Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-12 / 74. szám

2 BEKESMEGYEI KCZL0NY békéscsaba, 1932 április 12 Apadtak a Körösök simán bonyolódik le a vasúti forgalom (A Közlöny eredeti tudósitása.) Az aradi árviz katasztrófája fo­kozta a Körösök mentén lakó la­kosság rémületét és különböző formákban terjedtek a leglehetet­lenebb hirek az árviz nagymérvű pusztitásairól. Megállapíthatjuk, hogy a fantázia szülte ezeket a vészes híreket. Tény az. hogy Gyoménál a vasúti hid körül bajok voltak, de ezek hamar eliminálódtak. Az azonban nem fedte a tényeket, hogy Gyomán, Endrődön, Mező­berényben, Kétegyházán és más községekben házakat döntött romba az árviz s emberek, állatok pusztultak el. Sehol sem történt katasztrófa, bár tagadhatatlan, hogy a vizek nagyon megdagad­tak. A veszély vasárnapra min­denütt elmennek, A Körösök apadtak és ezzel elhárult a la­kosság feje fölül a baj. A talajvizek, amelyek többezer holdat borítottak el, szintén el­tűntek és a gazdatársadalom már kivonult a földekre, hogy meg­kezdje tavaszi szántási, vetési és boronálási munkálatait. Öngyilkos cipészsegéd Móritz János 24 éves mezőbe­rényi cipészsegéd szombaton reg­gel felakasztotta magát és meg­halt. Tettét betegsége miatt követte Időjárás Erősbödő szél, keleten további felmelege­dés, nyugatról felhősödés, északon és nyugaton esők lehetségesek. MMMWMPMMMMWMfMMMMMMM Vasárnap búcsúzik a színtársulat Békéscsabától (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Gulyás-színtársulat többhetes békéscsabai vendégszereplés utón vasárnap este bucsut mond a csa­bai publikumnak. Még nem tisz­tázódott, hogy mit fognak utoljára játszani, de még nagyobb a bi .zonytalanság akörül, hogy hová megy Békéscsabáról a társulat. E tekintetben különböző verziók ke ringenek, több várost kombinálnak -ugy a társulat tagjai, mint a szm­Jházjáró közönség. Nyíregyháza elvesztésével az a helyzet áilt elő, hogy pillanatnyilag nem tud a társulat egy varosba se menni. Részint azért, mert más direkto­rokkal van koncesszió, részint pe dig azért, mert sokhelyütt most jártak, vagy járnak staggione tár­sulatok s igy nem hozná be a szárnypróbálgatás idegen város­ban. Sátoraljaújhely kitart Gu­lyásék mellett, ámde Uj helyen csak nyáron lehet játszani s igy a cseh határszéli városba nem tud a társulat momentán bemenni. A legvalószínűbb az a mosta­nában sokat lanszirozott hir, hogy a társulat kétheti szabadságot kap, amelyet részint Békéscsabán, ré­szint más, a színészek által láto­gatott városokban töltenének. De mi lesz ezután? Nagyon sok kér­dőjelet tehetnénk ide. Bizo­nyosra vesszük, hogy a nagy koncepciójú Gulyás Menyhért ta­lál majd valamilyen megoldást s nem hagyja az utcára jutni a vele jóban rosszban kitartó munkatár­sait .. . Hindenburg fölényesen győzött az elnökválasztáson ménye ez: A leadott 36.588.140 szavazatból kapott Hindenburg 19.367.688, Hittler 13.419.603, Thál­mann 3.705.898 szavazatot. A fennmaradó 95.651 szavazat ér­vénytelen volt. Berlinből jelentik : A birodalmi elnökválasztás kisebb incidensek­kel tarkítva tegnap zajlott le. Hin­denburg mérkőzött Hittlerrel és a kommunista Thálmannal. A Wolff iroda végső számítása szerint az elnökválasztás végered­A munkásság helyzete rossz, az iparé és kereskedelemé teljesen kilátástalan Márky Bárna dr. alispán jelentése a vármegye közállapotairól A mezőgazdasági és föld mun­kásság helyzete az elmúlt hónap­ban nagymértékben rosszabbodott és ennek megfelelően az ínsége sek száma lényeges szaporodást mutat. A