Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-06-19 / 130. szám

Békéscsaba, 1932 junius 23 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Krónika No, hát ez már mégse járja: Oly hűvös van, hogy megremeg Az állunk, Naptár szerint junius van, De mi azért felöltőkben Mászkálunk. Egyedül csak a diákok Ereznek most állandóan Meleget, Drukkoiásban, félelemben Gőz nélkül is izzadnak ők Eleget. Magyarország mégsem Lemberg, Hol a tanar diáknál is Jobban fél, S ha a diak elvágódik, Tanar többé mar semmi jót Nem remei. Remény nélkül nincsen élet! Minden tívar, meado, üres Küzdelem, S ahol mar a remény sincs meg, Semmivé lesz az angyali Türelem. Kinek van még ma reménye Arra, hogy a holnap sokkal Jobb legyen, S ne kellessék szánakozni Rokkantakon, meg a kicsi Kisdeden. Meskó Zoltán tud még hinni, Reméli, hogy megmenti az Országot, Hiszen ezért alakított Olyan regen nélkülözött Uj pártot. Barnainges Hittler- pártnak, Ugy hisztm én, van értelme Minálunk, Ha pár ezer togja lészen, Föllendülhet most még alvó Inggyárunk. A programja kívánatos Es oly édes, mint a Nabót Szőlője, Ámde félő, hogy a barnaIngks pártnak nem lesz itten Jövője. Pártokban igy nincsen hiány, Az elveik — sajnos — egymást Nem fedik Es csak egyben értnek egyet: Nem kell az elv, hogyha a zseb Megtelik. Meskó Zoltán kuruc gyerek, De nem tudja még máig sem, Mit akar! Azt a

z GQyet szentül hiszi: Barna-ingtől boldogabb lesz A magyar! Adóst ágod törli másik Kalapodhoz tűzhetsz piros Pipacsot, Sántit kissé ez igéret: Hol vennének oly temérdek Szivacsot ? erde. Nők és gyermekek gyógyfürdője Vasas vizek Mórfürdők. Modern tnhalatórium. Meiegviz strandfürdő. — Olcsó nyaralás. Elő- és utószezonban teljes ellátás fürdőkkel, orvosi vizittel stb. 10 napra 540 Ke. 20 napra 1000 Kc. Fősze zonban tel jes ellátás 4 Kc. 50 szá zalék vasul kedvezmény Kérjen pros pektust Bárt fafürdő igaz gatóságától Riaditelstvo bardejov ku pelo, Slovensko, vagy a magyarországi központi irodáiól: Erdős -ózsef hirdetőiroda, Budapest, Terézkőru 35. szám. Telefon: 12-5—58. -fürdő I Minket támogat, ha hirdetőinknél vásárol Cim nélkül... Mustanában sürü rajokban keresik fel a varos polgármesterét a város különböző részeiből szegények. Legutóbb egy erzsébethelyi 60 év körüli asszony ment fel a polgármesterhez, hogy kiöntse szive panaszát. Rongyos ruháiból ugylátszott, hogy igaz amit beszél. Összehordott a türelmes polgármester előtt mindent. Beszélt arról, hogy a házassága nem volt szerencsés. A férje ütötte, verte, koplaltatta és nem volt egy nyugodt perce sem. Hát tulajdonképen. most mit akar lelkem, kérdezte a mesélő asszonytól a polgármester. Ekkor a siró asszony igy felelt: Hát nem veszi észre rajtam polgármester ur. Hat gyermekes családanya áll ön előtt, az éhségtől roskadozva. Könyörgöm, segítsen rajtam. A jószívű polgármester igy felelt: Szegényasszony. A gyermekei nem tudnak keresni ? Biz azok nem, felelte fejét felemelve a panaszkodó, mert évekkel ezelőtt elhaltak. Rendet kell teremteni a békéscsabai piacon (A Közlöny eredeti tudósítása) Az ulóbbi időben sűrűn érkeznek hozzánk panaszok azokról az anomáliákról, amelyek a békéscsabai piecon hetek óta észlelhetők. Arról van szó, hogy a szerdai és szombati hetipiacokon, aki nyolc óra utén megy ki a piacra, az mér alig kap a neki szükséges élelmiszerekből, baromfiakból és zöldségfélékből, illetőleg ha tud is vásárolni, jóval drágábban mint például azok, akik mór 8 óra előtt kimennek a piacra. Az okot egyszerűen lehet magyarázni. Már hat órakor ellepik vidékről ideróndult kereskedők és kofák a piacot és minden cikket öszevásárolnak. később ezek a kereskedők és kofák állanak sorfalat a vevők tébora előtt és természetesen haszonra — igyekeznek eladni a kora reggel, vagy mér a város határában a piacra igyekvő termelőtől, vagy pedig a piacon megvásárol árukat. Mondanunk sem kell, hogy az eladó is nag>ot csalódik, mert kora reggel, anélkül, hogy az árakról csak némi tájékozódása is lenne, odaadja terményeit, annyiért amennyiért a kereskedő vagy kofa megveszi. Fentiekkel nem azt akarjuk mondani, hogy a csabai piacon kereskedő és kofa, aki ugyanolyan tisztességes ember mint bármelyik csabai polgár, ne vásárolhasson s hagyhasson itt pénzt, hanem azt akarjuk nyomatékosan hangsúlyozni, hogy először a helybeli háziasszonyoknak kell szükségleteiket beszerezni első kézből s nem később kell vennie esetleg