Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-08 / 71. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 április 329 Szombat 59-ik évfolyam, 7 2-ik szám POLITIKAI NAPILAP ElAfrsetésI dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő egy hónapra 2 pengő. — Példónyonkiní JO filiér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám a lati Hirdetés díjszabás szerint A lázadó gyomor Talán a legelső megszerve­zett sztrájk volt a világon, ami­ről a történelem megemléke­zik, mikor Rómában fellázad­tak a szegény munkások a gaz­dag rabszolgatartó urak ellen és kivonultak a városból azzal a szándékkal, hogy kiéheztetik a rengeteg várost és annak jó­létben uszó lakosságát. A megrökönyödött gazdagok a bölcs konzult; Menelius Ag­rippát küldték a lázongó tö­meg kiengesztelésére, kinek egy naiv, de mégis hatásos meséjé­vel sikerült lecsendesíteni, jobb meggyőződésre és további mun­kára hangolni az eléget'eneket. Arról beszélt nekik a derék konzul, hogy a dolgozó emberi tagok fellázadtak a látszólag renyhe gyomor ellen, mely mo­hón benyel mindent. Mikor azonban a gyomor nem kapott táplálékot, a tagok is sorvadoz­ni, ernyedezni kezdtek és már­már az elhalás fenyegette őket, mikor észbe kaptak és folytat­ták a természet rendje szerint kölcsönösségre épített hivatá­sos munkájukat. A mese nyila nagyszerűen célba talált és mai is örökér­tékü törvényként állapította meg, hogy tőke nélkül nincs munka, munka nélkül nem lehet tőke és a kettőnek meggondolat­lan és kiélezett ellenséges küz­delme esetén a bomlás, a sor­vadás, a leromlás, a végve­szedelem következik be mate­matikai pontosággal Retenettes nagyot változott az idő minden egyformasága ellenére is Menelius Agrippa óta. Különösen napjainkban for­dult fel a világ. A jó Agrippa meséjét egészen bátran meg­lehet fordítani. Most a gyomor lázadt fel a tagok ellen. A gyo­mor, amely ugy érzi, hogy kel­lőképen teleszívta magát tarta­lékerőkkel és nincsen szüksége mostanában a tagok munkájára. A tőke és a lázadó gyomor. Igen, a tőke elzárkózik, becsüle­tes hivatásától és kötelességé­től, mert ugy véli, hogy arra a sovány eledelre, mit a mai kor­szakban a szegény csenevész tagok szállítani tudnának neki, nincsen szüksége. Megél anél­kül, kibírja a várakozást addig, amig újból érdemes lesz a ka­rokat munkába állítani abban a reményben, hogy nem csur­ran-cseppen módon, hanem bő­séges vastagon szállíthatják neki a földi javak végeláthatatlan tömegét. Ez a tétlenségre kárhoztatott tagok csenevész nyomorúságuk­ban világszerte tűrnek és szen­vednek és várják a megváltó Menelius Agrippa észretéritő szózatát, mely a lázadó gyo­mornak is megmagyarázza kö­telességét és rábirja arra, hogy magába szálljon és necsak sa­ját tartalékaikban és erejében bízzék, de a tagoknak is szál­lítson valamit életerejéből. . A csabai munkanél­küliek tüntető felvonulása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Két nappal ezelőtt észlelte a csabai rendőrség, hogy a város külső perifériáin a következő fel­írás található: „Munkások, 7-én délelőtt 11 órára vonuljatok fel a városháza elé!" Az ismeretlen egyének jobbára éjszaka végezték munkájukat és házakat, kerítése­ket, járdákat mázoltak be, A rendőrség figyelte, hogy kik sze­retnek festeni és rajzolni és ennejs alapján tegnap több embert elő­állítottak a kapitányságra. Néhá­nyat akkor csíptek