Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-12 / 99. szám

Ára 10 fillér Békéscsaba, 1932 május 12 Csütörtök 59-ik évfolyam, 99-ik szám KÉSHEGYEI KBZLÖHT POLITIKAI NAPILAP Eiöfizesési dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő e^y hónapra 2 pengő. — Példányonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oroszlány Gábor Telefonszám i 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatl Hirdetés díjszabás szerint „•vimiy A nagy világkatasztrófák ré­meivel viaskodó nemzetek már megelégelték, hogy bölcs cse­lekedetek, megfogható tények helyett — bulletinekkel etessék őket. Aki elfáradt a nagy mun­kában, álljon félre. Szánalmunk fogja kisérni. De félre kell áll­nia abban a tudatban, hogy a föld hátán senki sem pótolha­tatlan. Adja át helyét a tragikus felelősség teljes tudatától átha­tott, bátor és emberséges cse­lekvésre kész férfiaknak, akik meg fogják menteni az euiópai civilizációt a végpusztulástól, amely felé rohan. Olyan emberek kellenek most a gátra, akik éjjel és nappal dolgozni tudnak ép idegekkel, mialatt a népek, amelyeknek sorsát intézi'<, éjjel és nappal egyre jobban megszakadó ide­gekkel szenvedik annak az euró­pai helyzetnek az átkát, amely­be a nemzetközi diplomácia bölcsessége taszította őket. Fáradtnak lenni a m3i viszo­nyok között és pihenni, ilyen irtóztató felelősség sulyávai a vállakon, frivolság és bün az emberiséggel szemben. Arról volt szó, vagy arról kellett volna szónak lenni Genf­ben, hogy az állig felfegyver­zett államok vegre abbahagy­ják a fenyegető állást, megsza­badítják a gazdasági életet nem­csak a világháborús veszede­lem lidércnyomásától, de attól az atmoszférától is, amely ka­tasztrófákra vár és igy egész­séges gazdasági alkotásokra nem képes. Mi magyarok már le vagyunk szerelve alaposan, nekünk ezen a téren nincsen bününk, nin­csen mulasztásunk és nem akad tennivalónk. De körülöttünk állig fegyverben áll a világ. Nemcsak a háboiu lelke, de a háború tényei is vesznek körül bennünket. Amig az emberi bölcsesség és a világ sorsát intéző ember­ség fölül nem kerekedik és meg nem szünteti az égbekiáltó igazságtalanságokat, a civilizá­ció szelleméhez méltatlan egyen­lőtlenségeket a nemzetek jogai és a népek létfeltételei között, addig nincsen becsületes mun­ka, nincsen élet, addig nem lesz „ünnep a világon". A mü­veit népek és a humanista gondolat szolidaritása mentheti csak meg a civilizációt a vég­puszlulástól. A shakespearei nagy kérdés izgatja a világot, remegteti a lelkeket: lenni, vagy nem lenni . . . E tragikus kérdés borotvaélén jár az egyén és a népek eg­zisztenciáján. Nem vagyunk te­hát kíváncsiak a diplomaták neuraszténiájára, nem kérünk többé orvosi jelentéseket — csak emberi tetteket! Aggasztó hirek a belgrádi és zágrábi forrongásról Londonból jelenti az MTI-nek: Belgrádban és Zágrábban aggasztó méreteket öltött a forrongás. Marburgban 14 tisztet le­tartóztattak az uralkodó­ház elleni összeesküvés miatt. A letartóztatott tiszteket, akik közül kettő öngyilkos leit, Bel­grádba vitték. A zavargások napi renden vannak. A királyság stabi litása nagyon bizonytalan. Horvátország és Bosznia egyes vidékein a parasztság nyugtalan kodik. Mindezek a jelentések csau magánjellegüek. WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWNAWW értesülése szerint Marburgban kü­lönböző ezredek 14 tisztjét tartóz­ta tak le. akik közül kettő öngyil­kosságot követett el. Tiszti össze­esküvésről beszélnek, amelynek célja az uralkodóház eltávolítása és a köztársaság kikiáltása a ju­| goszláv állam újjászervezése a i délszláv nemzeti államszövetség Bécsből jelentik : A Reichspost alapján. A koronaőrség egyik századosa szolgálati fegyverével agyonlőtte magát Budapestről telefonálják lapunk­nak : Ruttkay Gábor koronaőr, százados, szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Rutkayt