Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-20 / 105. szám

Békéscsaba, 1932 május 21 BE KESM Ára 10 fillér Péntek Szombat 59-ik évfolyam, 105-ik szám I0ZL9I POLITIKAI NAPILAP Elftfízetési dijak a fíetyben és vidékre postán küldve negyedévre 6 pengő efy hónepre 2 pengó. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám: 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Félmunka " Hónapok óla hiáta döngeti a közvélemény azoknak a karteleknek a kapuit, amelyek túlkapásaikkal méltán magukra vonták a közönsíg előítéletét. A kormányzat részéről két adminisztrációs intézkedés történt, hogy a kértelek ellen egyre erősebben zugó tiltakozást eltompíthassák. Az egyik intézkedés az volt, hogy megszavazták a karteltőrvényt, azt életbeléptettfk, megalakult a kartelbizottság és megkezdte működését. A másik intézkedés az árelemző bizottság éietrehivása volt, amelynek kitü2öu feladata az, hogy barátságos megbeszélések utján igyekezzék ott, ahol lehet és indokolt, árleszállításokat elérni. A kartelbizottság megalakulása óta mindössze három ülést tartott. Az első ülés csak formális voit, a mábcdikon sem folyt erdembeli tárgyalás, csak a Harmadik ülés mutatta azt a látszatot, hogy a kartelbizottság komolyan lát feladatához, amelyet a törvény és a végrehajtási utasítás reábízott. Az a körülmény, hogyakertelbizottságot oly ritkán hivják össze es a bizouság oly nehezen kezdi meg eredményes működését a karteltulkapások letörése irányában, világosan mutatja, hogy a bizottság nem áll feladatának magaslatán. Ez a helyzet a kartelbizottság tagjai között is egyre viiagosaobá válik és azok a bizottsági tagok, akiknek feladatuk a fogyasztói érdekek védelme, a legnagyobb elkeseredéssel látják azt a huzavonát, amely a kartelbizottságban megy vegbe és azt a tehetetlenséget, amelyet a bizottság feladatának eliátasával szemben mutat. A bizottsági tagok közül már többeknél felmerült az az elhatározás, hogy a közvélemény előtt nem viselik azt a felelősséget, amelyet a kartelbizottságban való reszvéteJük jelent, az eddig nyert tapasztalatokból levonjak a következtetést és lemondanak a kartelbizottságban viselt tagságukról. Hogy a kartelbizottság nem tud, vagy talán nem akar eredményes működést kifejteni, annak különböző okai vannak. Igy elsősorban beavatott helyről arra mutatnak rá, hogy a bizottság szakszerűsége nincsen biztosítva. A kartelbizottság működése ellen a bizottság kartelellenes pártállásu tagjai felhozzák azt is, hogy a bizottság munkája igen vontatottan halad. Sürgős intézkedésre van tehát szükség, nem pedig félmunkára, hogy a kartelbizottság eredményes működésének előfeltételeit biztosítsák, mert különben a közvélemény előtt is világosan fog állni a karteltörvénynek a túlkapásokat oltalmazó strukturája. Két szegedi százaőos autdkatasztrófája Szegedről telefonálják lapunknak : Molnár Gyula és Bartholomeidesz Sándor szegedi honvédszázadosok egy ketonei soffőr kíséretében Hajmáskérről autón Szeged felé igyekeztek Kiskunfélegyházán keresztül. A két százedos a volán mellett ült. Alig hegyták el Kiskunhalast, smikor a rendes sebességgel haladó autó volénja mellett ülő százados át akarta adni a kormányt társének. Átadás közben az első kerék egy éles kőnek ment, miután éppen ebben a pillanatban senki sím tartotta a volánt, a kocsi hirtelen lefordult az országútról és teljes sebességgel egy útszéli eperfának rohant. Az összeütközés következtében az autó utasai nagy i\ben repültek ki és véresen, eszméletlenül terültek el a földön. Az autó darabokra tört. A súlyosan sebesült tisztek és a soffőr hosszú ideig feküdtek eszméletlenül az országúton, amig a kiskunhalasi mentők odaérkezve, beszállították őket a szegedi közrendészeti kórházba. Az autókatasztrófa ügyében a szegedi katonai hatóság megindította a vizsgálatot. Ötvenezer