el, amikor vederrel a kezében indult el mázoló körútjára. A rendőrség ezzel a munkájával már csirájá­ban elfojtotta a komolyabb vesze­delmet. A felhívásoknak azonban meg lett az eredménye, mert ma dél­előtt fél 11 óra tájban megkezdő­dött a tüntető felvonulás. Az And­rássy- útról jött 2—400 főnyi tömeg és „néma" sétát rendezett a Szent István-téren. Pontosan 11 órakor feltűnt egy 100 főnyi csoport, amely kettős rendekben vonult a város­háza elé. Wéber Árpád dr. rend­őrkapitány a tömeg elé ált és kö­zölte, hogy csak néhány ember vonulhat a polgármester elé, a többi pedig oszoljék szét. A fel­szólításnak csak részben engedel­meskedtek. 15 ember ugyanis fel­ment a polgármesterhez, de a tö­meg nem akart eloszlani. Erre ki­vonult 20 főnyi rendőrlegénység Újhelyi László felügyelő vezetésé­vel és a tömeget igyekeztek vissza­szorítani. Ez nem ment simán, mire lovasrendőrök jöttek és ezek láttára elvonultak a tünletők. A rendőrlegénység és a készen­létben levő lovascsendőrök vissza­vonultak, de a rendőrök visszajöt­tek az utcára, mert egyesek a tüntetők közül (állítólag részegek) zajongva, kést, boxert és kődara­bokat mutogatva újból fenyege­tően léptek fel. Elhangzott egye­sek részéről a szokásos „Munkát és kenyeret" kiabálás is, de a "rendőrség emberei nem hagyták csoportosulni a zajongókat és a fenyegetőző egyéneket a Luther­utcába szorították be. Ott tu­multuózus jelenetek játszódtak le, mert sokan nem akartak en­gedelmeskedni a rendőrségnek. Többen az Irányi utcába vonultak és megint csoportokba verődtek, de nem sokáig, mert a lovasrend­őrök megtisztították ezt az utcát is. Fél 12 után már bevonult a rendőrség és jelentelték az ese­ményeket élénken figyelő Keresz­tes Andor rendőrtanácsosnak, hogy elmúlt a veszély. Néhány ellen­szegülő egyént előállítottak, de a A lázadó gyomor Talán a legelső megszerve­zett sztrájk volt a világon, ami­ről a történelem megemléke­zik, mikor Rómában fellázad­tak a szegény munkások a gaz­dag rabszolgatartó urak ellen és kivonultak a városból azzal a szándékkal, hogy kiéheztetik a rengeteg várost és annak jó­létben uszó lakosságát. A megrökönyödött gazdagok a bölcs konzult; Menelius Ag­rippát küldték a lázongó tö­meg kiengesztelésére, kinek egy naiv, de mégis hatásos meséjé­vel sikerült lecsendesíteni, jobb meggyőződésre és további mun­kára hangolni az eléget'eneket. Arról beszélt nekik a derék konzul, hogy a dolgozó emberi tagok fellázadtak a látszólag renyhe gyomor ellen, mely mo­hón benyel mindent. Mikor azonban a gyomor nem kapott táplálékot, a tagok is sorvadoz­ni, ernyedezni kezdtek és már­már az elhalás fenyegette őket, mikor észbe kaptak és folytat­ták a természet rendje szerint kölcsönösségre épített hivatá­sos munkájukat. A mese nyila nagyszerűen célba talált és mai is örökér­tékü törvényként állapította meg, hogy tőke nélkül nincs munka, munka nélkül nem lehet tőke és a kettőnek meggondolat­lan és kiélezett ellenséges küz­delme esetén a bomlás, a sor­vadás, a leromlás, a végve­szedelem következik be mate­matikai pontosággal Retenettes nagyot változott az idő minden egyformasága ellenére is Menelius Agrippa óta. Különösen napjainkban for­dult fel a világ. A jó Agrippa meséjét egészen bátran meg­lehet fordítani. Most a gyomor lázadt fel a tagok ellen. A gyo­mor, amely ugy érzi, hogy kel­lőképen teleszívta magát tarta­lékerőkkel és