a fő­város előkelő köreiben általáno­san ismerték és kedvelték és igy öngyilkossága mindenfele megdöbbenést keltett. nagy Román diákok magyar diákok között (A Közlöny eredeti tudósítása.) Rövid hirt is közölhetnénk, amely igy szólna : a bukaresti kereske­delmi akadémia növendékei Jo­nescu professzor vezetésével tanul­mányi utjuk közben négy napot töltöttek Budapesten, ahol a Bu­dapesti Kereskedelmi és Ipar­kamara titkára, Makkay Miklós dr. és több erdélyi származású ma­gyar d ák vezetése mellett meg­tekintették a magyar székesfő­várost. De hogy néhíny pillanat­nál tovább időzünk ennél a látszóla-í kis eseménynél, annak az az oke, hogy minden olyan megmozdulást, amely az egymásra uta't népeket egymáshoz közelebb hozza, komolyan veszünk. Nem hisszük ugyan azt, hogy néhány­száz diák és diákleány látogatása román—magyar közeledés úttörője lenne, de amikor arra gondolunk, hogy 1929-ben a román diákság nem képviseltette magát a buda­pesti nemzetközi diákkongresszu­son az „irredenta propagandától való félelem miatt", akkor ebben a tanulmányúiban mégis csak az idők változásának a jelét kell látnunk. Az utazás aktualitása nemcsak ebben a megállapításban rejlik, hanem abban is, hogy közvetlen indító oka a legégetőbb probléma közelebbi megismeréséből fakadt. A bukaresti kereskedelmi aka­démia diákjai elindultak a Duna­medence három legfőbb centru­mának tanulmányozására. Ez o három állomás, három történelmi név, de amelyekkel Középeurópa jövő történelmében is fogunk még találkozni: Budapest, Pozsony és Bécs. Budapesti tartózkodásuk alatt egy pillanatig sem tévesztették sz«»m elől azt a célt, ho&y rá­pillantsanak a Duna gazdasági jelentőségének ütőereire. Mert mi érdekelte őket és mit látogattak meg? A csepeli vámmentes nem zetközi kikötőt, külön a nagy petró'eum-kikölőt, amelyeken át nyugat kereskedelme érintkezik a balkánival, igy a román Duna gaz­dasági empóriumaival is, majd azután a gabonatőzsde helységeit, a mezőgazdasági és közlekedési muzeumot, a közgazdasági egye­temet, gyárakat. Hasonlóan si tik­szérűén állították össze pozsonyi és bécsi tartózkodásukra is a programot. A tanulmányutat a Duna természeü szépségeibe való belemélyedégsel fogják méltóin befejezni. Bécsből Tutnu - Seve­rinig hajón fog visszatérni szükebb­körü hazájába a kis csopoii. Egy véletlen házasság Budapestről jelentik: Szemiő Gyula volt főispán fia, ifjabb szemző Gyula Rió de Janeiróban egy mulató helyen, mint szállodai portás kereste kenyerét. Néhány hónappal ezelőtt egy dúsgazdag özvegy kávéültetvényes nő járt a mu'atóban, A portás annyira meg­nyerte a tetszését, hogy titkárénak síerződtette. Most arról értesülünk, hogy a mi liomos özvegy és a fiatai jómodoru titkár házasságot kölöttek. Revízió alá veszik a trafikengedélyeket (A Közlöny eredeti tudósítása ) A közvélemény mér régóta sö geii, hogy a korrány vegye re­vízió .-ihaírefilergedelyeket, rre'í i^ensok k<*dv zményezett van mp ai i m ;S o'cVróI is nagyobb jövt de'emmel b"\ Budapestről Írják, hogy a költségvetési vita során Kcródi Katona János határozati javö^lötot feg beterjeszteni) ame'y a S;af.kcngedélyek revhiójára vo na kőik. A ha!é'o< ati javaslat tint kéri a Há jat, utpsi'ei a pénz­rr.it isz'eil, hogy ez össze9 dohány na y- ca k^á^udák engedélyének re ircját rendelje el. A rewió során * z er.ge?délyeket a mag. ­Sc.bb nyugdíjasoktól és a n' a-.yo t'b mpg?n 3i,yonn»l renJ^lkezőktől voí.ja bo és ju^-n először láMíélkv 'i dipiomésokneV, . ^rr 1 szer p.dig a más m:gé!l e 3t nél­kü'öiő cf3ládos e j/ í52ienciákn«k. Ez intézkedések vég!eh oj(é«'< í ról trgyen a Háznek a miriiszt r e-t év végé ;g jelentést. A ha' <v javaslatban kéri, hogy a k-pv>*t> lehúz mondja ki, hogy a hdhkok bérbeadását az engedélyek elvo­H'ínek terhe mellett rendeletileg ti'isa el a pénzügyminiszter.

Next

/
Thumbnails
Contents