embernek nincs iskolai képzettsége és mégis hivatalnok (A Közlöny eredeti tudósitása.) Leky Dezső műegyetemi ny. r. tarór a „Fiatalség jövő elhelyezkedése" cimen tartott a napokban előadást, amelyben részletesen foglalkozott az állástalan diplomás ifjuaág problémáival. Rámutatott erra, hogy a magyar egyetemeken ebben az esztendőben J6.000 egyetemi és főiskolai hallgató tanul. A szellemi munkanélküliek létszáméról egészen fantasztikus számok vannak forgalomban. Pontos statisztikai számításokkal kimutatta, hogy ezidőszerint 3000-3500 lehet az állásnélküli diplomások száma s ez az év végén elérheti a négyezret. A jövő elhelyezkedést ugy lehet elősegíteni, hogy az egyetemről el kell távolítani az oda nem való értéktelen elemeket és távoltarteni az egyetemektől, akik nem rendelkeznek a szükséges képességekkel. A magyar közhivatalokban 192 ezer ember végez szellemi munkát. Ezek közül Ötvenezernek még csak középiskolai végzettsége sincs, háromezer pedig elemi iskolai végzettséggel rendelkezik. Törvényhozási uton lehetővé kell tenni, hogy a közhivatali állások elsősorban a főiskolai diplomával rendelkezőknek tartassanak fent. Bizonyos módszerek mellett keresztül lehet vinni, hogy a nagyobb vállalatokat is kötelezzék aránylagosan a főiskolai diplomával rendelkezők elhelyezését. A városok felmérésénél rengeteg diplomás mérnök találhatna munkát, a fiatal orvosoknak meg kell szállani a falusi orvosi pozíciókat, a községi jegyzői pá lyán viszont végzett jogászokat kell elhelyezni. Az egyetemek úgynevezett kvalifikált munkaközvetítést folytathatnának és ezzel mindenfelé alkalmas, jó munkaerőket ajánlhatnának. Á gazdasági élet is sokat szívhatna fel a szellemi munkepiecon mu'atkozó túlkínálatból. A földmivelésügyi tárca uj költségvetése (A Közlöny eredeti tudósitása.) A földmivelésügyi tárca költségvetési előirányzata az 1932—33. évre 25,501.000 pengő, szemben a folyó évi 28,232.000 pengő kiadással. A nyugellátásokkal együtt a végösszeg 33,703.800 pengő, szemben a folyó évi 34,224.800 pengővel. Látjuk tehát, hogy a jövő évi és ezévi költségvetés végösszege között csekély az eltérés. Valójában az uj költségvetés mintegy 4.5 millió pengőt takarít meg az egyes címleteken, de a mezőgazdasági termények és termékek külföldi értékesítésének előmozdítására 4,761.000 pengővel többet állítottak be az előirányzatba, mint amennyi a folyó évi költségvetésben szerepelt s főként ez az összeg egyenlíti ki a két költségvetés végső összegét. Uj tétel a mezőgazdasági termelés átszervezésére felvett 500 ezer pengő. En:elkede't végül a borgazdálkodási kiadások összege is, de ez a kiadásemelkedés a budafoki pincegazdaság kamatterheinek fedezésére szolgál. Eltekintve ezektől a tételektől, minden vonalon csökkennek a kiadások, a tárca minden más ügykörében kevesebb pénzerő áll a földmivelésügyi miniszter rendelkezésére, mint amenynyi a folyó évi költségvetésbe volt beállítva, noha már ennek a költségvetésnek mostoha dotációi mialt is panaszkodott a mezőgazdaság. Fájdalom, a takarékosság kényszere hátratolta a tárca egyes ágazatainak fokozott fejlesztésére irányult törekvéseket. Nagy az érdeklődés a miskolci filléres gyors iránt (A Közlöny eredeti tudósitása.} Lapunk tegnapi számában közöltük a Miskolcra vasárnap reggel induló Filléres gyors részletes pro^rammját. A közönség széles köreben talált érdeklődésre a közlemény, mert mindenki megtudta, mivel várja az északi vármegyék kulturgócponlja Békéscsaba közönségét. A jegyek iránt a Menetjegyirodában igen nagy érdeklődés nyilvánul meg s mivel mér nem sok férőhely van a vonaton, ajánlatos a jegyeket mielőbb a Menetjegyirodóban megváltani. Leépités az OTI-nál Budapestről jelentik, hogy az OTI Űrnapján tartja közgyűlését, amikoris ujabb leépítésről és az adminisztrációs kiadások csökkentéséről fognak tárgyalni.