másodkézből drágábban. Az eladókat megnyugtatjuk, hogy terményeikért ugyanolyan, vagy talán jobb árat kapnak 8 óra után mintha kora reggel túladnak árujukon. Hivatkoznunk kell Zalaegerszeg megyei város és még számos város példájára, ahol ugy a nyéri, mint a téli időben kereskedő és kofa csak délelőtt 10 óra után vásárolhat, s erre a rendőrség szigorún ügyel. Így nem adódhat elő az a furcsa helyzet, hogy másodkézből kell az esetleg későn felkelő háziaszszonyoknak a szükséges dolgokat beszerezniük. Miután itt a város közönségének egyetemes érdekeiről van szó, kérjük az illetékes hatóságokat, teremtsenek rendet ezen a téren, hogy az állandósult panaszok megszűnjenek. Békéscsaba kereskedelmének és iparának sorsa a kereskedelmi és iparkamara megvilágításában Beteg a kereskedelem és ipar Gyulán, Orosházán és Szarvason is — Kibővitik-e Békésvármegyét? (A Közlöny eredeti tudósítása.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara jelentése a kerület 1931. évi közgazdasági viszonyairól most hagyta el a sajtót. A bennünket közelebbről érintő dolgokról az alábbiakban számolunk be: Sajnos, éppen a rossz viszonyok teszik, hogy a kereskedelem helyzetéről ma nagyon könnyű általános, összefoglaló képet alkotni. Az üzleti lehetőségek, keresetek megcsökkenése és a forgalom összezsugorodása az egész vonalon. Legfeljebb abban lehet eltérés, hogy ez a visszafejlődés egyes szakmák és egyes helyek szerint mennyire változott. J\ Békéscsabai Kereskedelmi Csarnok meglehetősen óvatos számítással ezt a visszaesést általánosságban 15— 20 százalékra teszi a megelőző esztendővel szemben. Ez körülbelül megfelel a kamara közvetlen megfigyeléseinek is, amelynél alapul vettük a közlekedési eszközök, a vasút, villa mos, autóbusz és gazdasági vasút forgalmának csökkenését. Azt hisszük, nem járunk messze a valóságtól, ha ezt a kereskedelemre is alkalmazzuk. Egyébként Békéscsabán az ottani kamarai tagok közlése szerint az általános gazdasági helyzet az előző évbez képest lényegesen roszszabbodott; a fizetésképtelenségek és árverések száma növekedett, az általános pénztelenség folytán a kereskedők, vendéglősök, kávéházak forgalma lényegesen csökkent. A kereskedők általánosan panaszkodnak, hogy a kihitelezett öszszegek nagyon lassan folynak be, a gazdák túlnyomó része eladósodott, a kisiparosoknak legfőbb bajuk, hogy nincsenek eléggé foglalkoztatva és ha már kapnak is rendelést, pénzt nem igen látnak. Folyamatban van a vasúti állomás kibővítése, amely elég jelentékeny, valamint a közkórház kibővítése is. Magánépitkezések ezzel szemben az egész év folyamán alig voltak. Gyula városéban az általános gazdasági nehézségeken kivül a legtöbb penasz a rossz közlekedési viszonyok mia't merült fel, amelyek a várost valósóggal elszigetelik Békésvármegye többi részétől. Azelőtt a gyulai iparosok és kereskedők működési területükhöz hozzászámíthatták Arad és Biharvármegyék nagyrészét is. amely a trianoni békeszerződés folytán elveszett. Ezeknek a megyéknek a községeiben főleg a gyulai épitő- és butoriparosoknak voltak igen tekintélyes üzleti lehetőségeik. Ujabban^ Gyulán mozgalom indult meg, bogy jFtrad és Blbar vármegyék megmaradt részéből Elek és környéke. Illetőleg a sarkad! járás Békésvármegyébez csatoltassék, amitől a gyulai iparosok és kereskedők forgalmuknak némi mesterséges élénkülését remélik. Orosházán hasonlóak a bajok. A középitkezések szünetelnek $ mindössze 64 magánépitkezés volt egy év alatt. Most kezdték meg a laktanya építését, amit helyi iparosok végeznek. Állandóan kisért a várossá való átalakulás. Szarvason majdnem szórói-szóra ugyanazok a panaszok ismétlődnek, mint a megelőző esztendőkben. Közlekedési u'ak tekintetében a község teljesen el van hanyagolva és az utak hiánya, vagy rosszasága folytán a szomszéd kisközségek, sőt tanyák is, más irányokba gravitálnak. Állandó kívánalom az orosháza— mezőberényi és mezőtúri utak kiépítése és a mesterszállási kompdij eltörlése. A szarvasi piac annak dacára, hogy a piac helypénzbérletét a község 1930-ban tízszeresére emelte, még mindig nincsen kikövezve. Ezzel szemben a helypénz elviselhetetlenül magas es nyomasztóan nehezedik a gazdákra, iparosokra és kereskedőkre egyaránt. A forgalmi érdek kívánatossá tenné Szarvas állomáson hídmérleg felállítását. Hasonlóan nagyok a bajok a megye többi községében is. A kereskedők és iparosok a tönk szélén állanak és sürgős segítség