Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-07 / 70. szám

2 BEKESMEGYEI KCZLÖNY Békéscsaba, 1932 április 15 kubikosok. A memorandum sür­gős munkaalkalmat kér a mun­kások részére. A miniszterelnök a memorandumot átvéve, közölte a két megye főispánjával, hogy a maga részéről a legteljesebb mér­tékben ismeri a kubikos kérdést. Más megoldást nem tud, csak azt, hogy a földmunkásokat vissza kell majd vezetni a mező­gazdaságba. Mivel erre az elkövetkezendő egy két esztendőben még remény sincsen a mezőgazdaság mai helyzete miatt, nem marad más hátra, — mondotta a miniszter­elnök, — mint az, hogy ideiglenes munkaalkalmakról gondoskodni kell a kubikosok számára. A két főispán közös memoran­duma arra kérte a miniszterelnö­köt, hogy a tervezett védgát­erősitési munkálatokhoz szüksé­ges kölcsönt' szerezze meg. A tervek szerint mintegy 136 kiló­méter hosszúságban szorulnak megerősítésre az Ármentesitő véd­gátjai s a töltéserősitő munkálatok elvégzéséhez mintegy 2,400.000 pengőre van szükség. Ebből az összegből körülbelül négyesztendő leforgása alatt végeznék el a szükségesnek mutatkozó munká­latokat. Ugy tervezik, hogy még a tavaszvégi hónapokban, minden­esetre aratás elolt megindítják a töltéBerősitő munkálatokat, ame­lyek aratáskor megszűnnek és a nyári munkálatok tartama után szeptemberben ismét megkezdőd­nek. A munkálatoknál csoporton­ként foglalkoztatnák a két megye földmunkásságát, hogy igy ideig­lenes munkához juthassanak. Időjárás Szeles idő. ujabb zivatarokkal és lehűlé­sekkel. Jég esők különösen keleten és északon valószínűek. Hazafias ünnepély Erzsébethelyen Az erzsébethelyi leventék április 9-én este fél 9 órakor a Resicza­féle vendéglőben tánccal egybe­kötött hazafias, műsoros előadást rendeznek belépődíj nélkül. A sikeresnek Ígérkező ünnepély mű­sora a következő : 1 1. Nyitány. Énekli az Erzsébet­helyi Dalárda. 2. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Forray Lajos elnök. 3. Oklevelek átadása a leventék­nek. 4. Búcsúzás az 1910-es leven­téktől. 5. „A nagybányai fiuk". Irre­denta színmű 3 felvonásban. Irta „Zazur". Rendező Széli Dezső. Személyek: öreg Gyulai Balázs Béla — Gyulainé Nagy Emma — Gyulai Béla Veres István — Bo­riska Tóth Teri — Mariska Kiss Manci — Zoltán Szegedi Albert — Domahidi Bereczki Pál — Virág Balázs Kálmán — Vécsei Szegedi Kálmán — Domokos Babsch Ala­jos — Erzsi Tatár Ilus — Cigány­asszony Bereczki Vilma — Erdő tündére Kiss Manci — 1. törpe K ... B ... — 2. törpe Kincses Imre — 1. asszony Kormányos R. — 2. asszony Hajdú Vilma — 3. asszony Huszti Ida. 6. „A nyúl". Vígjáték 1 felvo­násban. Irta Nóti Károly. Rendező Széli Dezső. Személyek: Süveg Babinszki András — Süvegné Farkas Margit — Szekér Dézsi Bé!a — Szobalány Bereczki Vilma Hordár, Berger Nagy Károly. 7. Himnusz. A belügyminiszter rendelete Békésmegyéhez a munkanélküliség ügyében (A Közlöny eredeti tudósítása.) A belügyminiszter körrendeletet in­tézett az összes törvényhatósá­gokhoz, amely szerint a Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal a mun­kanélküliség megszüntetése érde­kében behatóan kiván foglalkozni a közmunkák kérdésével. A hiva­tal a megoldást nemzetközi uton keresi és nemzetközi finanszíro­zással kivánja elősegíteni a mun­kanélkülieknek közmunkákra való összeírását és a lehetőség szerinti foglalkoztatását. Az