a törvény garanciális feltételeinek megfelel, az vét az üzleti tisztes ség ellen. Reviziós gyűlések lesznek a vidéken Budapestről jelentik: A Magyar Revízió Liga és a TESz elnöki tanácsa együttes ülésén kimondotta, hogy Magyarországnak továbbra is szilárdan a békeszerződés revízióját kell követelni. Elhatározták, hogy a fővárosban és a vidéken gyűléseket rendeznek, felvonulásokét tartanak és gondoskodnak arról, hogy a magyar társadalom akaratnyilvánulásának dokumentumai eljussanak az illetékes külföldi tényezőkhöz. 71 zf mondják a szinf)áznáí, hogy Vincze Emmi tegnap délután az S 56-235 számú taxin kereste fel ismerőseit s invitálta őket virág kíséretében a jutalomjátékra, hogy Polgár Gyula tegnapi maszkirozésa egyezett a híres zenebohóc, Crook figurájával, hogy a Gulyás társulat sztárjai Leventét szívnak takarékossági szempontból, hogy a színháznál sok a mübeteg, hogy Gál Sándor hétfőn azért lelt rosszul, mert egyik hölgyismerőse elölt, mint kardalo3, restelt játszani, hogy B. Polgár Béla nem hiszi el Danissnak, hogy a Tul a nagy Krivánon cimii operettet még sohasem játszotta és ezért nem vállalta a játékot, hogy a sugó egyre hangosabbnak tetszik a közönségnek, hogy a zene mostanában két mankón jár, mert nagyon sántit, hogy a nagy eső ellenére sem ázott el Vincze Emmi s el merték hozni a szép virágokat, amelyeket a szubrett sírva köszönt meg, hogy Pattantyús Mihály belebetegedett abba, hogy nem ráosztották az öreg, vagy a fiatal Janó szerepét, hogy Gandhit Zigel Miklós kellékes egészen jól mintázta mag, hogy Zelenay Jóska a színpadon szivart vett a szájaba és csokoládét nyelt le, hogy Ila Máry már belefáradt a szereplésbe és Pintérnek kínálja szerepeit, hogy Benes Magda pénztárcája nagyon kiürült s fél a szünettől, hogy B. Polgár Bélából egészen jó táncos lenne, hogy Marossy Géza vallásos ember, mert amikor a színpadon mindenki leveszi a sapkáját, ő fennhagyja, hogy Elek Piri, ha leejti a retiküljét, mindig rálép; ez annyit jelent, hogy pénzt kap, hogy Vincze Emmi csak akkor jött svungba, amikor jó néhány pohár pezsgőt elfogyasztott, s ekkor akarta az egyik fadiszletetet is feldönteni, hogy amikor Jeney megcsókolta Elek Pirit, a hercig táncosnő csak a fej díszét s nem a fejét veszítette el, hogy a nézőtéren sokan elaludtak s csak Jeney éneke alatt ébredtek fel, hogy Pattantyúsnak sok női látogatója van az öltözőben, hogy Gál Sándor egész jól kezeli a hegedűt, hogy a nők egy öltözőbe húzódtak, a legmelegebbe. Azt mondják a színháznál, hogy... —nn.