nincsen szüksége mostanában a tagok munkájára. A tőke és a lázadó gyomor. Igen, a tőke elzárkózik, becsüle­tes hivatásától és kötelességé­től, mert ugy véli, hogy arra a sovány eledelre, mit a mai kor­szakban a szegény csenevész tagok szállítani tudnának neki, nincsen szüksége. Megél anél­A magyar-csi létre fc A cseh szenátus külügyi bizott­ságában Benes külügyminiszter a magyar kereskedelmi szerződés kérdéséről igy nyilatkozott: Meg­állapítom, hogy a közvetlen tár­gyalások befejezése e'őtt állunk eh szerződés ig jönni és a mai helyzet alapján kijelent­hetem, hogy a szerződés valóban létre fog jönni, E szerződés az összes eddigi szerződések között a legrészletesebb intézkedéseket tartalmazza majd. A csabai munkanél­küliek tüntető felvonulása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Két nappal ezelőtt észlelte a csabai rendőrség, hogy a város külső perifériáin a következő fel­írás található: „Munkások, 7-én délelőtt 11 órára vonuljatok fel a városháza elé!" Az ismeretlen egyének jobbára éjszaka végezték munkájukat és házakat, kerítése­ket, járdákat mázoltak be, A rendőrség figyelte, hogy kik sze­retnek festeni és rajzolni és ennejs alapján tegnap több embert elő­állítottak a kapitányságra. Néhá­nyat akkor csíptek el, amikor vederrel a kezében indult el mázoló körútjára. A rendőrség ezzel a munkájával már csirájá­ban elfojtotta a komolyabb vesze­delmet. A felhívásoknak azonban meg lett az eredménye, mert ma dél­előtt fél 11 óra tájban megkezdő­dött a tüntető felvonulás. Az And­rássy- útról jött 2—400 főnyi tömeg és „néma" sétát rendezett a Szent István-téren. Pontosan 11 órakor feltűnt egy 100 főnyi csoport, amely kettős rendekben vonult a város­háza elé. Wéber Árpád dr. rend­őrkapitány a tömeg elé ált és kö­zölte, hogy csak néhány ember vonulhat a polgármester elé, a többi pedig oszoljék szét. A fel­szólításnak csak részben engedel­meskedtek. 15 ember ugyanis fel­ment a polgármesterhez, de a tö­meg nem akart eloszlani. Erre ki­vonult 20 főnyi rendőrlegénység Újhelyi László felügyelő vezetésé­vel és a tömeget igyekeztek vissza­szorítani. Ez nem ment simán, mire lovasrendőrök jöttek és ezek láttára elvonultak a tünletők. A rendőrlegénység és a készen­létben levő lovascsendőrök vissza­vonultak, de a rendőrök visszajöt­tek az utcára, mert egyesek a tüntetők közül (állítólag részegek) zajongva, kést, boxert és kődara­bokat mutogatva újból fenyege­tően léptek fel. Elhangzott egye­sek részéről a szokásos „Munkát és kenyeret" kiabálás is, de a "rendőrség emberei nem hagyták csoportosulni a zajongókat és a fenyegetőző egyéneket a Luther­utcába szorították be. Ott tu­multuózus jelenetek játszódtak le, mert sokan nem akartak en­gedelmeskedni a rendőrségnek. Többen az Irányi utcába vonultak és megint csoportokba verődtek, de nem sokáig, mert a lovasrend­őrök megtisztították ezt az utcát is. Fél 12 után már bevonult a rendőrség és jelentelték az ese­ményeket élénken figyelő Keresz­tes Andor rendőrtanácsosnak, hogy elmúlt a veszély. Néhány ellen­szegülő egyént előállítottak, de a A lázadó gyomor Talán a legelső megszerve­zett sztrájk volt a világon, ami­ről a történelem megemléke­zik, mikor Rómában fellázad­tak a szegény munkások a gaz­dag rabszolgatartó urak ellen és kivonultak a városból azzal a szándékkal, hogy kiéheztetik a rengeteg várost és annak jó­létben uszó