idevonatkozó összes statisz­tikai adatokat a belügyminiszter fogja a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal rendelkezésére bocsálani. Erre való tekintettel felhívja most a belügyminiszter az összes tör­vényhatóságnak a megyei, városi és községi közmunkaprogramok ismertetésére, illetve azoknak a belügyminiszterhez való megkül­désére. Az ismertetésekkel egyidejűleg közölni kell a közmunkákra for­dított költségekről szóló pontos kimutatásokat, az alkalmazott munkások számát és a munkála­tok idejét. Be kell továbbá jelen­teni a tervezett munkákat is, ame­lyek a pénzügyi nehézségek miatt egyelőre nem hajthatók végre. A körrendeletet tegnap kapta meg a vármegye. Orosháza kiküldöttei Békéscsabán Ismeretes, hogy Csanádapáca község képviselőtestülete átiratban hivta fel Orosháza községet, hogy csatlakozzék ama közgyűlési ha­tározathoz, melyben Csanádapáca közgyűlése az AEGV uj menet­rendje elleni kifogásait sorakoztatja fel és a régi menetrend haladék­talan visszaállítása mellett foglal állást. Orosháza község lakossága is hasonló tárgyú kérést juttatott el a község elöljáróságához. Kunos István főjegyző és Széli mérnök itt jártak Békéscsabán, hogy az AEGV igazgatósági ülé­sén, mint Orosháza dele­gáltjai a régi menetrend visszaállítását szorgal­mazzák. Az uj menetrend összeállilása, il­letve a naponként 1 — 1 vonatpár kikapcsolása sulycsan érinti az Orosháza mezőgazdasági, kereske­delmi és ipari érdekeket is és az orosházi két igazgatósági tapjának sikerült a község érdekében meg­értésre találni. Négyezer pengőnél ne húzzon évente magasabb fizetést a köztisztviselő A KANSz tervezetet dolgozott ki a köztisztviselői fizetések dolgá­ban és a tervezetet eljuttatták a kormányhoz. A KANSz vezető­sége azt kivánja. hogy egyetlen állami alkalmazott se legyen eb­ben az országban, aki az állam­tól évente 4000 pengőnél több fi­zetést élvezzen. A memorandum­ban kifejtik, hogy magánvállala­toktól, cégektől stb. a 4000 pengő mellé még kereshet a tisztviselő, ha szabadidejében valamilyen munkát végez, de az államkasz­szából „csak" 4000 pengőt vegyen fel, mert ebből a^ összegből is a legtisztességesebb módon meg le­het élni. Nem jelent ujabb terhet a vármegyi pótadó A vármegye közvetlenül szedeti be a kiadásokhoz való hozzájárulást Községek segélyezési alapja tői kezdődőleg vármegyei póladó­ból kell fedezni, aminek az alapja a földadó, a házadó, az általános kereseti adónak 50 százalékos kulcs szerint kiszámított összege, a társulati és tantiem adó. Ez te­hát azt jelenti, hogy ezután nem a községek költségvetéseibe lesz­nek beállítva a vármegyei kiadá­sokhoz való hozzájárulások ösz­szegei, amiket a községeknek te­kintet nélkül, hogy bevételeik mi­lyen mérvben folytak be, az utolsó fillérig be kellett fizetni a vármegye pénztárába. Ezután az eddig a községi pénz­tárakat terhelő hozzájárulási ösz­szegeket kiveszik a községi költ­ségvetésből, a hozzájárulások he­lyett pedig a vármegyei pótadót épugy kivetik, mint az állami és községi adókat, vagy akár a tár­sulati járulékokat. Tehát a községi pótadó százléka csökkenni fog, amiből azonban végeredményben (A Közlöny eredeti tudósítása.) A mai súlyos gazdasági válságot természetszerűleg megérezték az összes köztartozások is, amelyek között a községek már évek hosz­szu sora óta a legnagyobb nehéz­ségekkel