Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám
1932-04-28 / 88. szám
Békéscsaba, 1932 április 21 Csütörtök 59-ik évfolyam, 82-ik szám BEXESME6T EOZLOIT POLITIKAI NAPILAP Előfizetési dijak i Hc!yi>en és vidékre postén küldve negyedévre 6 pengő, ety Kóruipra 2 pengő. — . PéldAnyonkinl 10 fttléi. WMMMMMWWMWMM^^ Főszerkesztő : Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oros zlá ny Gábor Telefonszámi 176 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc .József-tér 20. szám alatt Hirdetés díjszabás szerint Finártc-politika A magyar mezőgazdaság, mint az egész magyar gazdasági élet alapja, a leszállított legmagasabb 11 százalékos kamat melleit éppen ugy nem tud jövedelmezően termelni, mint ahogy nem tudott 14, vagy a 16 százalékos kamat súlya alatt. De a kamatok magasságán kivül is van még egy nagy baja a gazdasági életnek : a hitelnek úgyszólván teljes hiánya. A termelő osztályok, akár a mezőgazdaságot, akár a kisipart, akár a kereskedelmet vesszük, sem olcsón, sem drAgán, sehogy sem jutnak a gazdasági tlet legnagyobb emeltyűjéhez, a hitelhez s a rendkívüli tőkeszegénység az, ami lehetetlenné teszi számunkra a hosszabb lejáratra való tervkészítést s az általuk folytatott termelés és értékesítés megszervezését. Láttuk, hogy ez a hitel akkor sem áll teljes mértékben rendelkezésre, amidőn pedig nem egyéni, hanem országos érdekek fűződnek annak folyósításához. Itt volt például a vetőmagakció, arridőn a gazdák bonitását a legridegebb pénzügyi szempontok szerint bírálták el s bár a hitelnyújtást az állam a maga egész tekintélyével támogatta, a fináncpolitika sokhelyütt elgáncsolhatta ezt az akciót, mert a kihelyezései biztosítására nem látott 300 százalékos fedezetet. Az államnak, a közületnek, de a magánintézményeknek is feladatuk csak egy lehet : viszszaállitani a gazdasági életbe a termelés legbiztosabb forrását, a kölcsönös bizalmat s ennek kézzel fogható kifejezőjét, az olcsó és könnyen hozzáférhető hitelt. Ha ez bekövetkezik, ha az indokolatlanul és kibírhatatlanul felemelt ipari árszínvonal leszáll, hogy ezzel módot adjon a nagyobb fogyasztóképesség révén az indokolatlanul és kibírhatatlanul lecsökkentett mezőgazoasági árszínvonal okszeiü felemelkedésére, szóval, ha az ipar és mezőgazdaság árai kőzött jelentkező diszparitás megszűnik, nyomban enyhülnek azok a szociális és társadalmi ellentétek, amelyek ma az osztályok között fennállanak. Olcsóbp kamatot s ennek nyomán olcsóbb életet, csak az lehet ma a cél, amely fele államnak, de főképpen a bankembereknek törekedniük kell, ha az értékeiket továbbra is konzerválni akarják. Kivégezték a kispesti rablógyilkosokat Budepestről jelentik : Ma reggel a Mergit körúti fogház udvarán végrehajtották Lukács Béla kispesti vendéglős gyilkosain, Kava Gusztávon és Sztaniszlavszky Józsefen a halálos Ítéletet. A kivégzésre nagyszámú közönség gyűlt Össze. Pont fél 8 órakor megérkezett Ménya János őrnagy vezetésével a katonai bíróság. A katonák négyszöget allottek és az ügyész elé vitték Ka\a Gusztávot. A hatalmas, majdnem két méteres termetű Kava álomszerű arccal, nyugodtan lépkedett, a kezében feszülettel. Felolvasták előtte ez ítéletet, amelyet Kava egykedvűen hallgatott végig, felment az emelvényre, fejét nekitámasztotta a bitófának és nyugodtan nézte a hóhérok készülődését, majd fejét a hurokba tette. A jelen volt két katonai orvos 12 perc múlva állapította meg a halált. Ez után a szakasz katona visz szament Sztaniszlavszky Józsefért, aki szintén nyugoetan halad papja mellett. Kava holttestét nem láthalta, mert közben spanyolfallal elfedték. Nyugodtan végig hallgatta az Ítéletet és mintha még szólni akart oolna, de a pribékek megragadták és felvitték az emelvényre. A pap oda adta a feszületet, hogy megcsókolja. Ezután az orvosok 