Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-05-07 / 95. szám

Ara 10 fillér Békéscsaba, 1932 május 7 Szombat 59-ik évfolyam, 95-ik szám BÉKÉSIEGTEI KÖZLÖNY POLITIKAI NAPILAP £.iat>zei*»i dijak : Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, efy hónapra 2 pengd. — Példányonkifil 10 fillér Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő : Oroszlány Gábor Telefonszám : 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba 11. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint a a aa aa Szoozon Számonkérő, n ultat hánytor­gató szóözön lavinája zudult az országra. Sajnos, ennek a szó­özönnek a magy. r sors javulá­sára kevés hálása és nagyon kevés termékeny magva van. Az elmúlt tiz esztendő gaz­dálkodásának mulasztásairól, hi­báiról és tévedéseiről kellő sú­lyú és érvényű ítéletet a nyo­morúság mai hónapjaiban ugy sem hozhatunk. Ez az itélet sokkal inkább a történelemre, mint a politikára tartozik. A botrányok halmozásában rekordot produkáló vihar tehát meddő, mert hiányzanak tisz­tító villámai és hiányzik belőle a jobb jövő termékenyítő hálá­sa. Pedig az ország népe élni akar és az ország mai gazda­sági politikája is tele van ki­növébsel és visszaéléssel. Itt botorkálu ik a kartelek dzsungeljeben s ma már ott tarlunk, hogy világszégyenére borral itatja a magyar nép^yer­mekeit, mert nem tud olcsó tejhez jutni. A tejesbögrét a kartell vette birtokaoa, mert 8 millió pengővel többet akar ke­resni az általános nyomorúság gyomrán, mint a 20 filléres tej idején. Negyvenezer liter olcsó tej jutott naponta vidékről Pestre a családok asztalára, kistermelői áron. Most ezt a negyvenezer liter tejet egyetlen hörpintésre lenyeli a tejmonopolium és 32 filléres rekordárakat diktál kö­nyörtelenül egészségügyi jel­szavak ürügye alatt. Mi nagyon jól látjuk, hogy az ország kilencmilliónyi népe nem palackozott és monopoli­zált karteltejen nőtt fel, mégis egészséges és munkabíró. De nemcsak a tejjel, hanem a ke­nyerünkkel is megint játszani kezd a gazdasági politika bal­keze, amikor a lisztadóválság 50%-os lisztdrágulással fenye­get. Az ország törvényhozóinak lelkiismerete ezek körül a kér­dések körül háborogjon s hagy­juk már azt a múlton valóke­rődzést a jövendő történetírói­nak. A hosszú nyomorúságban vegetáló nép élni akar és mindenekelőtt olcsó tejet és kenyeret követel és hogy ezt a jnagyar törvényhozás a magyar fö!d minden bőséges áldása sitani, az a legnagyobb botrány, jöjjön inkább a munka és ke­mellett sem tudta idáig bizto- I Hagyjuk tehát a szóözönt és I nyérözön. Békéscsabán tartja első gyűlését az Alföldi Nagybizottság (A Közlöny eredeti tudósítása.) Mér több izben említettük lapunk­ban, hogy a nem régen meg­alakult Alföldi Nagybizottság, melynek elnöke Kkbelsberg Kunó gróf és amelynek tegjai az alföldi vérmegyék föiípánjai, alispánjai, országgyűlési képviselői, a megyei és törvényhatósági városok polgár­mesterei — első nagygyűlését Já­nossy Gyula polgármester meg­hívására Békéscsabán fogja meg­tartani. A nagybizottség első gyűlése junius 4- és 5-én lesz, melyre mintegy negyven különböző elő­képviselők és a vármegyének kelő állású közfunkcionárius fog Békéscsabára érkezni. Az eddigi megállapodás szerint a közgyűlé­sen résztvevő vendégeink junius 4-én délben fognak Békéscsabára érkezni és a program szerint még aznap megtekintik Békéscsaba város nevezetesebb ipari és gyár­vállalatait. A nagygyűlés junius 5-én, vasárnap délelőtt lesz a város­háza közgyűlési termében, melyen meg fog jelenni a vármegye főis­pánja, alispánja, Gyula város pol­gármestere és a városi tanács, az összes megyebeli országgyűlési minden számottevő tényezője. A nagygyűlés tárgysorozatán r mint értesülünk, a következő fon­tos közgazdasági ügyek fognak szerepelni Az Alföld öntözésének kérdése. A gabonatárházak épí­tése. A gazdasági vasutak ügye. Gabonaértékesítés. Gyümölcster­melés és egyéb agrikulturális tö­rekvések