küzdenek. Ezen, aki a helyzetet ismeri, nem sokat cso­dálkozhatik, mert az adófizető pol­gárok fizetőképességének megrom­lása azt eredményezte, hogy meg­csökkentek a köztartozások bevé­telei. Éppen az adófizető képességé­nek ez a fenntebb érintett nagy­fokú megromlása okozza végsőleg az államháztartás nehéz helyzetét is, amely ma is súlyos küzdelme­ket viv. Most a községi háztartá­sok tekintetében uj rendelet jelent meg. A rendelet szerint a vármegyei háztartási költségvetésben előirány­zott és a községekre kivetett hoz­zájárulásokat 1932. évi január 1­az adózónak semmi haszna nincs, mert tőle ezután is adót foanak követelni, de azt is mondhatjuk, hogy az uj rendszerint az adózó­nak semmi kára sem lesz. mert ezután is ugyanolyan összegű adót fog fizetni, mint eddig. Mázor Elemér virilis tagsága Mázor Elemér dr. kir. közi^gyző virilis tagságának kérdésével tisz­tán elvi okból fog!alko?tunk. Miután meggyőződtünk arról, hogv Mázor dr. a törvényhatóság terü­letén virilis joggal bir és birt és a törvényhatóság területén vá­lasztójoggal is rendelkezik, ennek Következtében az adott megbíza­tás jo?hatályossá?ának semmi akadálya nincs, mi csak örülünnk, ha a v^ros kégviselőtestűletében az inteligencia gyarapodik. Jelen esetben pedig egy komolv politi­kus multai biró taggal bővül a képviselőtestület. Engel Iván hangversenye A nehéz gazdasági viszonyok ellenére is szép számú közönség előtt lartolta meg Engel Iván eb­ben az évadban II. zongorahang­versenyét, amelyre Gyuláról is számosan jöttek é*. Mig legutóbbi műsorát teljesen Beethoven zse­nijének szentélte, mostani kon­certjén a klasszikusoktól a roman­tikusokon át a modernekig veze­tett avval az ellenállhatatlan elán­nal, ami ennek az istenáldotta művésznek legbensőbb sajátja. Minden mü egyéniségébe magát beleélni, benne felolvadni, mégis egyénit adni, ez a reprodukáló művész lepelsőrangu feladata és ezt ludja Engel Iván ugy, ahogy kevesen mások. Bach gótikus ívelésű muzsikája, Mozart szomorú lírája, Beethoven egetostromló vivódása, Chopin szentimentalizmusa, Brahms gaz­dag melódikája maradéktalanul érvényesült előadásában, mely technikailag is, ha ez egyáltalában lehetséges, koncertról-koncerlre tö­kéletesedik. A közönség elbűvölve élvezte a művészetnek ezt a gaz­dag ajándékát és sok lelkes taps­sal jutalmazta Engel Ivánt. A műsornak legérdekesebb száma, amiről külön is meg aka­runk emlékezni Hajdú Mihály két szerzeménye Lente-rubate és Scherze in rondo volt. Hajdú Mi­hálynak ez a két müve Buda­pesten is nagy sikert aratott En­gel Iván legutóbbi hangversenyén. Kétségtelen, hogy mesterének Ko ­dálynak a hatása erősen érződik, de ez a hatás csak egészséges. Sokkal rokonszenvesebb egy fi­atal művész, aki először étverek­szi magát olyan nagv mesterek hálásán mint Bartók és Kodály, mint a mindenáron uira, megle­pőre, egyénire törő és lényegében mégis csak utánzó félmüvészek. Hajdú ritmikája férfias, tartózkodó, lírája máris tisztán érezhető. Ne: mes és gondos formaérzéke és melódikája közvetlen és meggyő­ző. A szerzeményeknek itt is nagy sikerük volt és mi a leg­nagyobb várakozással tekintünk további fejlődése felé és a leg­jobbat kívánjuk nehéz pályájához. Engel Ivánnak pedig külön kö­szönet jár, hogy fiatal müvész­társának érvényesülését oly ön­zetlen módon segiti elő.

Next

/
Thumbnails
Contents