Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-11 / 98. szám

2 BEKESMEGYEÍ KGZL0NY Békéscsaba, 1932 május 11 elgondolása jó, de ez az elgon­dolás általánosságban mozog, A tartozások törlése nagyon vesze­delmes dolog. Véleménye szerint a kamatot kell leszállítani az egész vonalon. Sebők dr. felszólalásában utalt arra, hogy célia az volt, hogy a vármegye adjon hangot súlyos helyzetének. Rólunk az a hir van elterjedve, hogy nincs semmi bajunk. Tilta­kozik az ellen, mintha tervezete demagógia volna. A tervezet a magánjogot sem érinti túlzottan. Bethlen István is a mezőgazdasági válság megoldását sürgette a kép­viselőházban, de nem fejthette ki eszméit, mert ebben megakadá­lyozták. Korossy György főispán Te­legdy dr. ujabb felszólalására megjegyezte, hogy a közigazgatási bizottság nem mehet a közgyűlés elé olyan javaslattal, amely sze­rint a tartozásokat akár részben is törölni kell, mert ennek izgató hatása lenne. Beíiczey Géza, Haviár Gyula, Apor Vilmos báró és Sebők dr. beszéltek még, majd a főispán összegezte a felszólalásokat és a bizottság hozzájárulásával kimon­dotta, hogy felírnak a kormány­hoz és kérik a kamatleszállítás, a mezőgazdasági termények érá­nak emelése, a kartellek letörése és a kényszeregyezségi eljárásnak a mezőgazdasági adósságoknál való bevezetése érdekében. A főorvosi jelentés ismertetése után Spóner Károly pénzügyigaz­gató jelentette be, hogy a me­gyében az egvenesadó hátralék 4,199.986 pengő. A magyar áru és a devizakorlátozás (A Közlöny eredeti tudósítása.) A magyar kiviteli érdekeltségek körében nagy nyugtalanságot kel­tett a német birodalmi gazdasági miniszternek az a legújabb ren­delete, amely az importáruk után kiutalásra kerülő devizamennyisé­get májusra a tavalyi értéknek megfelelően ötven százalékban ál­lapította meg. A nyugtalanságot különösen az okozta, hosy ez a teoretikus szám effektív értékben átszámítva tulajdonképpen csak huszonöt százalékot jelent. Az át­számítási kulcsot az importra ke­rülő áruk világpiaci áresése alap­ján számítják, tehát végeredmény­ben ez az ujabb rendelkezés a német behozatalt 75 százalékkal korlátozta. A legújabb német rendelettel kapcsolatosan a Magyar Mezőgaz­dasági Kiviteli Intézet ugy nyilat­kozott, hogy az a korlátozás a ma­gyar árura nem vonatko­zik. A nemrégen életbelépett magyar­német devizakliring alapján ma­gyarországi származású árut nem­csak korlátlan menyiségben lehet kivinni Németországba, hanem a szükszéges devizamennyiség is korlátlanul kerül kiutalásra. Ez ugy értelmezendő, hogy az expor­tált magyar áru ellenértékét már­kákban fizetik be a Német Biro­dalmi Banknál és Magyarországon pengőben kifizetik. Időjárásjelenfés Várható időjárás a következő 24 órára : Változékony idő, sok helyütt esőkkel. Az éjjel esetleg egyes helyeken gyenge talaj­menti fagyok. Pünkösd után hosszú szabadságra megy | képviselőház (A Közlöny eredeti tudósítása.) Budapesti tudósítónk jelentése szerint a képviselőház a püpkösdí ünnepek után hosszú szabadságra megy, mely október közepéig fog eltsrtani. Politikai körökben ugy tudják, hogy ez a képviselőház már össze sem jön, mert az ősz elején a kormány kiíratja az uj választáso­kat. Jelenleg a képviselőház nyolc­órás üléseken megszakítás nélkül tárgyalja, a költségvetést és az általános vita gyors befejezését várják. A költségvetés után az apropriációs javaslatra kerül a sor, majd a kormány beterjeszti a választói jogrq vonat­kozó törvénytervezetét. Ezekkel a kérdésekkel még má­jus havában végezni szándékoz­nak, ugy, hogy a képviselőház a jövő hó első felében már nyári vakációra mehet. Politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy Apponyi Albe.