komplexuma, A nagy­gyűlésen megfog jelenni Klebels­berg gróf volt kultuszminiszter, az Alföldi nagybizottség elnöke. Békéscsaba város az előkelő vendégek fogadására nagy elő­készületet tesz. Lángokban áll a Sopronyi-tanyán azev.iskola Ma délelőtt tiz óra utén értesí­tették a békéscsabai tűzoltóságot, hogy a Sopronyi-tanyán kigyulladt ez evengelikus istola. A tűzoltó­ság nyomban kivonult Lehoczky László parancsnok vezetésével, hogy a gyorsan terjedő lüz tova terjedését megakadályozzák. Az iskolában a tűz kitörésekor taní­tás volt. Lapzártáig nem érkezett vissza a tűzoltóság, igy részlete­ket csak holnap közölhetünk. Veszedelmes rablóbandát tett ártalmatlanná a békéscsabai államrendőrség (A Közlöny eredeti tudósitása.) A békéscsabai rendőrség hosszas nyomozás után ártalmatlanná tett egy rablóbandát, amely hónapokig garázdálkodott Csabán és a me­gye több községében. A bandá­nak a feje Szabó Mihály ujkigyósi napszámos volt. Segítőtársai Szabó János és Aradszki János békés­csabai lakosok voltak, akik mellett még öt egyén működött. A nyolc ember formális szövetkezetet ala­kított a mult év őszén és megál­lapodtak abban is, hogy ha vala­melyiket elfogják és az bevallja a gonosztettüket, akkor, ha az elfo­gott egyén kiszabadul a fogházból, végez vele. A banda szeptemberben kezdte meg garázdálkodásét. Egyik esős éjszaka a Tábor utcába látogattak el, ahol a Molnár féle vendéglőbe akartak behatolni. A betörők be­másztak az elég magas kerítésen az udvarra, de zajt hallottak az utcáról és hanyatt-homlok elme­nekültek' A betörők nem mentek haza a Tábor-utcából, hanem a Levente­utcába mentek, ahol az özv. Csá­kiné féle tejüzletbe próbáltak be­jutni. Álkulccsal dolgoztak, de a komplikált zárral nem boldogultak és igy eredmény nélkül voltak kénytelenek távozni Rablások A banda alvezére : Szabó János a tél elején összeveszett cinkos­társaival és egyedül indult el ve­szedelmes körútjára. Heteken át figyelte Hrabovszky Jánosné bé­késcsabai hentesüzletét, me't arra volt kíváncsi, mennyi a bevétel és Hrabovszkyné haza viszi-e a pénzt, amit naponta árul az üzle­tében. Napokig tartó megfigyelő munka után az egyik este meg­leste Hrabovszkynét, amint reti­küllel a kezében hazafelé indult. Hrabovszkynéval tartott leánya is. Szabó János a Petőfi-vendéglő előtt érte utói az asszonyt és leá­nyát. A vakmerő ember Hrabov­szkyné elé lépett és igy kiáltott fel: „Pénzt vagy életet" I Ezzel egy­idejűleg magasra emelte öklét, amelyben boxer villogott. A hen­tesné nem veszítette el lélekjelen­létét és eltaszította magától a go­nosztevőt, aki percekig eredmény­telenül rángatta a nagyobb össze­get tartalmazó retikült, Közben Hrabovszkyné leánya több ütést mért a támadóra, mire az rárontott a lányra és fojtogatni kezdte. Szabó nem boldogult az erélyesen fellépő anyával és leá­nyéval, akik hangosan segítségért kiáltoztak. Többen elősiettek, mire a rablómerénylő Erzsébethely felé elmenekült. Hrabovszkyné és leá­nya a megtépázott reliküllel nagy­nehezen hazavánszorogtak és más­nap jelentették az esetet a kapi­tányságon. Ujabb rablási kísérlet Szabó János egyideig Erzsébet­helyen bujkált a Hrabovszkyné el­len elkövetett merénylet után, de később ujabb rablást kísérelt meg. Ugyancsak több napi megfigyelés után a Hubertusz mellett megtá­madta özv. Berekmériné trafiktu­lajdonost, akinek a Jókai-utca sar­kán van árusitóbódéja. Először megszólította a későn hazatérő asszonyt, s amikor Berekmériné ijedten hátrált, rátámadott és heves du­lakodás után kitépte ke­zéből a retikült, amelyben 42 pengő készpénz és kü­lönböző tárgyak voltak. A rablás után Szabó elmenekült és napokig jól élt a lopott pénzből. Hullarablás Ókigyóson Ez év április elejéig nem halla­tott magáról a banda. Ekkor azon­ban újból összebeszéltek és meg­kezdték bűnöző körutjukat, Útjuk ezúttal Okigyósra vezetett, ahová feszitővasakkal és két csomag be-

Next

/
Thumbnails
Contents