Békésmegyei közlöny, 1932 (59. évfolyam) április-június • 66-137. szám

1932-04-01 / 66. szám

Békéscsaba, 1932 április 1 / Péntek 59-ik évfolyam, 66-ik szám POLITIKAI NAPILAP EI6f!zeté*i dijak i Helyben és vidékre postán küldve negyed­évre 6 pengő, egy hónapra 2 pengő. — Példónyonkint 10 fillér. Főszerkesztő: Dr. Reisz József Felelős szerkesztő: Oresztárly Gábor Telefonszám i 178 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba II. ker. Ferenc József-tér 20. szám alatt •I ^^ Hirdetés díjszabás szerint Operáló kés A közalkalmazottak a háború után eltelt időben még a tűr­hetőbb viszonyok közt sem kap­ták meg a békeidők illetmé­nyeit. Már ebben a helyzetben is ismételten hallhatók voltak a panaszok. Ujabban fokozodó adóteher­rel s két izben is iiletmény­szállitásokkal apadt és apadt a szolgálatban állók és a nyug­díjasok megélhetésének eszköze s ha még egy ujabb illetmény­leszállitásra lenne szükség, csak fokoznák a köznyomoruságot, amely tömeges öngyilkosságok­ban, éhezésben, a középosztály gyermekeinek iskolázatlanságá­ban, kulturális és gazdasági le­züllésben, számtalan, alig elő­relátható katasztrófái is tünetben nyilvánulna meg. Mert ne fe­lejtsük el, hogy a közszolgálat­ban levőknek legnagyobb tö­mege a VIII. és ennél kisebb fizetési osztályokban van el­helyezkedve, ahol a havon­kinti jövedelem nem éri el a 300 pengőt s leszáll addig a minimumig, ahol a kézhez vett illetményen, főleg, ha gyerekek is vannak, a mindennapi ke nyér is alig szerezhető be. Pe­dig ne feledjük el azt sem, hogy a közalkalmazottnak adott ja­vadalmazás az, mely szinte szer­vesen szétoszlik az ipar, ke­reskedelem és mezőgazdaság különböző rétegei közt. További illetményleszállitás teháf csak előre nem látható méretű katasztrófális helyzetet teremtene, melyet megelőzni s melyet elkerülni nem csak egy társadalmi réteg érdeke, de köz és magánérdek is. A trianoni nemzetölő csapás a földkerekségen sehol sem végzett olyan rombolást, mint nálunk s olyan helyzetet terem­tett, melynek rendezésére leg­első s legégetőbb feladatunk volt. Megindult a munka e cél érdekében, meghoztuk az erőn­ket végsőkig igénybevévő áldo­zatot s ezek dacára ma hely­zetünk rosszabb, mint bármikor volt. Az ujabb áldozatok már az elevenhusba vágnak s kétes, hogy a szervezet elbirja-e ez operációt. S mégis végre kell ezt hajtanunk, mert az operáció reményt nyújthat a még élő szervezet javítására. De nem oda kell bevinni az operáló kést, ahol éltető szervet talá­lunk. Nem vitás, hogy berendez­kedésünk egy nagy ország igé­nyeire épült fel. Az sem vitás, hogy a megcsonkítás az ország határainak mértéktelen meg­szükitése s a háború utáni za­varos idők oly intézmények és intézkedések létrehozását tet­ték szükségessé, melyeket a békés idők nem kívánnak. Nem egy alkalommal kísér­letezett s kísérletezik a kor­mányzat, hogy a közszolgálat­ból minden oly intézményt és intézkedést kiküszöböljön, me­lyek mai viszonyaink közt már mellőzhetők. Teleszky szavai igazolják azt, hogy a kormány eddigi intéz­kedései még nem érték el a célt s még ma is tömegesen vannak oly intézmények s ren­deletekén alapuló berendezések és munkakörök, melyek a köz­érdek szempontjából mellőz­hetők, vagy legalább is nagy mértékben Összevonhatók. Mi­niszterelnökünk, — amint arról meggyőződhettünk, — fárad­hatatlan enei^iával küzd a gaz­dasági kibontakozás és közé­leti tisztaság megteremtésének munkáján. Mindezen megfeszített nagy munka sem biztosítja azonban a teljes sikert, ha ehhez nem jön segítőtársul minden magyar ember s legelső sorban az a társadalmi réteg, melynek kü­lönben is első feladata, sőt kö­telessége a célt megvalósítani. MMMMIMM^^ Hagy vihart rendeztek a szo­cialisták a képviselőházban Budapestről jelentik: A Ház mai ülésén napirend előtt Anda­há2i Kasnya Béla a biztosító in­tézeteknél tapasztalható visszaélé­sek, Kun Béla a kedvezményes zöldhitelek és nagybankok lehe­tetlen kamatpolitikája, Szeder Fe­renc pedrg a csendőri brutalitások ügyében