í gróf fia, Apponyi György gróf Rassay Károly szegedi beszámoló beszé­dén megjelent és bár a beszámoló beszéden nem szólalhatott fel, a megelőző esti vacsorán ellenzéki beszédet mondott és sürgette az ellenzéki erők egyesülését. Egy békésmegyei nagykereskedő érdekes felszólalása az OMKE közgyűlésén A Békésmegyei Közlöny már hírt adott róla, hogy az OMKE vasárnap tartotta nagygyűlését Budapesten, melyen részt vett Kenéz kereskedelemügyi miniszter is. A gyűlésen megjelentek a vi­déki szervezetek képviselői is, — többek között Békésvármegyéből Hartenstein Ignác gyomai nagy­kereskedő. i Kenéz miniszter beszédében, mely nagy tetszést keltett, elmon­dotta, hogy átérzi a kereskedelem bajait, amelyeken segiteni akar. A minisztériumban a bürokráciától mentesen akarja elintéztetni azo­kat az ügyeket, amelyek az ország kereskedő társadalmára fontosak és aktuálisak. A kereskedők tiz immmdWMMWMWMIMMMMM pontban felsorolt kívánságát ma­gáévá teszi. Leépitteti a közüzemeket, megszünleli az árrombo­lást és hozzájárul a kon­dicióegyeztető bizottság létesítéséhez. A nagygyűlés örömmel vette tudomásul a miniszter nyilatkoza­tát, mely után Hartenttaín Ignác beszélt a kiskereskedelem súlyos helyzetéről. Mindenki figyelemmel hallgatta a békésmegyei kiküldött fejtegetéseit és maga a miniszter is köszönettel fogadta a komoly felszólalást, mely feltárta a vidéki kiskereskedők mai nehéz hely­zetét. IfWMMMMWMfMMMíMMMMMMWt Áldásos tevékenységet fejtenek ki a megyében a gyermekvédő intézmények A világháború megritkította sora­inkat és százezrével maradtak a magyar hősök a frontokon. Sokan azok közül, akik hazakerültek, idegzetük összeroppant, szervi ba­jokkal küzdenek, egyszóval vise­lik a szörnyű világégés nyomait. Már a háború alatt is felmerült az a terv, hogy egyesületet létesí­tenek, amely gondozásába veszi az apa, vagy anya nélküli cse­csemőt. Ez az eszme csakhamar testet öltött és 1917-ben megala­kult Budapesten az Országos Ste­fánia Gyermekvédő Szövetség. Az elnöki székbe Apponyi Albert gróf került, a védnöki, alelnöki és egyéb pozíciók országos nevü egyéneknek jutottak és a meg­alakulás csakhamar megkezdődött az intenzív munka. Soha jobbkor! Apró gyermekek maradtak apa nélkül, beteg anyával, aki nem volt képes gyermekét táplálni s igy felnevelni. A „Stefánia" kiterjesz­tette nemes működését az egész ország területére s az lett a jel­szava: „Megakadályoznia vesze­delmes csecsemőhalandóságot és egészséges generációt nevelni a fiatalságra támaszkodó ország­nak !" Békésvármegyében majdnem minden nagyobb községben es ter­mészetesen Csabán és Gyulán is van fiókja a Stefániának. Az em­ber élvezettel járja végig a higé­nikus szerekkel berendezett hó­fehér tiszta termeket, ahol ápolják, gondozzák a jövendő reménysé­geit. Békéscsabán Donner László dr. városi tiszti orvos és Henselmann Samu dr. orvos látják el nehéz feladatukat özv. Nagy Jakabné, Christián Gizella, Técsi Pálma és özv. Wagner Istvánné segítségé vei, akik mint felügyelők vannak' az intézethez beosztva. Gyulán Széli Imre dr. és Gombkötő Fe­renc dr. működnek Bucsi Olga, Hajdú Anna és Angyal Mária vé­dőnőkkel. Gyomán B. Nagy Pál dr, mellett