Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám
1932-05-14 / 101. szám
Békéscsaba, 1932 május 14 Szombat 59-ik évfolyam, 101-ik szám • 9 t 11 BEKESK KOZLOHT POLITIKAI NAPILAP EHHi«eté*i i Helyben és vidékre postán küldve negyedívre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — PéWénvonkint 10 fillér. Fö«zerke*zt<5: Dr. Reisz József Felelő* szerkesztő : Oroszlány Gábor Telofonuám • 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint juujuirü'njuijAm'rL'A'üVíriv ri —n— Egyetlen ut Igazat kell adnunk azoknak, akik a közterhek további emelését és az állami alkalmazottak és njugdijasok járandóságainak további csökkentését, úgyszintén a sorozatos leépítéseket megengedhetetlennek tartják és való igaz az is, hogy a mai lerongyolódott helyzetünkben még a 800 millióra leépi tett költségvetést sem birjuk el. Ha tehát nem akarjuk teljesen megállítani ebben az országban az életet, ha nem akar juk a mezőgazdasággal együtt iparunkat és kereskedelmünket is a tönk szélére juttatni, akkor nem szabad az ország lakosságának fogyasztó és teherviselő képességét további próbákra tenni. Addig tehát, amig világszerte a gazdasági helyzet megjavul és hozzánk is boldogabb idők látogatnak el, külföldi hitelezőinkhez kell fordulnunk segítségért. Nyiltan, őszintén be kell vallanunk, hogy a nagy összegű külföldi tartozásaink utáni magas kamatokat nem birjuk el es meg kell győznünk hitelezőinket arról, hogy saját érdekeik ellen cselekszenek, ha tőlünk lehetetlen teljesítményeket követelnek. Az adós és a hitelezők érdekei ezen a ponton találkoznak. A mindennapi életben látjuk, hogy a józan hitelező segítségére siet bajbajutott adósának, hiszen saját érdeke, hogy annak fizetőképességét biztosítsa. Mit ér a magas kamat, amelyet az adóstól ideig-óráig ián még ki lehet préselni, ha veszélyben forog a tőkekövetelés?! Mi indokolja azt, hogy most amikor már csak hirből ismerjük a gazdasági konjunktúrát, hitelezőink még mindig 7—8 százalékos kamatokat követelnek tőlünk. A kormányra ezernyi gondja és teendője közölt egy igen sürgős, mondhatni életbevágó kérdés megoldása vár, amelyre szükséges anyagi fedezetet csak az emiitett moratórium esetében tudja előteremteni. A munkanélküliekről van szó. Munkához, kenyérhez kell juttatnunk a legsürgősebben százezreket, ez most legfontosabb emberbaráti és hazafias kötelességünk. Meg kell indítanunk inkább ma, mint holnap a nagyarányú közmunkákat s azután kell gondoskodnunk azokról, akik önhibájukon kivül nem képesek megkeresni a maguk és hozzátartozóik részére a mindennapi betevő falatot. Csak igy biztosíthatjuk az ország nyugalmát és hitelezőink követeiését. Ez az egyetlen ut!... Az Orient-express csütörtöki súlyos karambolja Mezőtúron (A Közlöny eredeti tudósitása.) Csütörtökön hajnalban súlyos kimenetelű vesuti szerencsétlenség töitént Mezőtúr állomáson. A szerdáról csütörtökre virradó éjjel 1 óra 21 perckor érkezett be a budapesti személyvonat Mezőtúrra. A szerelvény végén volt egy gyüjtőkocsi, arrelyet a vonat kiindulása utón leakasztottak. A személyvonat kifutott és a teherkocsi ottmaradt árván. Körülbelül két óra felé van az Orient-express érkezési ideje Mezőtúrra, amely Budapestről fut Békéscsabán ót a román fővórosba. A bejáratnál a szemafor nyitva volt s igy az express mozdonyvezetője nyugodtan vezette vonatát. Amikor a váltókon átrobogott a lokomotivi a mozdonyvezető meg döbbenve látta, hogy a sínpáron egy teherkocsi áll. Fékezni igye kezelt, de a 80 km-es sebességgel száguldó gépet nem sikerült megállítani s a vonat belerohant a megrakott vagonba. A hatalmas mozdony valósággal felemelte a pályatestről a teherkocsit, amelyet összetört s igy tolt maga előtt métereken, amig