rosszabbodás azért kö­vetkezett be, mert az időjárás következtében a mezőgazdasági és földmunkák március hónapban nem indulhattak meg, kereseti le­hetőség tehát semmi sem volt, mig az összegyűjtött kisebb kész­letek mindenütt teljesen elfogytak. A vagyon nélküli mezőgazdasági és földmunkássá? tekintélyes ré­sze az elmúlt hó folyamán ható­sági támogatással és társadalmi segítséggel volt csak képe* magát fenntartani. A nagy és középgazdaságok nyári munkásaikat nagyrészben ben már leszerződtették, a kis­gazdák, akik egyébként is csak május hónapban, sőt nem ritkán az aratást közvetlenül megelőző időben szoktak gondoskodni arató­és cséplőmunkásokról, mindez­ideig még igen kevés szerződést kötöttek. A jelekből ítélve, a munkaerővel való takarékoskodás elvét a mezőgazdaságokban az egész vonalon érvényesíteni akar­ják. Egyes járások munkássága mint cukorrépa-munkás távolabbi vidékeken is el tudott helyez­kedni a múltban, mi? a redukálás következtében az idén ez való­színűleg nem lesz lehetséges. A kereskedelem és ipar helyzete to­vábbra is rendkívül nehéz és ki látástalan. A kisiparosság hely­zete pedig még a földmives osztály helyzeténél is súlyosabb, mert ezek foglalkozásuk körébe eső munkát alig kapnak, mig a fizikai erőt igénylő mezőgazda­sági és földmunkák elvégzésére képtelenek. Az alispán a továbbiakban megemlékezett az árvizekről s az okozott károkról is. A hatóságok kifejtett tevékeny­ségét a munkanélküliek és ínsé­gesek már megszokták és ugy te­kintik, mintha a hatóságoknak el­látásukról és munkaalkalmakról gondoskodniok feltétlen kötelessé­ge lenne. Ezt a felfogást a mun­kások ujabban érkezett beadvá­nyai igazolják. A gádorosi szociál­demokrata párt a mult hónapban küldött egy beadványt, bemutatja ezenkívül az endrődi községi fő­jegyző jelentését, melyben említés történik arról, hogy a munkásság a községi elöljáróság utján, a vár­megye alispánjával szemben mi­lyen követeléseket támaszt. A gá­dorosi munkásság bizalmat előle­gezve komoly szóval kéri, hogy ne a szokásos sablónszerüséggel Gyuláról jelenti tudósítónk : A vármegye közigazgatási bizottsága ma Korossy György főispán elnök­letével népes ülést tartott. Az ülésen Márky Barna dr. alispán megtette szokásos havi jelentését Békésvármegye közállapotairól. A jelentésből kiemeljük a követke­zőket : Az elmúlt hónapban a vár­megye területén a személybizton­ság 59, a vagyonbiztonság pedig 271 esetben támadtatott meg, mig öngyilkosság 2 esetben történt. Említést kell tenni arról az ötszö­rös gyilkosságról, melyet Mező­berényben március hó 7-én Be­reczki József mezőberényi lakos követett el. Az elmúlt hónapban a kihágási esetek rendkívül nagy számban fordultak elő, különösen áll ez az orosházi járásra, ahol az esetek 80 százaléka élőfa és szalma, valamint kukoricaszár lo­pása által elkövetett mezőrendőri kihágás volt. A terhellek leg­nagyobb része nagy nyomorusá­gával védekezett és azzal, hogy a rendkívüli kemény téli időjárás alatt a tüzelőanyag teljes hiányá­ban volt és a megfagyástól való védekezés miatt fizikai és lelki kényszer hatása következtében kényszerült törvényellenes csele­kedeteit elkövetni. Terhelteknek ezen védekezése a kihágási el­járások során teljes mértékben beigazolást nyert, mely körülményt a járási főszolgabíró az ítélet ki­szabásánál megfelelő mértékben figyelembe is vett. Az elmúlt hónap időjárása a vármegye egész területén abnor­misan hideg és réndkivül csapa­dékos volt. A teljesen télies jel­legű időjárás miatt a mezőgazda­sági munkákat