Lázár Piri védőnő dolgo-. zik nagy odaadással. Itt 450 gyer­meket gondoznak s a csecsemő­halandóságot sikerült nagyon le­szorítani. Endrődön 600 gyermeket táplálnak Kovács Péter dr. orvo3 felügyeletével és Farkas Ilona vé­dőnő sikeres közreműködésével. Körösladányban Szollár Pál dr. Mucsy Ilonával működik. Kondo­roson Deseő Antal dr. Patera Anna védőnőben kapott munkatársat. A felsorolt helységeken kivül a me­gyének még több községében is működnek az intézmények. A fenti névsorból kitűnik, hogy a megyében nagyon jó kezekben van letéve a csecsemő sorsa s igy valóra válhat azon reményünk, hogy egészséges generáció nevel­kedik fel a XX ik század közepére. Itt említjük meg, hogy Apponyi gróf egyébbirányu nagy elfoglalt­sága miatt megvált elnöki tiszté­től és a 15 éves intézet élére egyelőre Pettkó Szandtner Aladár dr. népjóléti államtitkár került. Orvosok panasza Budapestről jelentik : A Magyar Országos Orvosszövetség felter­jesztést intézett a népjóléti minisz­terhez, aktt arra kér, hogy intéz­zen előterjesztést a miniszterta­nácshoz annak a kormány rende­letnek a hatálytalanítása érdeké­ben, amely a járási tiszti orvosi állásokat tiszteletbeli állásokká szervezte át. A felterjesztés szo­ciális és higiénikus okokra hivat­kozik. Az orosházi főjegyző tárgyalása az AEGV vezérigazgatói ával Csabán (A Közlöny eredeti tudósítása.) Békéscsabán jért Kunos István orosházi főjegyző és tárgyalásokat folytatott Hady Antal vezérigazga­tóval. A tárgyalások az Orosháza— Gyopáros közötti viteldijak megál­lapítása tekintetében kezdődtek Ku­nos propozicióját az AEGV elfo­gadta s igy a viteldíj a jelzett vo­nalon 40 fillér lesz. Az orosházi lakosok menettérti jeggyel mehet­nek a fürdőre s mindössze 30 fil­lért fizetnek viteldíj fejében. Az rroshézi főjegyző oda nyilatkozott iérgyalésainak befejezése után, hogy a leszállított viteldijak mellett remélhetőleg felemelkedik a fürdő, amelyet átalakítva a közelii napok­ban már meg is nyitnak. Segélyt kérnek a vármegyétől (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mint jelentik — a vármegye tör­vényhatósága szombaton közgyű­lést tart. A törvényhatósághoz több anyagi támogatás iránti kér­vény érkezett be. Segítséget kér: Az Orsz. Stefánia szövetség bé­kési fiókja. A Magyar Országos Orvosszö­vetség békésmegyei fiókja. A Békésmegyei Kertészeti Egyesület. A Bethlen Gábor kör. A Békéscsabai Evangélikus Nő­egylet... Az Ocsödi Olvasó Kör. Özv. Schauer Gáborné volt ké­tegyházi főjegyző özvegye. Dr. Márky Barna alispán a kér­vényeket pnrtolólag fogja beter­jeszteni a közgyűléshez és ameny­nyiben fedezetet találnak—az ál­landó választmány javaslata alap­ján a segélyeket folyósítani is fogják. Elbocsátják a szegedi egyetem tudományos segédszemélyzetét Szegedről irják : A jövő évi költ­ségvetés apasztása jelentős mérték­ben csökkentett összeget irányoz elő a szegedi egyetem fenntartási költségeire is. A megszükitett ke­reteken belül a jövő tanévtől kezdve mintegy 30—35 adjunktusi, tanársegédi és gyakornoki állás dotációjára nincs fedezet, ami azt jelenti, hoyy ősszel ilyen számú szakembert elbocsájtanak. A tervezett elbocsátások érthető aggodalmat váltottak ki az érde­keltek körében, akik értekezletet tartottak az ügyben. Az értekezle­tet dr. Gyulai Zoltán magántanár, adjunktus nyitotta meg s ismertette a helyzetet. Javaslatára elhatároz­ták, hogy az egyetemi tanács ut-

Next

/
Thumbnails
Contents