szólalt fel. Szeder be­széde alatt nagy vihar támadt. Weltner Jakab azt kiáltozta a belügyminiszter felé : hazudik. Reisinger Ferenc azt állította Ke­resztes-Fissherről, hogy magyar vértől piros a keze. A szociálisták lehülyézték, syihákoknak és tak nyos rendőröknéknek nevézték a jobboldali képviselőket. Peyer azt mondta Ernyei István­nak, hogy öreg paraszt, mire a men­telmi bizottság elé utasitottók. Reisinger azt kívánta, hogy a bel­ügyminiszter kotrodjék a helyéről. Szeder azzal fejezte be beszédét, hogy a csendőri brutalitások ellen a nép védekezni fog. Négy napi­rendi felszólalás után az ülés fél­egykor bezárult. Központi forgalmiadé­hivatal Békésvármegyében (A Közlöny eredeti tudósitása.) Már hetekkel ezelőtt megírta a Közlöny, hogy egyes forgalmiadó­hivatalok megszűnnek és helyette Gyulán, a pénzügyigazgatóság ke­belében központi forgalmiadóhi­vatalt állítanak fel. Az idevonatkozó miniszteri ren­delet megérkezett. A központi forgalmi hivatal fő­nökévé a pénzügyminiszter dr. Mitzky Ottót nevezte ki, ki ezelőtt a békési forgalmiadóhivatal főnö­ke volt. A központi forgalmiadóhivatal hatásköre alá fognak tartozni a kö­vetkező városok és községek: Gyula megyei város, Doboz, Do­bozmegyer, Kétegyháza, Békés, Gyoma, Endrőd, Szeghalom, Kö­rösladánv, Füzesgyarmat, Vésztő. Békéscsabán, Orosházán a forgalmiadóhivatal meg­marad. Ezt az összevonást és csoporto­sítást az tette szükségessé, hogy a forgalmi adók kivetése tekinteté­ben átfognak térni áz egyfázisú 1 rendszerre, mélynek kézelése ke­vesébb münkát igényel, i A közporltosifött forgalmiadóhi­vatal, melyhek székhelye Gyulán lesz — május elsején kezdi meg működését. Ötven egyetemi tanárt menesztenek Budapestről jelentik, hogy a kultusztárca redukálásával ötven egyetemi tanárt elbocsátanak­Időjárás Túlnyomóan borult, nyugatról esőkre hajló idő. Távolabbi kilátások : 3 napon belül a hőmérséklet süllyedése. Magyar egyhá­zat akarnak ala­kítani a görög­keleti magyarok (A Közlöny eredeti tudósitása.) A görög-keleti vallású magyarság körében mozgalom indult meg, hogy a szerb egyház helyett meg­szervezzék a magyar egyházat. A magyar anyanyelvű görög-keletiek évtizedeken át az egyházközségen kivül éltek és még ma is igy élnek. Miután intenzivebben óhaj­tanak résztvenni egyházuk belső ügyeinek intézésében, szervez­kedni kezdtek a görög-keleti magyar egyház megalakítására. Nemrégiben felterjesztést is in­téztek Zubkovics Györgv dr. budai görög-keleti szerb püspökhöz és azt kérték, rendelje el, hogy szerb templomban havonta legalább egyszer és a hármas ünnepek elirő napján magyarnyelvű lithurgiát tartsanak, mert ők magyarok lé­vén, sem nem értik, sem nem érzik a szlávnyelvü lithurgiát. Zubkovics püspöktől nemsokára megérkezett a válasz. A püspök arról értesítette a görög-keleti egyházakat, hogy kérésüket nem teljesítheti, miuel nincsenek olyan magyarnyelvű görög-ke­leti mise- és egyéb szer­tartású könyvek, amelye­ket a görög-keleti zsinat már elfogadott volna. Másrészt nem engedélyezi a püspök a magyarnyelvű lithurgiát azért sem, mert a szerb templom­ban a törvényben biztosított isten­tiszteleti nyelv a szláv. Nlagasrangu román katonatisztek pana­máztak A hadügyminisztérium legfel­sőbb biróséga most hozott ítéletet a katonai kémiai intézet ügyében, hol egy évvel ezelőtt nagy sza­bálytalanságoknak és visszaélé­seknek jöttek a nyomára. Lupescu tábornokotrangja megtartása mellett eltávolították a hadseregből, Ra­dulescu őrnagyot rangvesztésre ítélték, mig Presbiterianu ezredest felmentették. Ötvenezer gyermek éhhalálnak néz elébe az Erdős-Kárpátokban Prágából jelentik, hogy a cseh nemzeti szocialisták interpelláció keretében ismét szóba kozlák a képviselőházban az Erdős Kárpá­tok vidékén uralkodó szörnyű nyo­mort. Az interpelláló szerint több, mint 50.000 gyermek szörnyű éh­halálnak néz elébe. A télen közel 20.000 gyermek nem járhatott is­kolába. mert nem volt cipőjük és ruhájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents