Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-15 / 102. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 május 15 Vasárnap "9-ik évfolyam, 102-ik szám POLITIKAI NAPILAP Elftfi>e*««; dijak » Heiyben éc vidékre postán küldve negyed me 6 pengé e^v hónapra 2 pengő. ­Péidénvonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Teteferiazám: 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba K. ker. Ferenc József-tér 20. szóm alatt Hirdetés díjszabás szerint a beteg munkásember poklává tette ezt az egy intézményt. Diszhivatai [ Hozzáértő orvosember a szarvasi képviselő, Dr. Tóth Pál mondotta meg végre mind­annak a sok bajnak a lénye­gényét, ami lehetetlenné teszi a társadalombiztosítás elhibá­zott intézményét. Az orvos jól látó szeme ta­lálta meg a helyes diagnózist, amikor azt mondt?, hogy er­kölcsileg jutott csődbe a beteg ember gyógyítására és segé­lyezésére létesült intézmény, mert kihullott belőle a S7eretet. Szeretet nélkül pedig nincs betegsegélyezés, mert minden ilyen intézmény csakis a tár­sadalmi emberszeretet áldozat­kész pillérein épülhet fel. Er­ről feledkeztek meg, amikor óriásra méretezett diszhivatallá tették az OH t Itt siklott ki az erkölcsi alap a legnemesebb célú társadalmi intézményünk alól E^fe ejtették, hogy a társadalombiztositó pénze betegemberek pénze, ve­rejtékes és s'.ent pénz, amely önzetlenségre és a legszeré­nyebb ügykezelésre kötelez. Mindenütt hiba és veszede­lem a bürokrácia de sehol sem olyan tűrhetetlen és tarthatat­lan, mint a társadalombiztosí­tás szervezetében. Lehetetlen az, hogy a beteg ember és családja csak azért ne juthas­son gyorsan és pontosan segít­séghez, mert tul sok ember kezén keresztül tolódik, ide-oda az ügye. Mikor életre hivták az OTI intézményét, azt a gyönyörű szivárványt csillogtatták előt­tünk, hogy a mezőgazdaságban dolgozó népmilliókra is kiter­jed majd a betegsegélyezés ál­dása. Ma pedig ott tartunk, hogy még az ipari munkásság tábo­rából is egyre kevesebb beteg ember részesül segítségben s aki kap is, oly csekély táp­pénzhez juthat, amely alig biz­tosíthatja gyógyulását. Lerom­bolta az OTI hitelét az a hi­vatali szellem, amelyet folyto­nos foltozó szanálásokkal ál­landósítani akarnak. Pedig nincs feltámadás az OTI számára addig, amig vissza nem adják a lelkét, az őszinte segíteni akaró emberszeretetet. Ei kell űzni azt a szellemet, amely dr. Tóth Pál orvoskép­viselő megállapítása szerint is Általános felzudulás között leszavazta a törvényhatóság Kvasz György indítványát (A Közlöny eredeti tudósítása.) Ma délelőtt a vármegye közgyű­léfén általános felzudulás köze­pette olvasták fel Kvasz György csabai üg>véd indítványát, aki a2t kívánta, hegy Békéi megyében szlovák nyelvű sajtót jelentethessen me 1?, hogy az iskolákban kötelező tantárggyá tegyék a szlovák nyel­vet és hogy a ko;many ne gátolja a szlovák kulturegylet működését. Alig hangzott el az indítvány, a bizottsági tagok felzudulása ele­mentáris eiővel tört ki. Sokan gúnyos megjegyzéseket tettek, többen pedig az indítványt tevőt keresték, ki azonban nem jelent meg a közgyűlésen. Az ind tvény­hoz Forray dr. akart felszólalni, de a főispán ezt nem engedé lyezte, miután a közgyűlés egyhangúlag elvetette az indítványt azzal, hogy ez Kvasz György egyéni akciója. A törvényhatóság határozata a következőleg szól: Békésvármegye tót anyanyelvű hazafias lakosai részéről soha olyan törekvések és kívánságok, e melyeknek szószólójául az indít­ványt te\ő bizottsági tag most jelentkezik. Békésvár megy ében ed­dig nem voltak, azokban az időkben sem, amikor egyrészről a nemzetiségi törekvések harcai folytak, másrészről amikor az állami jólét az általános kulturára többet áldozhatott anyagiakban is. De a törvényhatósági bizottság tudomása szerint ilyen kívánságok és törekvések általánosságban nin­csennek ma sem. Ezért Békés­megye törvényhatósági bizottsága az indítványt nem tekintheti a vár­megye tót anyanydlvü lakossága általános kívánságának, hanem asak az indítványt tevő bizottsági tag egyéni akciójának, miértis ki­mondja, hogy a felett tár­gyalás nélkül napirendre tér. A közgyűlés egyhangú lelkese­déssel fogadta el a javaslatot. Kirabolták a mezőmegyeri községházát kasszát s azt fejszékkel feltörték. Az erős szekrényt a fejszékkel valósággal széjjelhasitották és kirabolták belőle az ott talált nagyobb összegei, — hir szerint 1900 pen­gőt, — amely papír- és ércpénzből állt. A pénzen kivül még bélyegeket és leveleket is elloptak. A dél utón folyamán kiszáll a helyszínre a járási fcszolgabiró, hogy a vizsgálatot megejtse s pontosan megállapítsák, milyen összeget vittek el. A csendőrség máris munkába lépett, hogy a tetteseket kinyomozza. Mezőrregyerrői telefonálják la­pun! nak : Az elmúlt éjszaka vak­merő betörést követtek el a mező­megyeri községházán. Eddig isme­retlen tettesek felfeszítették a község hé? a ajtaját és behatoltak a jegyzői irodába, ahonnét elvit­ték a Weríheim-szekrényt. A betörők a község hatá­rába cipelték ki a súlyos Titokzatos körülmények között eltűnt egy csabai gimnáziumi tanuló (A Közlöny eredeti tudósítása.) Tegnap délután 4 és 5 óra kö­zött titokzatos körülmények kö­zött eltűnt a városból Szederké­nyi Miklós másodikos gimnázista. Szederkényi Miklós, Szederké­nyi Jenő füzesgyarmeti bankigaz­gató fia és Bohnert József kor­mányfőtanácsos, bankigazgató uno­kaöccse. A kisdiák Jéger József te némái lakott a Perén yi utca 1 szám alatt. Tegnap délután azzal ment el, hogy növényt gyűjt a Körös partján. A mindig jó ked­vű fiu, akinek édesanyja is Csa­bára érkezett tegnap, nem tért vissza a késő esti órákig s hiába várták Bohnertéknél és lakásán rs. Már tegnap este s egész éjjel kutattak utána autón, kerékpá­rokkal, civilek, rendőrök, de a nyomozás nem járt eredménnyel, a fiu nem került elő Ma délelőtt megjelent a rend­őrségen Bohnert igazgató s kérte a legszélesebb körű nyomozás megindítását. Az igazgató annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a fiúcska növényszedés közben a Körösbe esett s mivel nem tud úszni, a vizbe veszett A jóképű, szorgalmas diák után ugy a csabai rendőrség mint a füzesgyarmati csendőrség megin­dította a nyomozást s remélik, hogy a fiu hamarosan megkerül. Szederkényi Miklós személy­leirása: született Szarvason 1920­ban, vallása r. k., tanuló, magas sudárnövésü, tisztán beszél, nagy fekete szemei vsnnak, szája vé­kony, orra rendes, füle lapos, fe-

Next

/
Thumbnails
Contents