lakosságát. A megrökönyödött gazdagok a bölcs konzult; Menelius Ag­rippát küldték a lázongó tö­meg kiengesztelésére, kinek egy naiv, de mégis hatásos meséjé­vel sikerült lecsendesíteni, jobb meggyőződésre és további mun­kára hangolni az eléget'eneket. Arról beszélt nekik a derék konzul, hogy a dolgozó emberi tagok fellázadtak a látszólag renyhe gyomor ellen, mely mo­hón benyel mindent. Mikor azonban a gyomor nem kapott táplálékot, a tagok is sorvadoz­ni, ernyedezni kezdtek és már­már az elhalás fenyegette őket, mikor észbe kaptak és folytat­ták a természet rendje szerint kölcsönösségre épített hivatá­sos munkájukat. A mese nyila nagyszerűen célba talált és mai is örökér­tékü törvényként állapította meg, hogy tőke nélkül nincs munka, munka nélkül nem lehet tőke és a kettőnek meggondolat­lan és kiélezett ellenséges küz­delme esetén a bomlás, a sor­vadás, a leromlás, a végve­szedelem következik be mate­matikai pontosággal Retenettes nagyot változott az idő minden egyformasága ellenére is Menelius Agrippa óta. Különösen napjainkban for­dult fel a világ. A jó Agrippa meséjét egészen bátran meg­lehet fordítani. Most a gyomor lázadt fel a tagok ellen. A gyo­mor, amely ugy érzi, hogy kel­lőképen teleszívta magát tarta­lékerőkkel és nincsen szüksége mostanában a tagok munkájára. A tőke és a lázadó gyomor. Igen, a tőke elzárkózik, becsüle­tes hivatásától és kötelességé­től, mert ugy véli, hogy arra a sovány eledelre, mit a mai kor­szakban a szegény csenevész tagok szállítani tudnának neki, nincsen szüksége. Megél anél­A fővárosbanr rendzj Budapestről jelentik: A mai napra a rendőrséget permanen­cióba helyezték. Minden szüksé­ges intézkedés megtörtént, hogy a főváros békéjét és nyugalmát biztosítsák arra az esetre, ha esetleges szélsőséges elemek rend­bontást^ kísérelnének meg. Tegnap semmiféle rendzavarás nem for­dult elő. A szocialista munkásság kép­viselői tegnap bejelentették a munkaadóknak, hogy ma délelőtt 11 órakor félóráig tartó munka­szünetet, illetve demonstrációt kí­vánnak tartani. A munkaadók e bejelentésre azzal feleltek, hogy nem nyitják ki üzemeiket és igy ma a gyárakban és az üzemek­ben szünetel a munka. A főváros közüzemeit nem érinti a sztrájk. Az összes közüzemekben folyik a rendes munka, nemcsak a nagy közüzemekben van teljes rend, Nem tárgyalt a szoc a minisz Ma délelőtt a Népszava szer­kesztőségéből több szociálista képviselő vezetésével közel 100 tagu küldöttség indult el, hogy a miniszterelnököt felkeresse. Ká­rolyi Gyula a képviselőházban az uzsoratörvényjavaslat vitáját hall­gatta, de amikor a küldöttség ér­kezéséről tudomást szerzett, dol­gozószobájába ment és ott hat szociáldemokrata képviselőt és két párttitkárt fogadott. Mielőtt a küldöttség előterjesz­tette volna jövetelének célját, kö­vetkező szavakkal fordult hozzájuk: — Az, hogy Önök idejöttek és hogy én idejöttem, nem jelenti azt, mintha küldöttséget fogadni akarnék. Addig, amig Önök és a szakszervezetek által inscenólt iem fordult elő ivarás hanem a többi fővárosi üzemek­ben is. Lehetetlennek tartják ugyanis, hogy a gyárak területén a mun­kásság demonstrációt rendezzen, mert ezt az alkalmat szélsőséges elemek arra használhatják fel, hogy az üzemekben belső zava­rokat okozzanak. A munkaadókra és a gyárak vezetőire igen nagy értékek vannak bizva, amelyeket semmi körülmények között sem