12 perc múlva megállapították, hogy meghalt. A kivégzés alatt kivezényelt katonák egyike rosszul lett amire elvezették. A közönség soraiban nők nem voltak, mert nem engedték meg, hogy nőjjelen legyen. A környékbeli házak ablakaiból, sőt a tetőkről igen sokan főként nők lálcsővel nézték végig a kivégzést. „Iparunk válságának nem a termelési rendszer az oka, hanem fogyasztópiacaink elvesztése" Az orosházi iparosok értekezlete nánk le. Nagy hibája az orosházi javaslatnak, hogy feladja az iparos önállóságot. Schneider Mátyás gyulai kiküldött azt javasolta, hogy az egyes iperlestületek vitassák meg a javaslatot s később döntsenek. Az orosházi ipartestület a nagy horderejű dolgot már előbb elküldhette volna a társipartestületeknek. Tonelli Sándor dr. kamarai titkár válaszolt a felszólalásokra s még néhány hozzászólás történt, majd ugy döntöttek, hogy május 26-án ujabb értekezletre jönnek össze Szegeden, ahová 64 ipartestületet hivnak meg. Orosházáról jelentik lapunknak: Most tartotlák meg Orosházán a szegedi kereskedelmi és iparkamara területén levő ipartestületek vezetői fontos értekezletüket, amelyet a kamara keltett életre. Az értekezlet elnökévé Körmendy Mátyást választották meg. Szemenyei Pál orosházi ipartestületi alelnök ismertette azt a hahatározati javaslatot, amelyet az iparosság érdekeinek védelmében fektettek le. A javaslatban hangsúlyozzák, hogy nem akarják egyelőre politikai harcokba bevonni az iparosságot, hanem küzdenek a közüzemek ellen és kérik a kormányt, karolja fel jobban a kisiparosság érdekeit. Uj földreformot kell hozni, pénzrendszerünket át kell alakítani. Meg kell szüntetni több olyan adót, amelyek az iparcikkeket megdrágítják, fel kell oszlatni a kartelleket, meg kell szüntetni az egész vonalon az álláshalmozást és amnesztiát kell adni azoknak, akik a gazdasági harcban elestek. Oda kell hatni, hogy 1000 pengőnél havonta senki több fizetést ne élvezhessen. A forgalomtól elvont s külföldre szöketett pénzt a kormány kobozza el, nyűg- és kegydijat csak magyar állampolgárok élvezhessenek. Körmendy elnök azt proponálta, hogy a javaslatot vitassák meg, de határozatot most ne hozzanak. Kovács Mihály, a békéscsabai ipartestület elnöke rámutatott arra, hogy iparunk mai válságának nem a mai termelési rendszer az oka, hanem fogyasztó piacaink elveszítése. A magyar pénzt függetleníteni kell a külföldi pénzpiacoktól. Kettős valutát kell behozni. A pengő megmaradna a külföldi forgalomban, mig a belföldi forgalmat a második va'utában például koronában bonyolitECsizmadia András közbenjárására potrendelet lesz a boletta ügyében (A Közlöny eredeti tudósitása.) A boletta pótlásra vonatkozó rendelet hiányossága miatt Csizmadia András orosházi képviselő tárgyalt vitéz Purgly Emil földművelésügyi miniszterrel és kifogásolta, hogy a rendeletből kimaradt a gabonalevelek értékesítési lehetősége. A földmüvelésügyi miniszter a leghatározottabban kijelentette, hogy sürgősen pótrendeletet ad ki, hogy junius végével a gabonakészleteket a kereskedőknél, raktárakban, malmokban, pékeknél raktározni lehet és a részletekről szóló gabonajegyek érvényüket nem veszítik el, junius elseje után is érvényesek lesznek és azokat beváltják. Gsizmadia kijelentése szerint erre a lépésre az vezette, hogy a külföldi buzaérték emelkedése Magyarországon a gabonaáresésre vezetett, a kereskedők nem mertek vásárolni, mert nem tudták, vájjon a buzakisérő levél értékesíthető lesz-e. A termelőkre vonatkozóan junius 30-a után boletta nem jár az ó-buzára sem, vagyis nem lesz igazolható junius 30 után, hogy valaki ó-buzát értékésitett és nem lehet rá bolettát követelni. Súlyos zavargások Spanyolországban Párisból jelenti az MTI: A Journal madridi jelentése szerint Spanyolország több városában súlyos zavargások törtek ki.