megkezdeni úgy­szólván sehol sem lehetett, minek következményekép ezek a mun­kálatok már a mult hó végén is egy hónapot késtek. A talaj a télen lehullott nagyobb tömegű hóesések, majd a márciusi bősé­ges esőzések következtében telje­sen felázott és sok helyütt a vetéseket talajvizek és vadvizek borítják. A buzavetések a márciusi éj­jeli és nappali fagyok következ­tében fejlődésükben megakadtak. A tavaszi vetési munkálatok a mult hónapban nem indulhattak meg. Az állattenyésztés az értékesí­tési lehetőségeknek mondhatni teljes megszűnése következtében csődbe került. A hízott sertés, hízott marha, kiválóbb minőségű tenyészállatok mind termelési áron alul kerülnek forgalomba. intézkedjék az alispán. A munkás­ságnak ez a figyelmeztetése azt a feltételezést is tartalmazza, hogy azokon az intézkedéseken kivül, amelyeket tettek, más mód is ál­lana rendelkezésre, melyeket át­lépni nem lehet, és ezenkívül ren­delkezésre állottak a kormány ál­tal az ínségesek részére kiutalt búzamennyiségek, melyekel teljes egészükben kiutaltak. Több segítséget nem tud nyúj­tani, mert sajnos a ma kivetett adók tekintélyes része sem folyik be és a megszavazott hitelek fe­dezése nem áll rendelkezésre. Jelentette Márky dr. hogy az ín­ségesek részére a kormány által rendelkezésre bocsátott összesen 133 waggon búzát valamint a törv. hat. bizottság által a háztaitási költségvetésben rendelkezésre bo­csátott 50.000 P összeget kiosz­totta és a buza kiosztásáról szóló elszámolást a kormánynak, mig az 50 000 P kiutalásáról szóló el­számolását a törv. hat. bizottság­nak bemutatja. Az alispáni jelenléshez egyedül Telegdy Lajos dr. szólt hozzá. El­ismeréssel adózott a kimerítő alis­páni jelentésnek, majd arról be­szélt, hogy nagy a munkanélkü­liség. de amikor a békési árvízhez munkásokat toboroztak, alig akadt jelentkező. A munkásvezetőket jobb belátásra kellene birni, mert tétlenségből nem tud senki sem megélni. Megjelent az egyenes adókra és illetékekre vonatkozó kormány­rendelet (A Közlöny eredeti tudósitása.) A Hivatolos Lap vasárnapi száma köz'i az egyenes adókra és illeté­kekre vonatkozó törvényes ren­delkezések kiegészítéséről kiadott kormányrendeletet. A rendelet értelmében az 1932­33. költségvetési évben a háztu­lajdonosok, 5 százalékos rendkí­vüli pótlékot lesznek kötelesek fi­zetni. A jelenlegi költségvetési év­ben beszedett 10 százalékos szük­ségadóval szemben ennélfogva ez a háztulajdonosokra nézve az elő­ző évvel összehasonlítva, könnyí­tést jelent. Az állandóan, vagy ideiglenesen adómentes épületek, továbbá a legfeljebb két szobából álló és a tulajdonos által használt épületek a rend­kívüli adó fizetése alól mentesítve maradnak. A rendelet az ideiglenesen adó­mentes épületek nyilvános beteg­ápolási adómentességét 1932. ju­nius l-től megszünteti. A társulati adó alanyai az 1932. évre megállapítandó társulati adó­nak 25 százalékát kötelesek rend­kívüli pótlék cimén fizetni. A tár­saságok terhére előírandó társulati adó nem lehet kevesebb, mint a saját tőke 2 ezreléke. A jövedelmi adó alanyai terhére a folyó évben szedett 100 száza­lékos szükségadó helyett 30 szá­zalékot, a vagyonadó terhére pe­dig 100 százalékos rendkívüli pot­lékot állapit meg a rendelet. Az önhibájukon kivül súlyosabb helyzetben levő adózókra nézve azonban a rendelet intézkedik az iránt, hogyha az adózó igazolja, hogy valamely, az 1932. évi jöve­delmi adó kivetés alapjául szol­gált meghatározott összegű jöve­delme az adózótól független kö-

Next

/
Thumbnails
Contents