végre is sikerült a gépet mególli tani. Az összeütközés nagy pánikot keltett az utasok között. Különösen a hálókocsiban volt nagy a rémület, mert a kocsi két nagy ablaka darabokra tört 8 az egyik, a vagon közepén levő ajtó kifordult sarkából és a vagon másik részébe zuhant. A szerte ? hulló üvegszilánkoktól néhány küiföidi utas könnyebben megsérült. Az utasok álmos fejjel azt hitték, hogy két vonat futott össze s nagy megnyugvást keltett, amikor leugráltak a vagonokról s megtudták a vaióségot. Mivel az exprossvonat mozdonyának eleje is megsérült, igy kicserélték a lokomotivot s az express folytatta útját. Természetesen késéssel futott be Békéscsabára, ahonnét többen levelet irtak hozzátartozóiknak s megnyugtatták őket. Erélyes vizsgálat indult meg annak tisztázására, hogy a szerencséi lenségért kit terhel a felelősség. Lindberghék kisfiát holtan találták meg Frentonból jelentik : Lindbergh kisfiát tegnap délután 5 órakor házuk közelében a szomszédok holtan megtalálták. A holttest már erősen oszló állapotban volt és alig meradt meg belőle több, mint maga a csontváz. Személyazonosságát ruhadarabokból s más ismertető jelekből állapították meg. A holttest csaknem teljesen be volt takarva falevelekkel és földdel. Nyilván megkísérelték, hogy a holttestet, amelynek koponyáján lyuk ven elföldeljék. A vizsgáiét során megállapították, hogy a holttest koponyáján levő seb valamely tompa eszköztől származó ütéstől, vagy autóból való kidobásból származik. Az a tény, hogy a holttestet a Lindbergh kastély közelében találták meg, arra mulat, hogy & tettesek környékbeliek lehettek. Lindberghné csodálatos lelkierővel fogadta a hirt. IWWWWWWWWWWWWWWW „Mondjuk ki nyiltan b hogy nem tudunk fizetni!" Budapestről jelentik: AndaháziKasnya Béla volt ma a költségvetési vita első szónoka, majd Csizmadia András szólelt fel, aki rámutatott arra, hogy a gazdákat leginkább a külföldi kölcsönökből származó kötelezettségek miatt árverezik el. Mikor a kölcsönöket felvették, akkor 80-as árfolyammal kellett megelégedniök a gazdáknak, a magas kamatok mellett. A helyzet kötelességünkké teszi, hogy kimondjuk, hogy nem tudunk fizetni. Ha lealkudunk valamit a külföldi adósságokból, tulajdonképen csak azt alkudjuk le, amit ugy sem adtak meg, mert minden százpengő helyett esek 80 -pengőt adtak. Ezután hangoztatta, hogy segíteni kell a bajbejutott gazdákon, mert ez országnak árt, ha pusztulni hagyjuk őket. A belföldi kamatlábat le kell szállítani, a bankok ebben nem mennének tönkre. Néhány évvel ezelőtt a bankok szinte ráerőszakolták a pénzt a gazdákra, most pedig, amikor a föld és termés értéke lesüllyedt, szorongatják az adóst. A tisztviselőknek meg kell barátkozniok a mai helyzettel, a fizetéscsökkentéssel. de elsősorban a nagyobb tisztviselőknek kell viselniök az áldozatokat. Ezután a hadigondozottak jobb ellátását sürgette, majd az áliáshalmozások és az ifjúság elhelyezkedésének a kérdésével foglalkozott és a tanitók anyagi helyzetének javítását kérte. A költségvetést elfogadta. II (A Közlöny eredeti tudósitása.) Már jelentettük olvasóközönségünknek, hogy az Alföldi Nagybizottság első nagygyűlését Békéscsabán tartja junius hó 4 és 5-ik napján. A nagygyűlésen részt vesz a nagybizottság elnöke Klebelsberg Kunó gróf, volt miniszter is, azonkívül számos országgyűlési képviselő, a szomszédos vármegyék főispánjai, alispánjai, a törvényhatósági és megyei városok polgármesterei. Most közöljük az Alföldi Nagybizoltság első gyűlésének összeállított programját. 1. 1932. junius 4-én, szombaton a vendégek érkezése: Budapest felől gyorsvonattal 13 óra 25 perckor, Szeged felől személvvonattal 10 óra 48 perckor. 2. Együttes ebéd. 3. 15 óra 15 perckor a városi