veszélyeztethetnek. A munkásság a legteljesebb bizalommal fogadta a munkaadók elhatározását és politikai vezetőik­nek azt a felhívását, hogy a mai munkaszüneti napon őrizzék meg fegyelmezettségüket. Természetes, hogy az államhatalom részéről is megtörtént minden intézkedés, amely a feltétlen rendet és nyu­galmat biztosítani fogja. iálista küldöttséggel terelnök sztrájk fennáll, küldöttséget nem fogadok, sőt egyes kiküldötteket sem és semmiféle memorandumot nem veszek át. Ennélfogva, ha velem szóba akarnak állni, első­sorban a rendes munkát kell, hogy felvegyék és a normális helyzetet kell, hogy helyreállítsák. Ezt méltóztassék tudomásul venni. — Tudomásul vesszük, — vá­laszolták a szociáldemokrata kép­viselők és elhagyták a miniszter­elnök szobáját. Visszatérve a mi­n iszterelnökil fogadóterembe, Peyer Károly közölte a többi várakozók­kal a történteket és arra kérte a küldöttséget, hogy csendben és rendben hagyják el a parlamentet. A küldöttség tagjai a kérelemnek megfelelően eltávoztak. A csabai munkanél­küliek tüntető felvonulása (A Közlöny eredeti tudósítása.) Két nappal ezelőtt észlelte a csabai rendőrség, hogy a város külső perifériáin a következő fel­írás található: „Munkások, 7-én délelőtt 11 órára vonuljatok fel a városháza elé!" Az ismeretlen egyének jobbára éjszaka végezték munkájukat és házakat, kerítése­ket, járdákat mázoltak be, A rendőrség figyelte, hogy kik sze­retnek festeni és rajzolni és ennejs alapján tegnap több embert elő­állítottak a kapitányságra. Néhá­nyat akkor csíptek el, amikor vederrel a kezében indult el mázoló körútjára. A rendőrség ezzel a munkájával már csirájá­ban elfojtotta a komolyabb vesze­delmet. A felhívásoknak azonban meg lett az eredménye, mert ma dél­előtt fél 11 óra tájban megkezdő­dött a tüntető felvonulás. Az And­rássy- útról jött 2—400 főnyi tömeg és „néma" sétát rendezett a Szent István-téren. Pontosan 11 órakor feltűnt egy 100 főnyi csoport, amely kettős rendekben vonult a város­háza elé. Wéber Árpád dr. rend­őrkapitány a tömeg elé ált és kö­zölte, hogy csak néhány ember vonulhat a polgármester elé, a többi pedig oszoljék szét. A fel­szólításnak csak részben engedel­meskedtek. 15 ember ugyanis fel­ment a polgármesterhez, de a tö­meg nem akart eloszlani. Erre ki­vonult 20 főnyi rendőrlegénység Újhelyi László felügyelő vezetésé­vel és a tömeget igyekeztek vissza­szorítani. Ez nem ment simán, mire lovasrendőrök jöttek és ezek láttára elvonultak a tünletők. A rendőrlegénység és a készen­létben levő lovascsendőrök vissza­vonultak, de a rendőrök visszajöt­tek az utcára, mert egyesek a tüntetők közül (állítólag részegek) zajongva, kést, boxert és kődara­bokat mutogatva újból fenyege­tően léptek fel. Elhangzott egye­sek részéről a szokásos „Munkát és kenyeret" kiabálás is, de a "rendőrség emberei nem hagyták csoportosulni a zajongókat és a fenyegetőző egyéneket a Luther­utcába szorították be. Ott tu­multuózus jelenetek játszódtak le, mert sokan nem akartak en­gedelmeskedni a rendőrségnek. Többen az Irányi utcába vonultak és megint csoportokba verődtek, de nem sokáig, mert a lovasrend­őrök megtisztították ezt az utcát is. Fél 12 után már bevonult a rendőrség és jelentelték az ese­ményeket élénken figyelő Keresz­tes Andor rendőrtanácsosnak, hogy elmúlt a veszély. Néhány ellen­szegülő egyént előállítottak, de a

Next

/
Thumbnails
Contents